A nap – mint a legáltalánosabban hozzáférhető megújuló energiaforrás – használata korántsem újkeletű dolog, hiszen a mezőgazdaságban már a kezdetek óta felhasználják egyes termények szárítására, vagy tengerparton sólepárlásra. A modern technológia azonban ennél sokkal több célra, jóval hatékonyabban teszi felhasználhatóvá a napból érkező energiát. Fűtésre, klimatizálásra egyaránt kiválóan alkalmazható.
A legegyszerűbb – és a legkevésbé hatékony – megoldás a hőenergia közvetlen felhasználására, mikor egy napra tett edényben vizet melegítünk. Jóval gyorsabban, és ennek meglelően nagyobb mennyiségben állítható elő – erősen tűző nyári napon – már forrónak is titulálható víz, ha az edény fekete és zárt, mely jelentősen növeli a hőelnyelő képességet és megszünteti a víz visszaverő hatását. Utóbbi megoldásra jó például szolgálnak az üdülőövezetek házilagos kerti zuhanyozói.
Közvetlenül és napkollektorral
Épületgépészeti megoldások nélkül is van mód a napenergia fűtési célú felhasználásának. Az épület tájolásával, a napos (ez hazánkban a déli) égtáj felé tekintő nagy üvegfelületekkel nemcsak a relatív hőérzet növelhető, ha ez megfelelő hőszigeteléssel is párosul. Az anyagok helyes megválasztásával és hőelnyelő falak építésével érzékelhetően csökkenthetőek a fűtési költségek. A hőenergia tárolásáról ekkor maguk a helyiségek gondoskodnak.
Napkollektorral nem csak egy családiház lakóinak melegvíz szükséglete oldható meg, de mint arra már hazánkban is vannak példák, iskolák konyhájának és vizesblokkjainak forróvíz szükséglete is előállítható.
Megfelelő méretezés és a fűtési rendszer kellő kiegészítése esetén a napkollektorokban keletkező hő a helyiségek fűtőrendszerében is felhasználható, és természetesen tárolható is, az épületgépészetben egyébként is alkalmazott hőcserélőkkel és hőtárolókkal.
A kiépítés költségeit némileg növeli, hogy részben kettős rendszer szükséges, és a napkollektorok vízkörének felügyelete és szabályozása megfelelő elektronikát és aktív elemeket is igényel. A többletráfordítás azonban kiszámítható módon megtérül – jó minőségű kollektorok pontos déli tájolását feltételezve – mintegy 30 százalék fűtésköltség takarítható meg. Nyáron a rendszer a melegvíztermelésen túl medencefűtésre is használható.
Áramtermelés
A kísérleti naperőművek mellett, melyek a “hagyományos”, gőzzel hajtott turbinákkal termelnek áramot, jóval kisebb méretben is lehetőség van a napenergia elektromos árammá alakítására. A zsebszámológépeken és karórákon már legalább egy évtizede megismert napelemek – folyamatos fejlesztésüknek köszönhetően – egyre hatékonyabban alakítják át a napsugárzás energiáját elektromos energiává.
A magas költségű, komoly beruházásnak számító, épületek energiaelletásában már számottevő értéket képviselő nagy cellák árának megtérülése erősen függ attól is, hogy a napsütés függvényében termelődő energiát milyen módon tudja hasznosítani-tárolni-értékesíteni a napcella telepítője.
Az azonnali maradéktalan felhasználás egyik módja a légkondícionálás napelemes működtetése, hiszen ezek a berendezések viszonylag nagy fogyasztók. A hűtésre azonban nem csak azokban az időszakokban van szükség, mikor direkt napsugárzásnak van kitéve a cella. A hűtésre használt és egyéb állandó jellegű energia-igényű felhasználás mellett a világításra és számos kényelmi berendezés üzemeltetéséhez szükséges elektromos energiára ráadásul inkább a napfénymentes időszakokban (jobbára sötétben) van igazán szükség. Ahhoz, hogy a napenergia valóban számottevő legyen, a napfényes órákban termelt áramot tárolni kell a felhasználásig.
A napelemes rendszer kiépítésekor az áram tárolásához különféle berendezések (akkumulátorok és vezérlés) szükségesek. A költségek megtérüléséhez jó megoldás a napfényes időszakban termelt és fel nem használt energia értékesítése, visszatáplálása az elektromos hálózatba, amire több európai országban van példa.
Támogatás
A technológia elterjesztéséért ezen túl az állami támogatások is sokat tehetnek. Magyarországon közvetlen támogatásra lehet pályázni a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál, természetes személyek részére a beruházás költségeinek 30 százalékáig, de maximum 250 000 forint a kollektoros és 500 000 forint az egyéb rendszerekre vonatkozó összeghatárig.
Hozzászólások