Ahol a példák egymásra épülnek

Ahol a példák egymásra épülnek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogy ki honnan indul és hová érkezik, annak csak a jóisten a megmondhatója. A hosszú út során azonban megedződik az ember, és erőt merít mindahhoz, amiben hinnie kell, amit meg akar valósítani. Petrovics László esetében ez a bizonyosság Salföldhöz kötődött. Az egykor ipari épületeket tervező építész élete ma már a népi építészet hagyományainak megmentésével forrt össze. A Káli-medence kicsiny falvainak egységes arculatát ő őrizte meg.

 

 

- Építészdiplomámat 1968-ban kaptam meg a Ganz MÁVAG társadalmi ösztöndíjasaként, így négy évig rettenetes feladatok mellett voltam kénytelen elköteleztni magam. Düledező szerelőcsarnokokat újítottunk fel, de amikor már liftbelsőket kellett terveznem, felmondtam, s elmentem hazánk akkori legrangosabb tervezőirodájába, az IPARTERV-be. Jelentkeztem egy mérnöktovábbképző mesteriskolába is, ahol számos, akkor nívósnak tartott, ma már nevetségesnek tűnő ipari beruházást terveztünk, s amiből jó, ha minden tizedik valósult meg.

 

1975-ben fordulatot vett az életem. Vállalati pályázat útján jutottam ki a híres-hírhedt orenburgi gázvezeték építésére, a tervezők vezetője voltam. A beruházás teljes idejét kint töltöttem. Három év után jöttem haza, munkámban a hitem elhagyott, miközben cégem olyan mennyiségű munkát bízott rám, ami ellehetetlenített a minőségi munkavégzésben. Dolgoztam éjjel-nappal, hétvégékre is állandó engedélyem volt a bentmaradásra. Egy év után aztán egy kollégámmal felmondtunk, s az országban elsőként magántervezők lettünk.
- Hogyan került a fővárosból Salföldre?
- Felmondásom évében egyik munkám miatt vetődtem erre a vidékre, s azonnal éreztem: itt házat kell vennem. Meg is találtam, ma is itt élünk. Tizenhat éven keresztül csak mint nyaralók jártunk ide. Fokozatosan rekonstruáltuk az épületet, kilenc évvel ezelőtt azonban kisfiam tanácsára leköltöztünk. Egy év próbaidőt adtunk először magunknak, de már úgy élünk itt, mint az őslakosok.
A népi építészet iránti vonzalmam még egyetemi éveim során kezdődött. A nyári szünidőben jártam Zalában, a Műemlékvédelmi Felügyelőség megbízásából mértem fel présházakat a szentendrei skanzen részére. Figyelmem ekkor irányult a népi építészet felé, s amikor megismerkedtem
a Káli-medence szépségével, azonnal tudtam, innen kezdve egyenes az utam: itt akarok tervezni, és itt akarok élni.
- Mit gondolt akkor, hogyan lehet megőrizni ezt az arculatot - Abban az időben vált divatos üdülőhellyé ez a környék, és mindenki komfortosabban, kényelmesebben, modernebbül akart élni.
- Én annak szeretek tervezni, aki nem idegenkedik a vidéktől. Mindenki másnak felhívom a figyelmét, hogy az általa megálmodott házat fel lehet építeni a Rózsadombon, Dél-Olaszországban vagy a világ bármely más pontján, ide azonban nem való. Nagy segítségemre volt az egységes arculat megőrzésében, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozunk, s ennek szakemberei sem engedtek semmiféle extravagáns építészeti megfogalmazást.
- Gondolom, a régi hagyományos építészethez képest engedményeket kellett tennie a modern életmód miatt.
- A régi parasztházak logikája alapján alakítom ki majd minden épületemet, egy-két olyan bővítéssel kiegészítve, amit azért nem tudtak megoldani az emberek, mert nem volt rá pénzük. Ilyen változtatás, hogy a - kódis állás?-t, vagyis a bejárati tornácot megnagyobbítom, így a felfűzött helyiségekbe fedett helyről lehet bejutni.
A gazdagabb házaknál már felfedezhető a tornácos árkád, egyedi kialakításával ez adja meg a ház igazi szépségét. Sokszor
fékeznem kell a megbízói igényeket magasságban, szélességben, hogy az épület ne terpeszkedjen rá a településre. Sajnos vannak nagyon rossz példák Salföldön is. Büszke vagyok például arra, hogy a falu három legmagasabb háza nem az én tervem. Magam inkább a belső funkciók
előnyeire próbálom rábeszélni a megrendelőket, hogy ezzel is közelítsünk a falu léptékéhez, ne pedig elszakadjunk tőle.
- A házak belső beosztása mennyire követi a hagyományokat?
- Változott az életmódunk, és változtak az igények is. Ma szükség van nagy közösségi terekre, amit úgy oldok meg, hogy a mennyezetet megnyitom egy galériával, és a tér növelésére bekapcsolom a fedett tornácot is. Átmentettük a múltból a kemencéket is, ami nemcsak dísze a nappalinak, de valóban ez adja az otthon melegét.
- Hogyan érzi, munkáiban a régi és az új törésmentesen kapcsolódott össze?
- Évekig gondolkodtam, mikor teszek jót a településnek: ha mai értelemben fogalmazom újjá az épületeket, vagy ha a hagyományok folytatásáért állok ki. Végül konszenzusra jutottam: legyen egy jel, amely alapján nyomon követheti az utókor, hogy ezek az épületek most épültek, de a régi léptékek, anyaghasználat és jellemző formajegyek átvételével.
- Példa lehet erre a házain megtalálható oromdísz?
- Nem szívesen újítom fel a régi vakolat- vagy oromdíszeket, mert akik eredetileg használták, saját jegyeiket őrizték meg benne. A vakolatdíszeket én magam tervezem, megismerve a ház lakóit, csak rájuk jellemzően, szimbolizálva foglalkozásukat, legbensőbb tulajdonságaikat, megjelenítve nevük kezdőbetűit.
- Különös intimitást ad a falu házainak az is, hogy az oromdíszek mellett kis falmélyedésekben a ház védőszentje is helyet kap.
- Lehetőleg minden megbízómnak a figyelmébe ajánlom, hogy kitűnő fiatal szobrászok vannak itt a faluban, akik igény szerint, de az ő sajátos stílusukban alakítják ki a kis szobrokat. Szeretném elterjeszteni, hogy minden háznak saját védőszentje legyen.
- Amellett, hogy Salföld új házainak kilencven százalékát Ön tervezte, kapott állami megbízásokat is a környéken. Ezek a középületek a Balaton-felvidéken nagy pontossággal felismerhetők. Titkuk, hogy olyanok, mintha mindig is ott lettek volna.
- Önkormányzati megbízás alapján most tervezek két sporttelepet, Badacsonytomajban és Akaliban. Hatalmas istállóként képzelem el a létesítményeket, amelyek kizárólag természetes anyagból, fagerendákból, natúr bontott téglából és kőből készülnek. Hasonló képet mutatnak a buszváróim is. Az időtlenség érzését akarom kelteni, azt, hogy a szemlélőnek mindegy legyen, hogy most vagy a századfordulón épültek ezek a dolgok, az anyag és forma megválasztásának ugyanis evidenciája van. A terveim alapján épül Badacsonytomajon egy kolumbárium-temető is. Több építész munkáját utasították már el a pályázaton azzal az indokkal, hogy nem tájba illőek. Én azzal nyertem, hogy a temető oldalába képzeltem egy bazaltkő-rengeteget...
- Álmai, vágyai maradtak még?
- Egyetlen álmom maradt: szeretnék építeni a Káli-medencébe egy gyűjteményes tájmúzeumot. A képét pontosan látom magam előtt: félig a földbe vájva áll, s építészeti relikviák látszanak ki belőle. Összegyűjteném és bemutatnám itt a környék összes vakolatdíszét, jellemző építészi szerkezetét és homlokzatait. Nem lenne hivalkodó, csak olyan, mint egy földhalom. Amikor azonban az ember körbejárná, akkor tudná összefüggéseiben meglátni azokat az építészeti értékeket, amelyeket az utókor számára kötelező megőriznünk.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.