Cserépkályhák és kandallók

Cserépkályhák és kandallók

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tűz a kezdetek óta együtt él az emberiséggel. Melegedtünk mellette, ételt készítettünk rajta, s közben észrevétlenül is összekovácsolt bennünket. Modern kori hordozói, a kandallók és cserépkályhák is igen népszerűek. Előbbit többnyire státuszszimbólumként, trendeket követve szereltetjük be otthonainkba, míg utóbbit inkább a múlthoz való hűség és a hagyománytisztelet csábítja falaink közé.

 

 

A cserépkályha teljesen zárt tűzterű, csempékkel borított tüzelőberendezés, míg a kandalló (részben) nyitott. A kandalló a hőt elsősorban sugárzással közvetíti, míg a jóval intenzívebb hatásfokú kályha vezetés (konvekció) és sugárzás útján adja át környezetének. A kályha teste a kéménytől független (csak füstcsöve, vagy fűtőnyílása csatlakozik hozzá), a kandalló a kéménnyel szoros egységben épül fel.

 


n Kályhák
A cserépkályhaépítés manapság divatjamúltnak tűnik, pedig ma is élen jár hőtartó és hőleadó képességét tekintve. A testét agyaggal tapasztott samott-téglából építik fel, hosszú füstjáratokkal, hogy a füst a kéményig eljutva lehűljön, s minél kevesebb hőveszteséggel távozzon. A fűtőanyag lehet fa vagy szén, esetleg mindkettő. A fatüzelésű kályha nagyobb odafigyelést igényel, könnyebben kialszik. A széntüzelésű folyamatos fűtést biztosíthat, de idővel elveszti hőtartó képességét, s át kell építeni. A vegyes tüzelésűeket 8-10, a fatüzelésűeket 15 évenként, a gáztüzelésű HÉRA kályhákat 15-20 évente. Alakjuk szerint megkülönbözetünk hengeres, hasáb és oszlop alakú, illetve közép- és síkpárkányos, valamint zsákkályhákat. A tüzelés módja szerint belül fűtős, illetve kívül fűtős cserépkályhák léteznek. Utóbbiak egy légterűek, rostély nélküliek, és 20-25 négyzetméternyi tér kifűtésére alkalmasak, előbbiek füstjáratosak, és akár 40 négyzetmétert is bemelegítenek. Gázt csak akkor vezettethetünk be a kályhánkba, ha bélelt a kémény, a kályha pedig vegyes tüzelésű, és állójáratú.

n Kandallók
A kandallók többsége kiegészítő fűtésként üzemel. Legjobb, ha központi fűtéssel, légfűtéssel vagy cirkóberendezéssel társítjuk. Megkülönböztetünk nyitott és zárt tűzterűeket. Előbbi ritkább, nagyobb huzatú kéményt igényel, hatásfoka csupán tíz százalék körüli, s nem lehet magára hagyni működés közben. A zárt tűztér egyenletes hőelosztást, nagy hőleadást és fűtőértéket nyújt, fával, szénnel és tőzeggel is fűthető. Magára hagyható, s hetven százalékos teljesítményével már komoly fűtőberendezésnek nyilvánul.
Sok lakásban az előnytelen kéménycsatlakozás miatt nem lehet valódi kandallót elhelyezni, de villanykandallókat itt is üzemeltethetünk. Így megspórolhatjuk a folyamatos kéménykarbantartást, azonban villanyszámlánk nagy mértékben megnövekszik. Sokan giccsesnek tartják az úgyne-vezett textillángos, elektromos kályhákat, pedig ezeknek is megvan a maguk varázsa.

n Anyagok
A kályha- és kandallótervezésnél is fontos a méretezés. Tönkreteheti a kívánt hatást, ha a tüzelőrendszer nem arányos a helyiség méretével, stílusa nem illeszkedik a berendezéshez. Kályha és kandalló környezete legalább fél méter sugarú körben nem készülhet éghető anyagból, csak kőből, téglából, kerámialapból. A kandallópalást anyaga lehet márvány, mészkő, tégla, gipsz, terméskő vagy fém, de újra divat a kályhacsempe is. A tűztér falai samottból, hőálló betonból vagy acéllemezből készülnek. A szikraképződés ellen acélszövetet, vagy hőálló üveg borítású kandallófüggönyt kell alkalmazni. A tűzikutya, a fogó, a lapát, a horog, a kefe, a tűzkaparó és a fatartó rézből vagy kovácsoltvasból készül, de fa fogantyúkban végződik, hogy ne égesse meg használóját.

n Műszaki kisokos
Kandalló csak szilárd alapra építhető, fafödémre, galériára nem. A helyiségben nagy szabad légtér kell, saját kéménnyel, sok ablakkal. Az éghető anyagból készült berendezési tárgyakat, bútorokat és textíliákat távolabb kell elhelyezni. A ház falán a szellőzőnyílás legyen nyitott, és borítsuk egyszerű ráccsal, amely illeszkedik a homlokzatba, és véd a rovarok ellen. Vegyük figyelembe a tűzrendészeti és építési előírásokat, s kérdezzük meg a kéményseprő vállalat szakemberét is.
A kandalló fűtőanyaga szilárd, folyékony vagy légnemű is lehet, legjobb a száraz, kemény bükk, tölgy, akác, kőris vagy éger. A növényi gyökérzet és tuskó lassan ég, és hamuja is kevés, míg a puhafa gyorsan ég, kisebb a hőleadása, és sok hamut hagy. A tűztérbe kerülő fát lehetőség szerint 30-60 centiméter hosszú darabokban, gúla alakban rakjuk, amelyet minden oldalról bőségesen átjár a levegő. A hasábokat lehetőleg a láng irányába helyezzük. A gyújtást tilos nagy lánggal kezdeni, az oltást pedig hirtelen végezni, hiszen ez károsíthatja a kandallót, és sérüléseket is okozhat.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.