Tetőtérbeépítés, közös tulajdon elidegenítés

Tetőtérbeépítés, közös tulajdon elidegenítés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ismét reneszánszát éli – különösen Budapest belvárosában – a tetőtérbeépítés, az üres tetőterek lakásokkal történő beépítése, hasznosítása. Ezen lakáskialakítás jellegzetes, különleges előnyöket – városi panoráma, tetőteraszok – biztosít a vásárlók számára. Rendkívül speciális engedélyeztetési, építészeti, jogi és – az eredeti társasházi tulajdonostársak és az építtető közötti – érdekegyeztetési feladatokkal kell azonban a beruházóknak megbirkózniuk. Az alábbiakban a jelenlegi jogszabályi háttér kerül ismertetésre, megerősítve a már sokszor elhangzott azon javaslatokat, amelyek elfogadása megkönnyítené ezen beruházások megvalósítását.

ger720-1


I. A Társasházi törvénynek az alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezései
A hatályos társasházi törvény, a 2003. évi CXXXIII. tv. 10. § tartalmazza a társasházi alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezéseket. A tetőtérbeépítés során azért van szükség társasházi alapító okirat módosítására, mert a (be nem épített) tetőterek társasházi közös tulajdonban vannak. Első lépésként a társasházi közös tulajdonból kikerülnek ezen épületrészek és külön tulajdonba kerülnek. Célszerűen a beruházó által adott biztosíték – például a tulajdonostársaknak/társasháznak a tetőtér ellenértékeként szolgáltatott felújítási munkálatok értékének megfelelő összeg letétbe helyezésével – nyújtása ellenében a tulajdonostársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a tetőtér a beruházó külön tulajdonába kerüljön.

A törvényhely az alábbiak szerint szabályozza a társasházi alapító okirat módosítást:
„10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.” Ezen (általános) rendelkezésből az következnék, hogy csak egyhangú döntéssel lehet az alapító okiratot módosítani, a tetőteret kivenni a közös tulajdonból és külön tulajdonba helyezni.

A 10. szakasz második bekezdése azonban lehetőséget ad arra, hogy kisebb arányú döntéssel is módosítható legyen az alapító okirat:
„(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.”

Látható tehát, hogy elég a tulajdonostársak kétharmadának igenlő szavazata, hozzájárulása a módosításhoz – azonban csak akkor, ha ezen kétharmados arányú módosítási lehetőséget már tartalmazza a társasházi alapító okirat. Nyilvánvaló, hogy a tetőtébeépítéssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat ez a rendelkezés nem oldja meg, hiszen a könnyítés, azaz hogy kétharmados döntéssel is sor kerülhessen az alapító okirat módosítására és az elidegenítésre, csak akkor alkalmazható, ha már az alapító okirat ezen rendelkezést tartalmazza, ehhez azonban egyhangú döntés szükséges.

További lehetőséget a törvényhely következő bekezdése ad:
„(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.”

Ha tehát a társasház nem olyan alapító okirattal rendelkezik, amely tartalmazza a kétharmados döntési lehetőséget, akkor nagyobb arányú, négyötödös döntés szükséges az alapító okirat módosításához és az értékesítéshez. Fontos, hogy a tetőtér külön albetétbe vételét és annak a beruházó részére történő értékesítését tartalmazó közgyűlési határozat is olyan döntés, amellyel szemben a kisebbségben maradt (az alapító okirat módosítása és/vagy az értékesítés ellen szavazó) tulajdonostársak bírósághoz fordulhatnak. Kereseti kérelmük csak akkor lesz alapos, ha bizonyítani tudják, hogy az alapító okirat módosítás és/vagy az értékesítés jogszabályba, az alapító okiratba, szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

Az ingatlan-nyilvántartásba akkor lesz bejegyzésre alkalmas az alapító okirat módosításáról, a tetőtér értékesítéséről rendelkező döntést tartalmazó okirat, ha azt ügyvéd ellenjegyezte, vagy közokiratba foglalták.

Végezetül a jogszabályhely peres eljárással történő külön tulajdonba vétel lehetőségét is tartalmazza az alábbiak szerint:
„(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E megoldás nem kerül alkalmazásra tetőtérbeépítési beruházások során, ugyanis e pert csak tulajdonostárs indíthatja meg.

II. A jogszabályi megoldások, gyakorlat nehézségei, javaslatok
A jelenlegi ingatlanügyi hatósági gyakorlat megköveteli, hogy fentiek szerinti döntéseket tartalmazó okiratok tartalmazzák a tulajdonostársak széles körű adatait, így nevüket, születési nevüket, anyjuk születési nevét, a tulajdonostársak születési helyét és idejét, lakcímét, az értékesítésre tekintettel a személyi azonosítóját. Rendkívüli módon megnehezíti a fenti adatok szükségessége a – bejegyzésre alkalmas – okirat létrejöttét. Az elmúlt évtizedekben többször felmerült annak a lehetősége, hogy maga a társasház, mint elkülönült jogalanyisággal rendelkező személy legyen az alanya a tetőtér értékesítésére irányuló tulajdonjog átruházási szerződésnek. Felmerül, hogy ha közös tulajdonban álló ingatlanrészre, helyiségre például bérleti szerződés megköthető, az elidegenítésre irányuló szerződés miért nem. Álláspontom szerint amennyiben a tulajdonostársaknak a közös tulajdonban álló ingatlanrészekhez kapcsolódó hasznosításra (bérbeadásra) irányuló tulajdonosi joga esetében a társasház jogalanyisággal bír, a közös képviselet a szerződést megkötheti, alappal vethető fel, hogy a rendelkezési jog (tulajdonjog átruházás) esetében is így kellene ennek lennie. Jelentősen megkönnyítené a tetőtérbeépítési beruházások döntéseit tartalmazó, bejegyzésre alkalmas okiratok létrehozását, ha – tulajdonjog átruházás esetén is – a társasház lenne a jogalany és nem az egyes tulajdonostársak. Ebben az esetben nem lenne szükség az okiratokban a fentiek szerinti személyi adatokra, illetőleg a társasház képviseletét ellátó személy/személyek lennének jogosultak az aláírásra. Meggyőződésem szerint a tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonosi közösség érdekeinek védelmét a kialakítandó döntéshozatali szabályok képesek lennének biztosítani.

Alátámasztja a társasházi jogalanyiságnak a tulajdonjogátruházásra történő kiterjesztését a társasházi törvény azon rendelkezése is, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonostárs ingatlanára a társasház, mint önálló jogalany javára bejegyezhető/bejegyzendő jelzálogjog. Vitatható, hogy ha jelzálogjog bejegyezhető a társasház javára, akkor tulajdonjog miért nem – arra is tekintettel, hogy a zálogjogosultnak lehetősége van a tulajdonjog átruházására, de lehetősége van még a zálogtárgy tulajdonjogának is a megszerzésére. Végezetül megalapozottá teszi a társasház, mint önálló jogalanynak a tetőtér elidegenítési szerződésbe félként történő bevonását, hogy a kialakult gyakorlat szerint a tetőtér ellentételezése a társasház társasházi közös tulajdonának felújítása.

2014. december


Dr. Erdélyi György
ügyvéd
bank-szakjogász
ingatlanforgalmi szakjogász
társasági szakjogász
adójogi szakjogász
családjogi szakjogász
biztosítási szakjogász


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}