A szomszédjog szabályai

A szomszédok békés egymás mellett élése bonyolult viszonyrendszert jelent. Bár a tulajdonjog összetett jogosítványokból áll, mégsem abszolút jog. Vagyis nem teljesen igaz a mondás, hogy – az én házam az én váram?. A Polgári Törvénykönyv szabálya szerint ugyanis sem a birtoklás, sem a rendelkezés jogát nem gyakorolhatja a tulajdonos mások, így különösen a szomszédok szükségtelen zavarásával, vagy jogaik gyakorlásának veszélyeztetésével. Rovatunkban egy gyakorló polgári peres bíró foglalja össze a főbb szomszédjogokat.

 

 

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szomszédjogi szabályai azért születtek meg, hogy az ingatlan használói tisztában legyenek jogosultságuk terjedelmével – ami természetesen a másik oldalról tilalmat jelenthet – , s ha ezeket a szabályokat megszegik, a jog a birtokvédelem eszközével nyújt segítséget.

 

Földtámasz, áthajló ágak

A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. A szomszéd a földjére áthajoló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; a szomszéd az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el (Ptk. 101. §).
Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges (Ptk. 102. §).

Sövénykerítés, kerítés

Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi, ennek hiányában a határolt földhosszúság arányában (Ptk. 103. §).
A föld határvonalán álló fa, bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalán álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el (Ptk. 104. §).
A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 44. §-a az ingatlanok között építendő kerítés létesítését szabályozza. Alapvetően nem kötelező kerítést építeni, létesítése esetén azonban annak teljes terjedelmével a saját telken kell állnia, tömör kerítés csak a 2,5 m magasságig emelhető, biztosítva a szomszédos telek benapozását.
A szomszédok között a növényzet telepítésére, ezek telekhatártól való távolságára, valamint a sűrűbb növényzet, magasabb fák árnyékoló hatására korábban kiterjedő szabályozás volt, időközben ezeket a szabályokat hatályon kívül helyezték.

Többlakásos épületek házirendje

A szomszédi viszonyt a többlakásos lakóépületek esetében az úgynevezett házirend szabályozza (a főváros esetében a módosított 7/1984. Fővárosi Tanácsi rendelet, másutt a helyi önkormányzati rendelet).
A szomszédok jogainak érvényesülését védi a bérlakások bérlőire vonatkozóan a lakástörvény [1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bek. c.”>, kilátásba helyezve, hogy a bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak.
Ugyancsak tartalmaz korlátozó rendelkezést a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. tv. 12 § (2) bekezdése és (3) bekezdése, amely szerint egyrészt az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban levő lakás használatának, hasznosításának szabályait a társasház céljának, működésének megfelelően. Másrészt a társasházakban a közgyűlés legalább 2/3-os szavazótöbbségű határozataival megtilthatja a külön tulajdonban levő, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.

Építkezés

A szomszédok viszonyára kihat az építési engedélyezésről szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 15. § c., pontja és 21. § b., pontja, hiszen az elvi építési engedély, illetőleg az építési engedély megadásáról, vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell a közös határvonalú, közvetlenül szomszédos építési telek tulajdonosával. Ennek azért van jelentősége, mert a szomszéd az őt sértő határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslattal élhet, például, ha a létesítendő építmény a benapozást megakadályozza, vagy az építési munka egyéb okból sérelmes. Természetesen előfordulnak, nem is ritkán, olyan esetek, amikor a szomszéd hivatkozott sérelme megalapozatlan.

Zajhatás

Úgynevezett – csendrendelet – korábban sem volt, és most sincs hatályban, viszont a csendháborítást szabálysértésként szankcionálja a jogszabály [218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §”>. Azt, hogy mi minősül nagyobb, s mások számára zavaró zajhatásnak, mindig az adott tevékenység szerint, és az adott napszaknak megfelelően kell értékelni. Például nyilvánvalóan zavaró a lakásban, vagy a szomszédos ingatlanon folytatott ipari tevékenység, amelytől az ezt végző személyt el lehet tiltani, meghatározott feltételek mellett. A fővárosi házirend szintén tartalmaz a zajjal járó tevékenységre korlátozó rendelkezéseket.

Állattartás, Méhészkedés

Az állattartásra vonatkozó egységes szabályozás nincs, de megemlíthető a fővárosi házirend (15. §), mely szerint a lakásban általában egy háziállat (kutya, macska) és átmenetei jelleggel ennek szaporulata tartható. Az állatok tartásáról többnyire a települési önkormányzatok alkottak rendeletet, de például a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése kifejezetten tiltja üdülőterületen állattartó épület elhelyezését. Ezen túlmenően a helyi önkormányzat meghatározhatja, hogy mely területen, milyen állat tartására van lehetőség, nyilvánvalóan másképpen szabályozva egy faluban, mint egy városban.
A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet részletes, szigorú előírása szerint háztömbök területén méhészetet létesíteni, vagy fenntartani nem szabad, továbbá többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében is csak az összes lakás bérlőjének hozzájárulásával lehet.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop