Az év háza 2011

Az év háza 2011

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Átértelmezett népi motívumok, bontott tégla, emberléptékű megoldások, eredetiség, szerénység, mégis határozott magabiztosság. Ezek voltak a zsűri legfontosabb szempontjai az idei Év Háza pályázat során, még valamit a fentiek mellé állítva: a gazdaságos szemlélet által indokolható egyszerűség, természetesség, tisztaság. Ezek a nagykovácsi ház legfőbb erényei.

 

01

 

Ez a ház a családunk köré épült!” – kezd a történetbe Viczián Zsolt, a büszke tulajdonos és háromgyermekes édesapa. „Eredetileg nem akartunk építkezni, a kis megspórolt pénzünket azonban szerettük volna ingatlanba fektetni. Jó pár lakást, kertes házat megnéztünk Budán, illetve az agglomerációban, és azt vettük észre, hogy valamiért minden második utunk Nagykovácsiba vezetett. Tetszett ez a hely, hiszen a feleségem, Eszter, és én is a közeli Pasaréten nőttünk fel, rengetegszer kirándultunk errefelé. Igen ám, de akárhány házat megnéztünk, egyik sem volt az igazi. Azok tetszettek, amelyek a leginkább hasonlítanak a tulajdonosukra, ám egyik sem felelt meg maradéktalanul az igényeinknek. Valamit mindegyiken át kellett volna alakítani, így hát rá kellett jönnünk, hogy az építkezést sehogy sem úszhatjuk meg.
Megkerestem gyerekkori barátomat, Mondovics Péter építészt, aki elvállalta a generálkivitelezői szerepet, már csak a tervezőt kellett megtalálni, akire szintén hamar ráleltünk. Egy másik kinézett telek szomszédságában épülő házat is Földes László tervezett, és nagyon tetszett nekünk a ház filozófiája. Ezért az ő irodáját kerestük meg, és Balogh Csabával szívesen el is vállalták a munkát. Két fő elvárásunk volt: legyen egy nagy, közös családi élettér, ugyanakkor a hálószobák legyenek elszeparálva, illetve a házunk illeszkedjen a környezetébe: legyen falusias hangulatú, leginkább egy olyan tornácos parasztház, amely minden mai igényt kielégít; autentikusságában modern, éppen ezért eredeti.”

Érdekes megoldás a bejárattól balra található ablakok téglarácsa. A bontotttégla-falborítás síkjába illeszkedő téglák nemcsak a betörők ellen védik a házat, de árnyékolnak is, és erősítik a ház hangulatát. Utóbbi feladatból a Faipari Kft. zöldre festett fa nyílászárói is kiveszik a részüket.
Az acéltornácra minden szobának külön ajtaja nyílik, így bárhonnan kijuthatunk a tornácon át az ápolt kertbe. Alatta szép rendben sorakozik a tűzifa.
A nappali légterét tovább növeli, hogy több mint öt méter magas. A látvány lentről és fentről, a galériáról, azaz Zsolt dolgozószobájából is páratlan. Házigazdánk így munka közben is családi körben lehet anélkül, hogy a zongorán játszó vagy filmet néző gyermekek zavarnák őt.
Az étkezőkonyha mennyezetsíkja lényegesen alacsonyabb, mint a nappalié: optikailag elkülönül a két tér, és barátságos miliőt teremt. Az asztal fölé tűzpiros lámpaburák lógnak; Eszter ízlését dicsérik. Egy étteremben látott hasonlót, és nagyon tetszett neki – valóban kellemes fókuszpont vált belőle. A nappaliba ugyanennek a lámpacsaládnak az állólámpája került.
A nappali és az egész lakótér fűtés-kiegészítéséről egy egyedi tervezésű, épített, vakolt kályha gondoskodik, amely legalább annyira eredeti, mint maga a ház: nem cserépkályha, nem kandalló, de nem is kemence.

Az Év Háza mozgalom célkitűzései

Hazánkban, az európai szokásokkal ellentétben, az épített környezetünk arcát nagymértékben a?lakóépületek szabják meg. Az épületek külleme, az utcák, terek hangulata közízlésformáló. Sajnos a?lakásállományunk már-már tragikus állapotú, ezért az arra érdemes új épületek felkutatása és díjazása egyfajta útmutatásként szolgál mind az?építész társadalom, mind a közízlés felé.
Az Év Háza Díj kuratóriuma mindig is azt tartotta szem előtt, hogy reális produktumok kerüljenek napvilágra és díjazásra. Éppen ezért a szakmai szervezetek elnökei és az állandó zsűritagok mellé minden évben meghívást kapnak az előző évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. Nem az a cél, hogy százmilliós villák álljanak példaként, nem lebecsülve persze ezek építészeti értékeit. Olyan házakat szeretnénk megmutatni, amelyek országos szinten bárhol felépíthetők, és amelyek tervezésében fiatal építészek vettek részt.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}