Gyerekkorom mozaikdarabjai

Gyerekkorom mozaikdarabjai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Tokody Ilonáról kevés lenne egyszerűen csak azt mondani, operaénekesnő, az Operaház örökös tagja, aki a bécsi Állami Operaháztól a londoni Covent Gardenen át, a New York-i Metropolitanig oly sok helyen fellépett. Õ jóval több ennél. Talán azért, mert egész élete, szeretete és tehetsége mind-mind benne van csodálatos kisugárzásában, amely nem csak a magánéletben, de a színpadon is varázslattal tölti el az embereket.

 

 

- Hála Istennek vidéki lány vagyok! Tanyavidéken nőttem fel, Szeged mellett. A tápéi Kutasi iskola az én igazi otthonom. Most is úgy emlékszem rá, mint a béke szigetére. Ha nem ott nevelkedem, egészen máshogyan alakul az életem.

 

Édesapám néptanító volt. Ez pedig szent hivatás. Minden benne van, plébános, tanár, pszichiáter - Talán ezért alakult úgy, hogy felnőtt, gyerek, vidékiesen mondva az apraja, nagyja, egyszóval mindenki rajongott Apámért. Sokan irigyelték, de a szeretetet lehet is irigyelni. A szeretetadásra nem mindenki képes, ezért féltékenyek rá az emberek. Nekem a gazdagság nem a pénzt és a csillogást jelenti, hanem a lelki gazdagságot, a benső tartalmat. Ez a gazdagság megszerezhetetlen, ha valakiben nem születik meg.
A gyökereim a tanyasi iskolába kötnek, amelynek egyik felében a tanterem volt, a másikban laktunk. Nagy lakás volt, két méretes szobával, amelyeket télen nem használtunk. A konyhát fűtöttük egy vaskályhával, és ott éltünk. Áram nem volt, petróleumlámpával világítottunk. Ilyentájt decemberben arra ébredtem, hogy ropog a tűz, és finom fa illat van. A konyhából nyíló kamrában, akár a mesében, sorakoztak a mangalicaszalonnák, sonkák, kolbászok és szilvalekvárok, amelyeket a nagymamám főzött holdtöltekor, sokszor hajnali kettőig. Még most is érzem az illatát a kondérban rotyogó szilvának.
A karácsony közeledte csodálatos érzéssel töltött el. A nagymamám az ünnepekre mindig odaköltözött hozzánk, és isteni réteseket sütött. Hártyavékonyságú volt a tésztájuk, a töltelék íze pedig mint az Isteni manna. Ahhoz foghatót azóta sem ettem! Édesanyám képviselőfánkot vagy krémest készített, amelynek hagyományát a mai napig megőriztük, de ma már képtelenség visszahozni a régi ízt, mert nem olyan a tej. Akkoriban igazi házi tejjel főztünk, amit Édesapám tanítványai hoztak. Abból készítettük a túrót, vagy például én köpültem a vajat karácsonyra. Az ünnepi menü a mai napig az Édesapám családjától örökölt, szegényes ételsor. Szenteste nálunk mézes fokhagyma, böjtös bableves és mákos metélt kerül az asztalra.
Kicsiny koromban azt hittem, hogy a Jézuska hozza a fenyőfát, és ez csodás érzés volt. Olyan, amit a gyermekektől nem szabad elvenni! Később, amikor nagyobbacska lettem, azt mondtam, nem baj, hogy nem így van, én továbbra is a Jóistentől kapom, csak a szülői szeretet által. A mamám készítette a szaloncukrot, narancsosat, mákosat, diósat - Emlékszem, hajnalonként néha beszűrődött álmomba a selyempapír zörgése. Édesapámmal csomagolták a cukorkákat, amíg én aludtam. Azok a cukrok nem egyszerű szaloncukrok voltak, bennük volt szüleim mérhetetlen szeretete, amelyet örökre magamban hordozok. Nálunk nem voltak fényes ajándékok, nekem a karácsonyfa volt a legnagyobb dolog. Meg a csengettyűszó, aminek hallatán úgy éreztem, angyalok szálltak át a szobán. Később megtudtam, hogy édesapám furfangos trükkel szólaltatta meg a harangocskát, hogy míg ő a vacsoraasztalnál ül, az odakünn szóljon. Egy elrejtett zsinórt vezetett a csengettyűtől az asztalhoz, hogy én ne vegyem észre, és a vacsora végeztével a lábával meghúzta a végét. Édesapám és nagymamám sajnos már nincsenek köztünk, de Szenteste azóta is csengettyűszóval jelezzük a gyertyagyújtást. Spirituális beállítottságú lélek vagyok, és hiszek abban, hogyha testben nem is, de lélekben mindig velünk vannak a szeretteink. Õk az én lélekangyalaim.
A nagymamám hihetetlenül melegszívű asszony volt. Kilenc éves lehettem, amikor eladta a tanyáját, és Szegeden vásárolt egy házat. Odaköltöztünk, hogy jó iskolába járhassak. Aztán vett nekem egy zongorát, mert azt mondta, hogy - a kis Ilámnak, onokámnak kell, hogy tudjon itthon is gyakorolni. - A zongora húszezer forintba került, de nem volt egyetlen fillérje sem. Elment három baráti családhoz, akik nagyon jó emberek voltak, és megkérte őket, hogy segítsenek. A három család összeadta a pianínó árát, de azt mondták, hogy nem a pénzt kérik vissza, hanem napszámot, mert szükségük van a dolgos kézre. Nagymamám és Édesanyám egy éven át fizetés nélkül végezték a tavaszi-nyári és az őszi-téli munkákat. Ledolgozták a pianínó árát. Hát nekem ilyen családi hátterem volt! Úgy érzem, ennek köszönhető, hogy itt tartok a pályámon.
Az életem az Operaház! Az élet és a pillanat apró mozaikokból tevődik össze. Gyerekkorom mozaikdarabjainak: a sok szeretetnek, példamutatásnak és támogatásnak köszönhető, hogy ide hazaérkezhettem. Nagyon sokat kell dolgozni, hogy jó dolog szülessen, nem pedig várni a csodára, bár csodák vannak, csak azokat ki kell érdemelni. Mindig arra törekszem, hogy még jobb legyek, és ezért mindent meg is teszek. Tudjak többet, mint szépen énekelni, jól kinézni. Legyen benne az a plusz, ami oda leges-legbelülre bemegy az emberekbe. Meg tudok pendíteni mélyen a lelkekben egy húrt, azzal ami belőlem jön, ami több, mint muzsika. Kérdezik, hogy mi a titkom. Nem tudom megfejteni, és ha megfejteném, már nem lenne titok.
Mielőtt színpadra lépek, mindig van öt perc, amit egyedül töltök. A minap egy barátom bejött hozzám a Don Carlos előadás előtt. Néhány szót beszéltünk, búcsút vett, majd rám pillantott, és azt mondta: - Most alakultál át Erzsébetté." És igaza volt! Olyankor lélekben már távol járok. Amikor a színpadon állok, az egy varázslat. Egyedül vagyok, de érzem a körülöttem lévő lelkek szeretetét. Ott csak a Jóisten segíthet, és a lelkek. Az égi, meg a földi angyalok.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}