Tapétához a szobát

Tapétához a szobát

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Anett és Krisztián szerencsés gyermekek: Budapest kertvárosi részén, egy nagy családi házban élnek, ahol számukra is jókora méretű szobát rendeztek be szüleik, Joó Annamária segítségével. A színvilág tekintetében határozott elképzeléseket és néhány meglévő bútordarabot igyekezett a lakberendező harmóniába hozni az új tapétákkal, textilekkel, úgy, hogy abban a gyerekek igazán otthon érezhessék magukat. A tágas térnek köszönhetően a funkciók elkülönülhetnek, ráadásul ruhásszekrények sem terhelik a látványt: a ruhaneműk és ritkán használt holmik a szobákból nyíló gardróbokban kapnak helyet.

 

07

 

Anett szobája

A lányszoba kialakítását egy kiállításon látott, rózsaszín és zöld, virágmintás tapétacsalád határozta meg. Adott volt tehát a színvilág, aminek figyelembevételével az egész tervezés zajlott. A tapétából itt is többfélét választottak. Az ágy mögé csíkos, illetve zöld került, míg a többi falon parapetmagasságig futtatták a csíkos változatot, amely fölé bordűr, majd rózsaszín tapéta került. Anett kis mérlegelés után kétszemélyes ágyat kapott, fölötte látványos pink baldachinnal. A textilek a tapéták színeit ismétlik, egy kis játékossággal. A baldachin rojtos elkötője megjelenik a díszpárnákon és a kétféle színből varrt sötétítőfüggönyön. A szerencsés színválasztásnak köszönhetően kiegészítő kisbútorokból is elérhető volt rózsaszín és zöld. Éjjeli asztalkának és álló könyvespolcoknak zöldet választottak, míg a televízió vízszintesen felszerelt polca rózsaszín. Ennek fakkjaiban sorakoznak a kedvenc lovas könyvek. Anett ugyanis néhány éve úgy megszerette a lovakat, hogy azóta rendszeresen jár lovagolni. Már azt is tudja, hogy ha legközelebb lenne átalakítás, mindenképpen lovas szobát szeretne!

A napfényes lányszoba függönyei stukkódíszítés mögé rejtett karnisra kerültek. A díszlécek az egész szobán végigfutnak, egységes keretet adva a falak és a plafon találkozásának.

Krisztián szobája

A szoba kialakításakor Krisztián még kicsi volt, így a tapétákat édesanyja választotta ki. Szilvinek a tapétacsalád több változata is tetszett, és mindet fel is szerette volna használni, az elrendezés megtervezését viszont már a lakberendezőre bízta. A kék-sárga színvilághoz natúr színű bútorokat választottak, illetve kiegészítették a meglévőket. Amikor Krisztián iskoláskorba érett, egy tanulósarokkal bővült a bútorzat, az ablak alá helyezve. A textilek megválasztása szintén a szakember feladata volt. Annamária vajsárga függönyt javasolt. Az ablakon római rolók vannak, a sötétítők viszont a hagyományos módon elhúzhatók. Az árnyékolásról redőnyök gondoskodnak, így utóbbi inkább dekorációként szolgál. A gyerekek sokat játszanak a földön, így jó szolgálatot tesz a padlón egy nagyméretű, vastag szőnyeg. Krisztiánnak is ez a kedvenc helye, ha legózni, építeni támad kedve.

Krisztián kedvenc otthoni tevékenysége a legózás, gyűjteményének egy része a polcon vagy a gardróbban sorakozik, a másik épp összeszerelés alatt.

mit mond a szakértő?

A hobbitevékenység (mint Anett esetében a lovaglás, Krisztiánnál a keleti harcművészet gyakorlása) jó hatással van a gyermekek testi-lelki fejlődésére.
Sok feszültség, stresszhelyzet érheti a diákokat az iskolában és a hétköznapok során, amelyeket nem tudnak kezelni, feldolgozni. A stressz oldására kifejezetten jó, ha rendszeresen foglalkoznak a hobbijukkal.
Jó hatással van az iskolai tevékenységre, ha már akár óvodáskorban elkezdenek sportolni a gyermekek. A sport szabályait elsajátítva az iskolai rendszernek is könnyebb megfelelni a későbbiekben, hiszen segíti a koncentrációt, a monotóniatűrést.
Fontos a szülői minta: ha csak a csemetéjüket beszélik rá a szülők a sportra, egyéb hobbira, de ők maguk nem űznek hasonló tevékenységet, a gyermekek érdeklődése hamar alábbhagy

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.