Tetőtérbeépítés, közös tulajdon elidegenítés

Tetőtérbeépítés, közös tulajdon elidegenítés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ismét reneszánszát éli – különösen Budapest belvárosában – a tetőtérbeépítés, az üres tetőterek lakásokkal történő beépítése, hasznosítása. Ezen lakáskialakítás jellegzetes, különleges előnyöket – városi panoráma, tetőteraszok – biztosít a vásárlók számára. Rendkívül speciális engedélyeztetési, építészeti, jogi és – az eredeti társasházi tulajdonostársak és az építtető közötti – érdekegyeztetési feladatokkal kell azonban a beruházóknak megbirkózniuk. Az alábbiakban a jelenlegi jogszabályi háttér kerül ismertetésre, megerősítve a már sokszor elhangzott azon javaslatokat, amelyek elfogadása megkönnyítené ezen beruházások megvalósítását.

ger720-1


I. A Társasházi törvénynek az alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezései
A hatályos társasházi törvény, a 2003. évi CXXXIII. tv. 10. § tartalmazza a társasházi alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezéseket. A tetőtérbeépítés során azért van szükség társasházi alapító okirat módosítására, mert a (be nem épített) tetőterek társasházi közös tulajdonban vannak. Első lépésként a társasházi közös tulajdonból kikerülnek ezen épületrészek és külön tulajdonba kerülnek. Célszerűen a beruházó által adott biztosíték – például a tulajdonostársaknak/társasháznak a tetőtér ellenértékeként szolgáltatott felújítási munkálatok értékének megfelelő összeg letétbe helyezésével – nyújtása ellenében a tulajdonostársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a tetőtér a beruházó külön tulajdonába kerüljön.

A törvényhely az alábbiak szerint szabályozza a társasházi alapító okirat módosítást:
„10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.” Ezen (általános) rendelkezésből az következnék, hogy csak egyhangú döntéssel lehet az alapító okiratot módosítani, a tetőteret kivenni a közös tulajdonból és külön tulajdonba helyezni.

A 10. szakasz második bekezdése azonban lehetőséget ad arra, hogy kisebb arányú döntéssel is módosítható legyen az alapító okirat:
„(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.”

Látható tehát, hogy elég a tulajdonostársak kétharmadának igenlő szavazata, hozzájárulása a módosításhoz – azonban csak akkor, ha ezen kétharmados arányú módosítási lehetőséget már tartalmazza a társasházi alapító okirat. Nyilvánvaló, hogy a tetőtébeépítéssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat ez a rendelkezés nem oldja meg, hiszen a könnyítés, azaz hogy kétharmados döntéssel is sor kerülhessen az alapító okirat módosítására és az elidegenítésre, csak akkor alkalmazható, ha már az alapító okirat ezen rendelkezést tartalmazza, ehhez azonban egyhangú döntés szükséges.

További lehetőséget a törvényhely következő bekezdése ad:
„(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.”

Ha tehát a társasház nem olyan alapító okirattal rendelkezik, amely tartalmazza a kétharmados döntési lehetőséget, akkor nagyobb arányú, négyötödös döntés szükséges az alapító okirat módosításához és az értékesítéshez. Fontos, hogy a tetőtér külön albetétbe vételét és annak a beruházó részére történő értékesítését tartalmazó közgyűlési határozat is olyan döntés, amellyel szemben a kisebbségben maradt (az alapító okirat módosítása és/vagy az értékesítés ellen szavazó) tulajdonostársak bírósághoz fordulhatnak. Kereseti kérelmük csak akkor lesz alapos, ha bizonyítani tudják, hogy az alapító okirat módosítás és/vagy az értékesítés jogszabályba, az alapító okiratba, szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

Az ingatlan-nyilvántartásba akkor lesz bejegyzésre alkalmas az alapító okirat módosításáról, a tetőtér értékesítéséről rendelkező döntést tartalmazó okirat, ha azt ügyvéd ellenjegyezte, vagy közokiratba foglalták.

Végezetül a jogszabályhely peres eljárással történő külön tulajdonba vétel lehetőségét is tartalmazza az alábbiak szerint:
„(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E megoldás nem kerül alkalmazásra tetőtérbeépítési beruházások során, ugyanis e pert csak tulajdonostárs indíthatja meg.

II. A jogszabályi megoldások, gyakorlat nehézségei, javaslatok
A jelenlegi ingatlanügyi hatósági gyakorlat megköveteli, hogy fentiek szerinti döntéseket tartalmazó okiratok tartalmazzák a tulajdonostársak széles körű adatait, így nevüket, születési nevüket, anyjuk születési nevét, a tulajdonostársak születési helyét és idejét, lakcímét, az értékesítésre tekintettel a személyi azonosítóját. Rendkívüli módon megnehezíti a fenti adatok szükségessége a – bejegyzésre alkalmas – okirat létrejöttét. Az elmúlt évtizedekben többször felmerült annak a lehetősége, hogy maga a társasház, mint elkülönült jogalanyisággal rendelkező személy legyen az alanya a tetőtér értékesítésére irányuló tulajdonjog átruházási szerződésnek. Felmerül, hogy ha közös tulajdonban álló ingatlanrészre, helyiségre például bérleti szerződés megköthető, az elidegenítésre irányuló szerződés miért nem. Álláspontom szerint amennyiben a tulajdonostársaknak a közös tulajdonban álló ingatlanrészekhez kapcsolódó hasznosításra (bérbeadásra) irányuló tulajdonosi joga esetében a társasház jogalanyisággal bír, a közös képviselet a szerződést megkötheti, alappal vethető fel, hogy a rendelkezési jog (tulajdonjog átruházás) esetében is így kellene ennek lennie. Jelentősen megkönnyítené a tetőtérbeépítési beruházások döntéseit tartalmazó, bejegyzésre alkalmas okiratok létrehozását, ha – tulajdonjog átruházás esetén is – a társasház lenne a jogalany és nem az egyes tulajdonostársak. Ebben az esetben nem lenne szükség az okiratokban a fentiek szerinti személyi adatokra, illetőleg a társasház képviseletét ellátó személy/személyek lennének jogosultak az aláírásra. Meggyőződésem szerint a tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonosi közösség érdekeinek védelmét a kialakítandó döntéshozatali szabályok képesek lennének biztosítani.

Alátámasztja a társasházi jogalanyiságnak a tulajdonjogátruházásra történő kiterjesztését a társasházi törvény azon rendelkezése is, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonostárs ingatlanára a társasház, mint önálló jogalany javára bejegyezhető/bejegyzendő jelzálogjog. Vitatható, hogy ha jelzálogjog bejegyezhető a társasház javára, akkor tulajdonjog miért nem – arra is tekintettel, hogy a zálogjogosultnak lehetősége van a tulajdonjog átruházására, de lehetősége van még a zálogtárgy tulajdonjogának is a megszerzésére. Végezetül megalapozottá teszi a társasház, mint önálló jogalanynak a tetőtér elidegenítési szerződésbe félként történő bevonását, hogy a kialakult gyakorlat szerint a tetőtér ellentételezése a társasház társasházi közös tulajdonának felújítása.

2014. december


Dr. Erdélyi György
ügyvéd
bank-szakjogász
ingatlanforgalmi szakjogász
társasági szakjogász
adójogi szakjogász
családjogi szakjogász
biztosítási szakjogász


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}