A fa bűvkörében

Az építőiparban szinte naponta jelennek meg új, korszerű anyagok, mégsem csökken a fa szerelmeseinek száma. Vajon mi lehet a titka ennek a nem múló vonzalomnak – Melyek a legfőbb jellemzői a különféle fafajtáknak – Erről, s mivel legutóbbi lapszámunkban a fapadlóról és a belső falburkolatokról ejtettünk szót, most külső felhasználására térünk ki.

 

 

A különböző fafajták más-más esztétikai megjelenést kölcsönöznek környezetüknek. Íme néhány faanyag jellemzője. Akác: komplex színvilágával, sajátos rajzolatával a különleges atmoszféra megteremtője a magyar Alföld aranyló fája. Bükk: nyugalmat sugárzó szín és szerkezet jellemzi, világos színével, homogén felületével tisztaságot, természetességet sugall. Modern berendezésekhez is kiválóan illeszkedő burkolatot ad. Cser: a magyar erdők különleges tölgyfáját erőteljes szerkezete, rajzolata, izgalmas színhatása teszi vonzóvá. Markáns burkolat készíthető belőle. Cseresznye: exkluzív színeket, rajzolatokat visz a mindennapokba. Éger: lágy, pasztellszerű színeket, selymes fényeket sugároz. Fenyő: egyszerű, természetes, elegáns, mégis barátságos faanyag a friss, világos színek kedvelőinek. Juhar: az európai erdők mélyéről származó dekoratív, finom rajzolatú, méz és meleg árnyalatú, elegáns megjelenésű anyag. Kőris: a világos, natúr színvilág megtestesítője, markáns erezetű, nemes színű. Tölgy: klasszikus erezetű, tradicionális színárnyalatokat nemes vonásokkal ötvöző fafaj az időtlen értékek kedvelőinek. Gyertyán: világos színű, sűrű rajzolatú kemény anyag. Merbau: árnyalata, színe és rajzolatai egyedivé, egzotikussá teszik a szobát.

 

Az utolsó kivételével ezek voltak az Európában fellelhető fák, ám az utóbbi években divatba jöttek az egzotikus faanyagok, mint a teak, eukaliptusz, panga panga, olíva, guatambu, cabreuva doraoda, mutenye, jatoba, bambusz, dzsara, kempas, vörös tölgy, kanadai juhar és a többiek.

n Faburkolatok a szabadban
Megfelelő védőanyagokkal kezelve a fa külső téri burkolatépítésre is használható. Ennek másik fontos feltétele a jó vízelvezetésű aljzat. A legelterjedtebb a fapadló, a fakocka és a rönkfa burkolat. Impregnált fenyőfából készült széldeszkát, vagy gömbfa burkolatot a fűrészelt felülettel lefelé alkalmazhatunk. A külső burkolatot kőrétegre vagy durva kavics feltöltésre homokágyba kell rakni, s a rönkök közötti teret tisztított homokkal kell kitölteni. Hosszabb törzsekből minimum 8 centiméter vastagságú korongokat vágva szép járófelület építhető, ha a réseket kaviccsal, murvával, homokkal, humusszal töltjük ki. Vastagabb deszkákból, rönkökből lépcsők, alacsonyabb támfalak is kialakíthatók.
Szabadba, falak burkolására is alkalmasak a különböző faanyagok, elsősorban a nagytáblás falburkolatok. Az időjárásálló fafajokból (vörösfenyő, vörös cédrus, okoume) készült vízálló ragasztású lemezek sokáig megőrzik a természetes hatást a homlokzatokon. A nagytáblás faburkolat bármilyen falfelületre felszerelhető. A falemezek egyszerű asztalosipari eszközökkel könnyedén alakíthatók, lazúr festékekkel kezelhetők.

Sámathy Tamás


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop