Mi történik most az árakkal az ingatlanpiacon?

Mi történik most az árakkal az ingatlanpiacon?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Miközben néhány ingatlanpiaci szereplő részéről időnként azt hallani, hogy már megindult Magyarországon az ingatlanárak emelkedése, addig a valóság egész más képet mutat. A Balla Ingatlanirodák ezért a valós ingatlanpiaci helyzet bemutatásával szeretné segíteni a lakásvásárlókat és -eladókat.

 

balla

 

Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Statisztikai Tükör című kiadványát az ingatlanpiaci árak I. negyedévi alakulásáról, akkor egészen világosan kirajzolódik az úgynevezett tisztított árak számsoraiból és grafikonjaiból, hogy mi zajlott le a hazai ingatlanpiacon az elmúlt években.

Tovább csökkennek a használt lakások árai

Amennyiben a 2010-hez viszonyított árváltozást vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy bár 2014 első negyedévében egy kismértékű emelkedés mutatkozott a használt lakások áraiban, ez a 2013 utolsó negyedévében bekövetkezett jelentős csökkenést éppen csak kiegyenlíti. 2010 óta - egy rövid ideig tartó megszakítással - folyamatos az ingatlanárak ereszkedése 2012 végéig, azóta pedig stagnálás látható - mondta az adatokat értelmezve Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.

Ráadásul ez a stagnálás is csak nominális értéken jelent változatlan árakat, ugyanis reálértéken további esésről van szó. Tehát magyarul, ha bankban tartjuk a pénzünket, akkor bár csekély kamatot kapunk utána, de mégis kisebb mértékben veszít értékéből a tőkénk, mint ingatlanpiaci befektetés esetén - tette hozzá.

Habár az új lakások árváltozása némileg más képet mutat - bizonytalan, de kismértékű felfelé araszolás figyelhető meg az elmúlt évek során 2011 harmadik negyedéve óta -, azonban az idei év első negyedévében csökkenés következett be. Balla Ákos ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szerény emelkedés oka elsősorban a készletek csökkenésében keresendő, tehát nem egy bíztató fejlemény áll a számok mögött.

Valójában mérséklődik a forgalom is

A lakáspiaci forgalom sem mutat kifejezetten derűs képet, ugyanis az elmúlt évek adatiból az látszik, hogy már hosszú évek óta a stagnálás a jellemző a 2007-2008-as nagy esés után. Balla Ákos ennek kapcsán rámutatott arra az el nem hanyagolható tényre, hogy a lakásállomány, ha nem is nagy mértékben, de évről évre növekszik. A kereslet pedig a használt lakások irányába tolódik, mivel a piacon mind a kínálat, mind a kereslet hiányzik az új lakások esetében.

Ennek az állomány-bővülésnek és kereslet-átrendeződésnek természetes növekedést kellene eredményeznie a használt lakások piacán, vagyis ha csak néhány százalékos emelkedés valósul meg a tranzakciószámban, az még nem a piac élénkülését jelenti, mindössze a természetes bővülés eredménye. Ha viszont ez a természetes növekedés is elmarad (mint ahogyan az történt az elmúlt négy év során), akkor valójában forgalomcsökkenésről beszélhetünk.

Illúziók és bizonytalanság

A fővárosi ingatlanpiacon ugyanakkor vegyes képet lát kibontakozni Balla Ákos. Míg a belvárosi és belbudai, valamint egyes nagyobb presztízsű zöldövezeti kerületekben valóban érezni enyhe áremelkedést, a stagnáló átlagárak alapján arra lehet következtetni, hogy a többi kerületben további árcsökkenésre kerül sor.

Végül azt is megjegyezte, hogy a forgalom nagyságának megítélésekor némi érzékcsalódást okozhat, hogy a stagnáló kereslet az értékesítésre kínált és piacképes ingatlanok számának csökkenésével párosul. Ezáltal aktívabb érzetet sugall az ingatlanpiac, erről azonban a valóságban nincs szó. A csökkenő kínálatot a szakértő szerint a devizahiteles perek miatt kialakul bizonytalan helyzet okozhatja.

 

logo019 web


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.