Nem is olyan régen a világítástechnika csúcsát jelentették az érintőkapcsolók – azok a társasutazásokról behozott, később itthon is beszerezhető kapcsolók, amelyek nemcsak egyszerűen fel-lekapcsolgatták a világítást, hanem szabályozták is a csillár fényerejét. No meg a tapskapcsoló, amely uralkodói érzést keltett mindazokban, akik tenyerük összeütögetésével boríthatták fényárba a helyiségeket.
Egy jól megtervezett világítási rendszer azonban komoly tervezési feladatot igényel. Egy igazán otthonos lakás, kényelmes iroda több, egymást kiegészítő, a napszakhoz és megvilágításhoz állítható elemből áll össze. Fényerővel, színekkel gyökeresen más hangulatot lehet adni egy enteriőrnek, a több célra használt helyiségeket pedig az egyes funkciókhoz más-más világítással lehet ideálissá tenni. Az ideális világításhoz pedig nemcsak a fényforrások megválasztása és elhelyezése, hanem a vezérlésük is hozzátartozik.
n Három
az igazság
A jól működő fényvezérlés előnyei között az első három helyen a kényelmet, a biztonságot és az energiatakarékosságot kell megemlíteni. Igaz, ennél több pozitívumot is felvonultat egy, a világítás vezérlését központilag felügyelő rendszer. Kiépítésén gondolkodva három lehetséges, egymástól igencsak eltérő megoldást érdemes számításba venni.
n Csillag, busz,
vagy vezeték nélküli
Az intelligensház-megoldásoknak, vagyis a komplett házvezérlő rendszerek mindegyikének természetes része a világítás vezérlése, léteznek azonban csak fényvezérlésre kidolgozott megoldások is. Telepíthetőségüket és annak költségeit a rendszer kommunikációjának típusa alapvetően meghatározza, szolgáltatási körüktől és gyártóitól függetlenül.
A csillagpontos megoldás előnye, hogy az aktív elemeket, a vezérlő-elektronikát egyetlen központi helyen telepítik, a vezérelt berendezésekkel külön kábeleken, közvetlenül kiépített kapcsolat pedig nem csak gyors, de igen kevés hibalehetőséget rejt magában. Hátránya nem más, mint a minden egyes fényforrásból a vezérlőig húzott rengeteg és hosszú kábel. Ez a megoldás csak átlagos lakásnál vagy kisebb házak esetében jelenthet alternatívát.
A busztopológiát használó rendszereknél egyetlen, két- vagy négyeres kábelen van felfűzve a vezérlő és a végrehajtóegységek sora. A viszonylag kis költséggel kiépíthető megoldás hátránya talán annyi, hogy a telepítést csak a rendszert jól értő szakember tudja elvégezni, mivel működőképessége a címzések tökéletes összehangolásán múlik.
A vezeték nélküli megoldásuk utolérhetetlen előnye, hogy kulcsrakész állapotú, de akár lakott épületben is egyszerűen telepíthetők, természetesen ennek megfelelő az áruk is. A valóban vezeték nélkül, rádióhullámokkal kommunikáló rendszerek mellett léteznek a már meglévő elektromos hálózatot a buszrendszer vezérlőkábeleként használó megoldások is.
n Kényelemben, biztonságban
Mindenki tudja, milyen kényelmes lenne, ha estefelé vagy a tévéadás végén nem kellene fölállni és villanyt gyújtani, hanem akár a tévé távkapcsolójával fényt varázsolhatnánk. Az pedig már a biztonság körébe is beletartozik, hogy például a sötétben veszélyeket rejtő ajtók – pincelejáró – kinyitása automatikusan bekapcsolná a lépcsőket megvilágító fényforrást.
Innen már csak egy lépés a legtöbb vezérlésben megoldható kísérés funkció. Ez a rendszer például a garázskapu kinyitására felkapcsolja a parkolóhelytől az előszobáig vagy konyháig vezető útvonal világítását, így a csomagokkal nem kell sötétben manővereznie a hazatérőnek. S akkor még nem is szóltunk a betörők tippadóinak megzavarására remekül alkalmas jelenlét-szimulációs villanykapcsolgatás lehetőségéről.
Lehet bármilyen energiatakarékos egy világítótest, a legkevesebbet mégis akkor fogyasztja, ha nincs bekapcsolva.
Márpedig számos olyan zónája akad egy lakásnak – egy háznak pedig még több – , ahol a legjobb megoldás egy mozgásra bekapcsoló és beállított idő után kialvó fényforrás.
Amennyiben a helyiségek megvilágítási viszonyait mérni képes érzékelőkkel kombináljuk a fényvezérlő rendszereket, úgy is behangolhatók, hogy az optimális fényviszonyoknak megfelelően kapcsolják be a fényforrásokat, illetve szabják meg teljesítményüket. Összetetten programozható, vagy számítógép alapú vezérléssel működő világítási rendszerek esetében akár a teljes automatizálás is megoldható, bár ez felkeltheti a – nagy testvér figyel” érzést a maguktól bekapcsoló és kialvó lámpák között mozgó, tartózkodó személyekben.
Bármilyen megoldást is választunk, egyetlen szempontnak kell az összes többit megelőznie: a világításnak az ott élők igényeihez kell alkalmazkodnia. Egy fényvezérlő rendszer akkor sikeres, ha működése fel sem tűnik, ha nem a világítótesteket látják meg az emberek, hanem a fényekkel megteremtett hangulatban jól érzik magukat.
DALI nem fest, hanem világít
A fejlesztések kezdetén a gyártók hamar belátták, mennyivel előnyösebb egy egységesített fényvezérlő rendszer, egy kommunikációs szabvány. Így született meg a DALI-rendszer, az angol Digital Adressable Lighting Interface (digitális címezhető világítási csatoló) kifejezés kezdőbetűből.
A DALI szabványú vezérlők, végrehajtók és érzékelők gyártótól függetlenül egy rendszerbe szervezhetők, javítva egyrészt a felhasználók esélyeit az igényeknek leginkább megfelelő eszköz beszerzésére, másrészt támogatva a szakaszos kiépítést, a későbbi bővíthetőséget is.
Hozzászólások