Gyerekkorom mozaikdarabjai

Gyerekkorom mozaikdarabjai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Tokody Ilonáról kevés lenne egyszerűen csak azt mondani, operaénekesnő, az Operaház örökös tagja, aki a bécsi Állami Operaháztól a londoni Covent Gardenen át, a New York-i Metropolitanig oly sok helyen fellépett. Õ jóval több ennél. Talán azért, mert egész élete, szeretete és tehetsége mind-mind benne van csodálatos kisugárzásában, amely nem csak a magánéletben, de a színpadon is varázslattal tölti el az embereket.

 

 

- Hála Istennek vidéki lány vagyok! Tanyavidéken nőttem fel, Szeged mellett. A tápéi Kutasi iskola az én igazi otthonom. Most is úgy emlékszem rá, mint a béke szigetére. Ha nem ott nevelkedem, egészen máshogyan alakul az életem.

 

Édesapám néptanító volt. Ez pedig szent hivatás. Minden benne van, plébános, tanár, pszichiáter - Talán ezért alakult úgy, hogy felnőtt, gyerek, vidékiesen mondva az apraja, nagyja, egyszóval mindenki rajongott Apámért. Sokan irigyelték, de a szeretetet lehet is irigyelni. A szeretetadásra nem mindenki képes, ezért féltékenyek rá az emberek. Nekem a gazdagság nem a pénzt és a csillogást jelenti, hanem a lelki gazdagságot, a benső tartalmat. Ez a gazdagság megszerezhetetlen, ha valakiben nem születik meg.
A gyökereim a tanyasi iskolába kötnek, amelynek egyik felében a tanterem volt, a másikban laktunk. Nagy lakás volt, két méretes szobával, amelyeket télen nem használtunk. A konyhát fűtöttük egy vaskályhával, és ott éltünk. Áram nem volt, petróleumlámpával világítottunk. Ilyentájt decemberben arra ébredtem, hogy ropog a tűz, és finom fa illat van. A konyhából nyíló kamrában, akár a mesében, sorakoztak a mangalicaszalonnák, sonkák, kolbászok és szilvalekvárok, amelyeket a nagymamám főzött holdtöltekor, sokszor hajnali kettőig. Még most is érzem az illatát a kondérban rotyogó szilvának.
A karácsony közeledte csodálatos érzéssel töltött el. A nagymamám az ünnepekre mindig odaköltözött hozzánk, és isteni réteseket sütött. Hártyavékonyságú volt a tésztájuk, a töltelék íze pedig mint az Isteni manna. Ahhoz foghatót azóta sem ettem! Édesanyám képviselőfánkot vagy krémest készített, amelynek hagyományát a mai napig megőriztük, de ma már képtelenség visszahozni a régi ízt, mert nem olyan a tej. Akkoriban igazi házi tejjel főztünk, amit Édesapám tanítványai hoztak. Abból készítettük a túrót, vagy például én köpültem a vajat karácsonyra. Az ünnepi menü a mai napig az Édesapám családjától örökölt, szegényes ételsor. Szenteste nálunk mézes fokhagyma, böjtös bableves és mákos metélt kerül az asztalra.
Kicsiny koromban azt hittem, hogy a Jézuska hozza a fenyőfát, és ez csodás érzés volt. Olyan, amit a gyermekektől nem szabad elvenni! Később, amikor nagyobbacska lettem, azt mondtam, nem baj, hogy nem így van, én továbbra is a Jóistentől kapom, csak a szülői szeretet által. A mamám készítette a szaloncukrot, narancsosat, mákosat, diósat - Emlékszem, hajnalonként néha beszűrődött álmomba a selyempapír zörgése. Édesapámmal csomagolták a cukorkákat, amíg én aludtam. Azok a cukrok nem egyszerű szaloncukrok voltak, bennük volt szüleim mérhetetlen szeretete, amelyet örökre magamban hordozok. Nálunk nem voltak fényes ajándékok, nekem a karácsonyfa volt a legnagyobb dolog. Meg a csengettyűszó, aminek hallatán úgy éreztem, angyalok szálltak át a szobán. Később megtudtam, hogy édesapám furfangos trükkel szólaltatta meg a harangocskát, hogy míg ő a vacsoraasztalnál ül, az odakünn szóljon. Egy elrejtett zsinórt vezetett a csengettyűtől az asztalhoz, hogy én ne vegyem észre, és a vacsora végeztével a lábával meghúzta a végét. Édesapám és nagymamám sajnos már nincsenek köztünk, de Szenteste azóta is csengettyűszóval jelezzük a gyertyagyújtást. Spirituális beállítottságú lélek vagyok, és hiszek abban, hogyha testben nem is, de lélekben mindig velünk vannak a szeretteink. Õk az én lélekangyalaim.
A nagymamám hihetetlenül melegszívű asszony volt. Kilenc éves lehettem, amikor eladta a tanyáját, és Szegeden vásárolt egy házat. Odaköltöztünk, hogy jó iskolába járhassak. Aztán vett nekem egy zongorát, mert azt mondta, hogy - a kis Ilámnak, onokámnak kell, hogy tudjon itthon is gyakorolni. - A zongora húszezer forintba került, de nem volt egyetlen fillérje sem. Elment három baráti családhoz, akik nagyon jó emberek voltak, és megkérte őket, hogy segítsenek. A három család összeadta a pianínó árát, de azt mondták, hogy nem a pénzt kérik vissza, hanem napszámot, mert szükségük van a dolgos kézre. Nagymamám és Édesanyám egy éven át fizetés nélkül végezték a tavaszi-nyári és az őszi-téli munkákat. Ledolgozták a pianínó árát. Hát nekem ilyen családi hátterem volt! Úgy érzem, ennek köszönhető, hogy itt tartok a pályámon.
Az életem az Operaház! Az élet és a pillanat apró mozaikokból tevődik össze. Gyerekkorom mozaikdarabjainak: a sok szeretetnek, példamutatásnak és támogatásnak köszönhető, hogy ide hazaérkezhettem. Nagyon sokat kell dolgozni, hogy jó dolog szülessen, nem pedig várni a csodára, bár csodák vannak, csak azokat ki kell érdemelni. Mindig arra törekszem, hogy még jobb legyek, és ezért mindent meg is teszek. Tudjak többet, mint szépen énekelni, jól kinézni. Legyen benne az a plusz, ami oda leges-legbelülre bemegy az emberekbe. Meg tudok pendíteni mélyen a lelkekben egy húrt, azzal ami belőlem jön, ami több, mint muzsika. Kérdezik, hogy mi a titkom. Nem tudom megfejteni, és ha megfejteném, már nem lenne titok.
Mielőtt színpadra lépek, mindig van öt perc, amit egyedül töltök. A minap egy barátom bejött hozzám a Don Carlos előadás előtt. Néhány szót beszéltünk, búcsút vett, majd rám pillantott, és azt mondta: - Most alakultál át Erzsébetté." És igaza volt! Olyankor lélekben már távol járok. Amikor a színpadon állok, az egy varázslat. Egyedül vagyok, de érzem a körülöttem lévő lelkek szeretetét. Ott csak a Jóisten segíthet, és a lelkek. Az égi, meg a földi angyalok.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.