Új légtechnika szaküzlet

Új légtechnika szaküzlet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Lindab Kft. Szakmai Nyílt Napja keretében új légtechnika szaküzlet megnyitásával egybekötött gyárlátogatásra is sor került. A biatorbágyi telephelyen, ahol eddig a légtechnikai termékek gyártása, a raktár, a logisztika és az iroda kapott helyet, a cég, piaci terjeszkedési törekvéseit támogatva, megnyitotta légtechnika szaküzletét, amely várhatóan merőben új ügyfélkör igényeire is fókuszál kínálatával.

lindab 720


Rickard Lindqvist, az orosz, a kelet-európai és a török régióért felelős Lindab AB Regionális igazgatója az új beruházás kapcsán kiemelte, hogy a cég magyarországi ventiláció üzletága a régió egyik legsikeresebb területe, amelynek szakembereire nem csak országos, de regionális szinten is fokozottan számítanak. A jövő leggyorsabban fejlődő piacát megcélozva, a közel 10 millió forintos beruházással a Lindab Kft. megnyitotta légtechnika szaküzletét. „Kisebb épületek szellőzőrendszereire több figyelmet kívánunk fordítani a jövőben. A kétlépcsős stratégiaváltás eredményeként, az új légtechnika szaküzlet létesítése a cég részéről egy új vevőkör felé történő nyitás első lépése is, akiket eddig méretüknél és hitelképességüknél fogva nem szolgáltunk ki. Ezen új partnerek közé tartozhatnak középületek, iskolák, tornatermek, üzlet- és vendéglátóhelységek kivitelezésével foglalkozó kisebb cégek, de akár magánszemélyek is, családi házak esetén” – mondta Mikó András, a Lindab Kft. üzletágvezetője. Az európai országok tapasztalatai szerint a kiskereskedelmi szaküzlet megfelelő csatorna a kisebb vevők, illetve a lakosság elérésére, ahol a rendszer megépítéséhez szükséges minden alkotóelem egyszerre beszerezhető. „Szaküzletünkben elsősorban kisebb épületek-, üzlethelyiségek-, lakások- és családi házak szellőztetésével kapcsolatos megoldásaink és termékeink vásárolhatók meg, továbbá a légtechnikai szereléshez szükséges kiegészítők, eszközök, szerszámok, védőfelszerelések is elérhetők. A nyitvatartási idő alatt mérnök kollégáink tervezési és kivitelezési szaktanácsadással állnak minden érdeklődő szakember, építkező rendelkezésére” – tette hozzá az üzletágvezető. A jelenlegi szaküzlet megnyitása egy „pilot project”, melynek sikere esetén, az elkövetkezendő 3-5 évben, országos szinten további négy hasonló bolt megnyitását is tervezi a cég, ami egyben 12-15 új munkahelyet is eredményez.

A légtechnikai rendszerek jelentősége
A jövőben életbe lépő direktívák környezetvédelmi és népegészségügyi jelentőséggel rendelkeznek. Életünk idejének jelentős részét (a városi emberek akár 70 százalék is) zárt térben, valamilyen épületben töltjük. A modern épületekkel szemben támasztott energetikai követelményeknek megfelelően az épületeket „hermetikusan” lezárjuk, így az élethez szükséges friss levegőt csak az ablakok kinyitásával vagy megfelelő szellőzőrendszerek beépítésével nyerhetünk. Szellőztetés nélkül jelentősen romlik a beltéri levegő minősége, melynek hatására gombák, kórokozók, széndioxid és szennyező anyagok szaporodnak el a zárt terekben. Ez, az életminőség romlásával egészségügyi problémákhoz vezethet, amellett, hogy rontja az épületek állagát is. A nyitott ablakokon keresztül egyrészt szennyezőanyagok (por, zaj, füstgázok, stb.) jutnak be az épületbe, másrészt elpazaroljuk a fűtésre vagy hűtésre fordított energiát, a nulla energiafelhasználás pedig ilyen módon nem kivitelezhető. Épületek energiatakarékossága a megfelelő szigetelesésen, a hatékony nyílászárokon, valamit az energiatakarékos épületgépészeti és épületvillamossági rendszereken alapszik. Ha energiatakarékosan akarjuk a zárt élettereinkben a tiszta, friss levegőt biztosítani, akkor hővisszanyerővel ellátott gépi szellőzésre van szükségünk. Az ilyen szellőzés az épületgépészeti rendszer részeként a beépített energiatakarékos rendszerek pozitív hatásait megőrizve biztosítja a jó életminőséghez szükséges szabályozott mennyiségű, kezelt, friss levegőt, és a passzívházak esetén az éjszakai passzív hűtést.

2019 – 2021 épületenergetikai direktívák
A szaküzlet nyitásával megcélzott terület a jövő leggyorsabban fejlődő piaca lehet a cég számára. Az erre utaló folyamatok már Magyarországon is elindultak. A 2010/31 EU épületenergetikai irányelv alapján, 2019-től kezdve minden új középület, 2021-től kezdve pedig minden új épület energiafelhasználása közel nulla lehet. Minden új épületnek helyben megújuló energiát kell előállítaniuk és használniuk. Ezek a modern épületek csak hővisszanyerős gépi szellőzés alkalmazása mellet válnak az emberek számára élhetővé.

A 2012/27/ EC energiahatékonysági irányelv értelmében pedig az állami tulajdonban lévő középületek 3 százalékát minden évben fel kell újítani, illetve a vállalatoknak 2015 végéig energia auditot kell végezniük, amelyet azután 4 évente meg kell ismételniük. Ezen szabályozások merőben új képzési igények megjelenését és hatalmas új piaci lehetőségeket jelenthetnek a szegmens szereplői számára. A Lindab, magas színvonalú, az energiafelhasználás hatékonyságát maximalizáló légtechnikai megoldásokkal rendelkezik, és ezeket teszi elérhetővé új szaküzletén keresztül szélesebb körben, mostantól már a kisebb ügyfelek, így a passzívházépítők számára is, amely esetében a felhasznált komponensekkel szemben az alábbi magas követelmények mérvadók:

  • Épülethatároló szerkezetek U-értéke max. 0,15 W/(m2K)
  • Hőhídmentes kivitel
  • Légtömör kivitelezés szükséges, az n50 légtömörség mérés értéke 50 Pa túlnyomás és vákuum esetén nem lépheti túl a 0,6 h-1 értéket.
  • Az ablakok összesített U-értéke 0,8 W/(m2K) alatt kell, hogy legyen.
  • Hatékony hővisszanyerős szellőztetés szükséges (nWRG>75%, PHI tanúsítvány szerint), alacsony áramfogyasztás mellett (< 0,45 Wh/m3 szállított levegőtérfogatnál).
  • 0,8 W/(m2K) alatti U-értékkel rendelkező üvegezés, magas összenergia átbocsátási tényezővel (g>50%), amellyel a nettó hőnyereség télen is biztosítható.
  • A HMV előállítása és elosztása a lehető legkisebb hőveszteséggel.
  • Hatékony háztartási villamosenergia-felhasználás.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}