Antik és modern kéz a kézben

Antik és modern kéz a kézben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mindannyiunk otthonában van egy-két féltett, családi kincs, nagymamától örökölt szék, étkezőasztal, padlásról előkerült ódon darab, ami történelem. A bútor- és a családi történelem egy darabkája, amelyet szívesen őrzünk. Új rovatunk arról szól, hogyan nézzünk más szemmel a régiségekre, még ha először elképzelhetetlennek tartjuk is, miként illeszthetnénk be környezetünkbe.

 

05

 

Megmutatjuk, hogy néhány antik bútor mellé akár merészebb, formatervezett alkotás is elhelyezhető, és hogy a belsőépítészetben egyre gyakrabban megjelenő betonhoz, kőhöz, üveghez, vakolatlan téglához és a fához miként társítható egy-egy antik darab. Megvillantjuk a prémium dizájn, a kortárs modern és az antik tárgyak izgalmas összhangját. Nem csak különböző lakberendezési paneleket, hanem kötetlenebb, lazább, egyszerűbben megvalósítható társításokat is bemutatunk. A kisebb gyűjtemények ötletes elhelyezésére, és a használhatatlannak vélt, javíthatatlannak ítélt tárgyak újraértelmezésére is vállalkozik új rovatunk.

A mai kor kényelmét megadó polgári lakásban fontos szerepet kap a családi örökségből származó néhány régi bútor és dísztárgy.

A tágas előszobával egybenyitott konyhát összekötik a keretbe foglalt tükörfal elé forduló polcok, amelyeken kecses cukortartók sorakoznak; a századforduló idejéből valók, egy részük szecessziós, a többi art deco.

Gipszkarton fal veszi körbe a terrakotta színűre festett durva vakolatot, előtte kis antik szekrényke áll, fölötte modern vászonkép.

A modern konyhabútor társaságában megjelenő póklábú asztalka a felöltöztetett székekkel kellemes reggelizőhely.

"Nem kell a teljes lakás stílusát megváltoztatni ahhoz, hogy a régi darabokat elhelyezhessük. Néha elegendő egy kis fény, kevés festék, és némi fantázia…"

A Minima Makassar konyhaösszeállítás konyhai voltáról csak a beépített konyhagépek és a mosogatóegység árulkodik. A hosszú corian pulthoz egy alacsonyabb corian asztal kapcsolódik. A főzőegység a tolófal mögött egy fülkében kapott helyet. A stílust erosítik a felhasznált faanyagok, a szabálytalan növekedése miatt különleges rajzolatú, rózsára emlékeztető illatú paliszander, a szintén egzóta indiai vadalma és a hikori dió.

A minimál stílust hozó konyhabútorhoz az 1920-as évekből való art deco étkezőasztalt és székeket párosítottunk.

Az art deco a maga korában elegánsnak, funkcionálisnak, ugyanakkor ultramodernnek is számított. Formáira, stílusjegyeire biztosan használhatjuk mára a kortalan jelzot, ami alkalmassá teszi ezen bútorokat a modern enteriorökbe illesztésükhöz is.

Az art deco a két világháború közötti békeidőszak legjelentősebb stílusirányzata, amely legfőképpen az ipari formatervezésben vagy képzőművészetben, illetve az építészetben öltött testet. Elnevezése a francia art décoratif, vagyis „díszítő művészet” rövidítése. Az art deco specifikus formavilágot és anyaghasználatot jelent, amely a tömegtermelés segítségével a „magas” művészet keretein túlnyúló populáris dizájn lett.

A stílus közvetlen előfutára az art nouveau, vagyis a szecesszió erősen dekoratív irányzatában keresendő, ám az organikus motívumok ellenében az art deco a modern gépesített világ esztétikumát használja fel. Ennek köszönhető geometrikus és szimmetrikus formanyelve, valamint jellegzetes anyaghasználata: a rozsdamentes és krómozott acél, az alumínium, a vasbeton, a műanyag, a változatosan kezelt üveg.

Magyarországon az art deco „vegytiszta”, amerikaias formájában ritkaságnak számít, ezek ellenére számos alkotó munkásságában felfedezhető a hatása. Lajta Béla építész jegyzi a mai Új Színház terveit. A Madách-házakat Budapest ritka art deco épületeihez sorolhatjuk. Ha art deco, megemlíthetjük még Kaesz Gyula belsőépítészt és bútortervezőt, vagy a képzőművészet berkein belül Bortnyik Sándor festőt és grafikust.

 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.