Ha felújításról beszélünk, az egyik legelső és legfontosabb kérdés a nyílászárók problémája. Nem véletlenül, hiszen egy átlagos lakóépület hőveszteségének közel negyven százalékáért ezen szerkezetek felelnek. A legtöbb ember, ha fa ablakról van szó, azonnal cserére gondol, pedig sok esetben meg lehetne úszni javítással is. A fa keretekkel és azok javíthatóságával foglalkozunk.
fa vagy műanyag
A tok és a nyílószárny anyaga évszázadokon keresztül a fa volt, az 1800-as években különleges minőségű fenyőt alkalmaztak, amely nem vetemedett, időjárásálló volt. A 20. század közepétől Nyugat-Európában a műanyag jött divatba, mivel a faszerkezeteket festeni, ápolni kell, a műanyagot nem; ám ami a hőátbocsátási tényezőt illeti, a műanyag tok még sok kamrás változatban sem tudta felvenni a versenyt az üveggel. Az üvegszerkezet minősége olyan lényegesen javult, hogy a keret lett a szűk keresztmetszet. A manapság alkalmazott széles fakeret, amely az U-értéket a vastagságával növeli, segítője annak, hogy az üvegezést is tovább javítsák: az üveg sem közönséges ma már, hanem hővisszaverő, és az üvegrétegek számának növelése is megfigyelhető tendencia. Három vagy négy üvegréteggel könnyen el lehet jutni a passzívház-szabványhoz.
a falcszigetelés problémaköre
A fa élő anyag. Szerkezete az idővel változik, öregszik, vetemedik. Emiatt a falcon kisebb-nagyobb hézagok keletkeznek, melynek következménye a külső levegő lakás belsejébe történő áramlása, az ún. filtrációs hőveszteség. Ha az ablak összenergetikai veszteségét nézzük, abból átlagban 15-25% írható a filtráció rovására, 80% a transzmisszió, vagyis az üvegezés vesztesége.
Mielőtt rátérünk a megoldásokra, fontos megjegyezni, hogy a falcszigetelő rendszerek nem alkalmazhatók ott, ahol a vasalatok teljesen tönkrementek, a fa elkorhadt vagy túlságosan elvetemedett. Ezekre az ablakszerkezetekre nem érdemes pénzt költeni! A javítás feltétele, hogy az ablak még legalább tíz évet bírjon.
lehetséges megoldások
A legősibb falcszigetelés a nagymama könyöklőpárnája, amit a két üveg közé tettek. Ennél modernebb megoldás a habszivacs, amely rugalmas anyag, ezért bizonyos mértékig követi a légrés méretét, viszont minden port összegyűjt, nem tisztítható, nem időtálló. Az újabb falcszigetelések műanyag, vagy gumi alapú, ragasztható profilok, amelyek különböző mértékben nyomhatók össze az ablak zárásával, a rés mértékétől függően. Ezek a profilok jók, de tudni kell, hogy összenyomva is jelentős anyagvastagságuk marad. Ahol minimális a rés, ott feszít, további vetemedést provokál, nehezen csukható az ablak, a zárszerkezetet is erőlteti. Ma igen divatos a nútmart technika, ami a ragasztással szemben soha nem ereszt el, hátránya viszont, hogy az anyagvastagsága ennek is állandó, így ez is vetemíthet. A duplex-rendszer működési elve nem az anyagvastagságon alapul, hiszen az fél milliméternél is kevesebb, hanem az anyag rugalmasságán. Ahol nagy a rés, ott a rés mértékéig tömít, ahol kicsi, ott összelapul, a részrugalmassága viszont mindig megmarad.
A nútmart technika folyóméteréért 5-600 forintot fizetünk anyaggal együtt, szerelve, a duplex-rendszerű szalagok beépítésének minden métere 80-100 forintba kerül.
gerébtokos, egyesített szárnyú (tessauer)
A gerébtokos ablak rendíthetetlen előnye, hogy a két üveg között 18-20 centiméteres légpárna van, amely domináló szigetelő elem. A tessauer ablak szárnyai össze vannak csavarozva, közel van a két üveg, így az U-értéke 3-4 tizeddel rosszabb a gerébtokosnál.
Hozzászólások