A sokféleség harmóniája

A sokféleség harmóniája

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ahol a tárgyaknak lelke van, és értő kezek választották azokat, nem nehéz a múltnak tisztelegve új formát adni egy otthonnak. A stílusok összefonódása azonban csak egy olyan miliőben tud harmonikus összképet adni, ahol az ösztönösség igényességgel párosul. Házigazdánk, Szeleczky ildikó a vendégvárás művészete egyesület alapító elnöke, veleszületett természetességgel bánik az otthonába látogatókkal.

 

 

Egy pilisi település szívében vagyunk. Az utca csendes, a ház kintről nem is látszik. Csak bent a kert végében mutatja meg magát, nagyságát és nagyszerűségét. Bizonyára mindenkit megérint ez a légkör, aki ide beteszi a lábát, hisz nagyon hiányzik világunkból ez a nyugalom, ez az áldott béke, ami itt körbefon bennünket. A csenden kívül vajon mi okozhatja mindezt - - tűnődöm máris ráérősen. Valamiféle pozitív erő árad a falakból. Lám, mégis van ilyen! Vendéglátóm, Hoznekné Szeleczky Ildikó megerősíti állításomat:

 

- Hihetetlenül hangzik, de valami megmagyarázhatatlan kisugárzása van a háznak. Ezt az idelátogató idegenek is azonnal érzékelik. Annyi bizonyos, jó itt lenni.

 

- Hogyan sikerült rábukkanni erre a kincsre?

 

- Az első pillanattól kezdve, ahogy megláttam, nem tudtam lemondani róla. Ez vezérelt, bár nem tudatosan. Nem ígértünk az árra plusz összegeket, mint ahogyan szokás ilyenkor, nem is volt miből. Bár a nyaralónkat ugyanitt eladtuk már, mert a fővárostól véglegesen meg akartunk szabadulni. A szerencse mellénk szegődött: beengedett az akkori lakó, egy idős néni, vele beszélgetve kiderült, hogy a tulajdonos fia ugyanott dolgozik, ahol az egyik kedves rokonunk. Így döntöttek mellettünk, ráadásul a hiányzó összegre részletfizetési kedvezményt is kaptunk.

 

Az előszobában, szemben a bejárattal, kultikus tárgy; fekete ébenfából faragott kéz. Fontos emlék a múltból. Keleti népek hite szerint a kultikus tárgyak elűzik a gonosz szellemeket, megvédik a hajlékot és annak lakóit minden rossztól. Szép. Kár, hogy mi, az úgynevezett civilizált európaiak, nem vesszük ezt komolyan. Mégis fölnézünk rá, amikor megállunk előtte egy pillanatra.

 

A földszinti nappaliban beszélgetünk, a neo-barokk étkezőnél. Félig nyitott, fából készült, különös térelválasztóval kapcsolódik a konyhához, benne régi, szép üvegtárgyak sokasága. Így egy térben is van a két helyiség, meg nem is. Szemben ülök a szecessziós tálalószekrénnyel, nézem a metszettüveg berakásokat. A látvány kerete maga az üveggyűjtemény. Cserépkályha áll a nappali középpontjában, különböző stílusú ülőgarnitúrák, kecses asztalkák, finom vonalú sublótok között. Átellenben ezernyi emléktárgy, vitrinbe zárva, nagyobb méretű metszetek a falakon. Nem festmények, műemlék épületek rajzai.

 

- Meghatározó élményem volt az a hat év, amit a Lakótervnél töltöttem el. A cég könyvtárosa voltam. Itt sok tehetséges kezdő, azóta jeles építészt ismertem meg, és inspiráló közelségükben dolgozhattam. Õk nemcsak tervrajzokat, hanem grafikákat is készítettek, amelyekből kiállításokat rendeztem; például Finta József első tárlatát. Itt szerettem meg a metszeteket. Mivel drága festményekre sosem tellett, az üres falfelületeket így díszítem. Különben szellemi csemegék. Kompromisszumok kísérik végig az ember életét. Például én soha nem lakhattam saját elképzelés szerint készült házban, kedvemre vásárolt bútorok között. Az adott helyzet, a körülmények meghatározták a lehetőségeimet, amiből persze a legjobbat próbáltam kihozni. Néhány szép bútort örököltem, s azokat apránként egészítettem ki, főleg a bizományi áruházak kínálatából. Akkor még szerencsére a régiségek, az antik bútorok sokkal olcsóbbak voltak, mint a modernek. Soha nem zavart, ha a meglévőkhöz korban eltérő bútorokra leltem. Szerintem jól megférnek egymás mellett a lakásban a különböző stílusok; például a biedermeier garnitúra a copf komóddal, a parasztbarokk asztal a szecessziós tálalóval.

 

- Nem a kényszer mondatja ezt velünk mostanában oly sokszor, hogy „jól megférnek egymással?" Mivel ma már képtelenség egységes stílusú szobákat létrehozni?

 

- Így igaz. De én hiszem és vallom, hogy jól megférnek egymás mellett. Az összhanghoz nélkülözhetetlen az elrendezés, a tárgyak egymáshoz való viszonya. Én az eklektikában a harmóniát a kiegészítő tárgyakkal próbálom megteremteni; metszetekkel, szőnyegekkel, paravánnal, a sok átlátszó üvegtárggyal, egy-egy míves modern kerámiával, vagy régi időket idéző kancsóval.

 

Az öreg házat az évek során a család fölújíttatta, Azbej Sándor tervei alapján. Õt ma is dicséri vendéglátóm. Például a három szintre bővített épület lépcsőfeljáróját az Ybl-díjas tervező kívülre, a kertben helyezte el. Így jól szeparálható a lakás. A tetőteret tartó gerendákat szabadon hagyta, ezek olyan dekoratívak, mintha most készültek volna, pedig eredetiek, kétszáz évesek. Akárcsak a pince szép boltívei. Az átalakított épület nem is emlékeztet hajdani önmagára. Ildikó invitál, hogy belülről is nézzem meg a hajdani romos pincét, amelyet a nyaralóból átmentett paraszti bútorokkal rendeztek be, a paraszti világ használati eszközeivel együtt. Mindez már fölér egy gyűjteménnyel. Kulturált, hangulatos helyiségek sora, a régi borospincével. Amikor hazalátogatnak a külföldön élő fiúk, vagy összeül olykor a népes baráti társaság, itt igazán jól érezhetik magukat.

 

Az emeleten vendégszobák, de falak nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Az úgynevezett kiszögellésekben az igazi eklektika; különböző stílusú fekhelyek, fotelek, kanapék, szőnyegek, szépség és tisztaság mindenütt. Meglepően jól sikerült a modern szórakoztatóelektronika beillesztése a régi miliőbe.
Itt fönt a földszínek uralkodnak; a barna minden árnyalata, a kivizöld, a mély bordó és a drapp. Jó az összhang, a tárgyak visz-szaköszönnek egymásnak.
- Vajon honnan erednek az igényesség és a jó ízlés gyökerei - Örökölhetők ezek a tulajdonságok?
- Valószínűleg igen. Én a korai jó hatásokra emlékszem: a felvidéki, ízlésesen berendezett otthonunkra, az értékes bútorokra, jó festményekre, a kényelemre. A magyar történelem és a háború elsodorta. Ami viszont gyerekkorában bele ivódik az emberbe, azt nem sodorhatja el semmi. Régi, gömör megyei nemesi család a miénk; az egyik ősömet, Szeleczky Mártont nagy mecénásként őrzi az emlékezet, például imakönyveket adott ki, nagy példányszámban, és az egri barokk Szent Antal templom építését is jelentős összeggel támogatta.
- És Szeleczky Zita, a híres színésznő?
- Rokonom, nem is lehet más, hisz ebből a családból egyetlen egyet tartanak nyilván. A fürdőszobai barokk csillár az övé volt. Szó sincs persze arról, hogy barokk lenne a fürdőszobám, a tükröm eredeti paraszttükör, a falikar a századvégi szecessziót idézi, mindez jól mutatja, mennyire heterogén az én otthonom.
- Nálad miért is van ez így - Kevés kivételtől eltekintve mindannyian így vagyunk ezzel.
- Mert sokfelé jártam és mindenhol elcsábultam. Vonzottak a mitikus tárgyak, a népi kerámiák, a kézi szőttesek, az ezüst ékszerek, a szőnyegek. Ösztönösen vásároltam, de azért néhány alapelv segítségével; a múzeumokban tanul a legtöbbet az ember, sokfelé jártam, és a legtöbb időt ott töltöttem el. Megszállottan bújtam a szakirodalmat is. És alkalmaztam egy fontos módszert: rájöttem, hogy a tudatalattink jobban működik, mint hisszük. Csak a nekem tetsző tárgyakat jegyeztem meg mindenütt, ami nem tetszett, attól elfordultam, elhatárolódtam. S egyszer azon kaptam magam - és ez tipikus eset-, hogy például Tokióban azoknak az értékes tárgyaknak a másolatait vásároltam meg, amelyekről néhány évvel korábban tanulmányt olvastam egy francia szaklapban. Azóta tudatosan élek a módszerrel (Freud nagyon is közöttünk él).
Nehéz eljönni Ildikó otthonából, bármennyire illendő is volna már elköszönni, hisz nagyon elszaladt az idő. Ezt azonban észre sem vesszük, mert nála teázni vagy kávézni kell, és ha elfáradunk, azonnal észreveszi. Kész helyzet elé állítva, megterített asztalhoz vezet. Enni úgy kínál, ahogy azt a nagykönyvben megírták egykoron, de annál jobbat tálal föl, és sokkal elegánsabban. Olyan ételeket rögtönöz, és úgy, hogy nemcsak a teríték, de az ízek emléke is megmarad. Elbeszéljük, és megpróbáljuk utánozni.

Szeleczky Ildikó otthonát azért kerestük föl, mert ő a Vendégvárás Művészete Egyesület alapító elnöke. Kiváncsivá tett bennünket, hogy a nagy ünnepek közeledtével vajon hogyan és hová várja szeretteit, vendégeit - Kedvünkért megterített előre mindkét ünnepre. Így megörökíthettük, hitem szerint az ország legszebb asztalkompozícióit. Mindenki örömére és okulására - akár ünnepi ajándékként - , ugyanebben a lapszámunkban be is mutatjuk Önöknek (lásd 74. oldal). Legyen még sok hasonlóan kellemes meglepetésben részük!

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}