Írásunkban azokat a kézi falazóelemeket ismertetjük, amelyekből teherhordó és körítő falak készülnek. A falakkal szemben támasztott követelmények alapján értékeljük és összehasonlítjuk tulajdonságaikat.
A klasszikus tégla, a tömör vagy enyhén lyukacsos tégla évezredek óta ismert, ma döntően pillértéglaként, burkolótéglaként van jelen a piacon. Jószerivel pincék, pillérek, kémények, nyersen maradó falak építésére használatos. Ennek az az oka, hogy csak utólagos vastag hőszigeteléssel felel meg a hőtechnikai előírásoknak, építése több munkaórát és megfelelő szakértelmet igényel. Pedig teherviselése a fal vastagságától, az anyagától és a felhasznált falazóhabarcstól függően jó, illetve kiváló.
Mechanikai ellenálló képessége kedvező, tűzállósága kiemelkedő. Tömör szerkezete miatt fagyálló, a nedvességet jól tűri, a falazat jelentős súlya miatt a léghangszigetelő és hőtároló képessége is nagyon jó. A fagyálló téglából, burkolótéglából épített fal esztétikai értéke és tartóssága sem elhanyagolható. Előállítása energiaigényes. Ha mészhabarcsba rakják, az építmény elbontásakor a tégla visszanyerhető és újra felhasználható, így környezetvédelmi szempontból is előnyös.
n Üreges
falazóblokk
Az üreges falazóblokkok a tömör téglák hőszigetelési és gazdaságossági hiányosságait igyekeznek kiküszöbölni. Az üregek kisebb súlyt és jobb hőszigetelést eredményeznek (mivel a zárt légtér jó hőszigetelő). A kisebb súly miatt az elemek mérete nőhet, könnyebb és gyorsabb falazni vele, kevesebb habarcsra van szükség. A kereskedelemben kapható típusok közül azok felelnek meg az érvényes hőtechnikai szabványnak, amelyek – k” értéke 0,7 W/m2K, vagy alatta van.
Azoknak az elemeknek jobb a hőszigetelése, amelyeknek anyagát gyártáskor porózussá teszi.
A hőszigetelési és gazdaságossági értékek javításának az az ára, hogy az üregek és a porózus anyag miatt teherviselése kisebb (max. 2-3 szintes épületek teherhordó falazatainak felel meg), nedvességre érzékenyebb (pincefal nem készülhet belőlük), hőtároló és hangszigetelő képessége a könnyebb súly miatt gyengébb. Tűzállósága jó, előállítása energiaigényes, újrahasznosítása is csak elméletileg jöhet számításba. Egy üreges falazóblokkból épült ház falazatainak bontásakor gyakorlatilag csak törmelék (sitt) marad.
n Beton, könnyűbeton falazóblokk
A kavicsbeton, azaz a köznyelv szerinti betonból készült elemek ma pincefal építésére használatosak, jelentős nyomszilárdságuk, fagyállóságuk teszik erre alkalmassá.
Rossz hőszigetelő tulajdonságuk, magas páraellenállásuk, nehezebb megmunkálásuk, véshetőségük miatt igazán ipari, raktározási épületek körítőfalainak megfelelőek.
A könnyűbeton falazóblokkok a homokos kavics helyett könnyű, jó hőszigetelő adalékanyagokkal, betéttel (polisztirol, növényi adalék, duzzasztott kerámia) üregesen készülnek (pl. HABISOL), vagy homogén anyagként a gyártás során olyan technológiát használnak, hogy a betonban gázbuborékok képződnek (pl. YTONG). A mikroüregeknek köszönhetően a beton könnyűvé és jó hőszigetelővé válik A homogén könnyűbeton elemek csekély hulladékkal vághatók. Mindkét fajta tulajdonságai nagyon hasonlóak a porózus, üreges agyag-kerámia falazóblokkokéhoz (jó hőszigetelő képességűek, szaporán rakhatók, de hőtároló, hangszigetelő és teherviselő képességük kisebb). Előállításuk energiaigényéhez a cement előállítását is hozzá kell számítani. Újrahasznosításuk szintén inkább csak elméleti.
n Természetes anyagok
A vályogtégla agyag, homok és rostos anyag (szalma, pelyva) keveréke, amelyet (fából készült) zsaluzatba, a napon szárítva készítenek. Teherhordó képessége az agyag mennyiségétől függő, de alacsony (1 szint). Hőszigetelő képessége a szálas anyagtartalom növelésével fokozható, de az előírásoknak (50 cm vastag fallal számolva, hagyományos készítéssel) nem felel meg. (A készen kapható NF Fehérvár vályogtégla hőszigetelő értéke viszont kiváló.) Mechanikai ellenálló képessége csekély, nedvesség- és fagyérzékeny. Ezzel szemben hőtároló és hangszigetelő tulajdonsága kiváló, az előállításához szükséges energia kevés, és megújuló (napenergia). Újrahasznosíthatók, vagy hulladék nélkül a – földdel válnak egyenlővé”. A környezetvédelmi szempontok miatt a nedvességtől megfelelően szigetelt, magas szálasanyag-tartalmú, a teherviseléshez tégla-, faszerkezetű megerősítéssel készült vályogtégla-épületnek ma is van létjogosultsága.
Nálunk is megjelentek a szalmaházak. A kisebb méretű szalmabálákból készülő szalmafalat beton alapfalra építik. Az alapba rögzítve, a fal tetején húzódó (általában faszerkezetű) koszorúval feszítik le a kész szerkezetet, hogy el ne repüljön. Az elkészült szalmafalakat a tűz-, betörés és csapóeső ellen kétoldalt vastag (5 cm) rabichálós cementvakolattal látják el.
A fal teherhordó képessége csekély (1 szint), mechanikai ellenállása, hőtároló kapacitása sem magas. Hőszigetelő képessége és páraháztartása azonban rendkívül jó. Megfelelően kivitelezett vakolattal ellenáll a tűznek. Az előállításhoz szükséges energia kevés, és elbontásakor a vakolaton kívül hulladék nem keletkezik.
Bármilyen falazóelemből készül is a fal, a szabványokban rögzített minden feltételnek meg kell felenie.
Hozzászólások