Csökkenthető az energiafelhasználás –

Az épületek energiafelhasználása a környezetet mindenképpen károsító szén-dioxid kibocsátásával párosul, ezért a legtöbb európai országban igen jelentős intézkedésekre kerül sor napjainkban. Az energiafelhasználás csökkentése nemcsak napi anyagi probléma, hanem a jövő biztonságának egyik meghatározója. Milyen lehetőségeink, feladataink vannak ennek érdekében?

 

 

Az épületek energiafogyasztása jelentős részt foglal el az ország összes energiafelhasználásából, de az egyénnek az a fontos és lényeges, hogy milyen anyagi megterhelést jelent ez számára. A pénzügyi oldal mellett azonban az energiafelhasználás a kényelemmel és az üzembiztonsággal is párosul. Ezek mellett egy új szempont is megjelent. Kultúránk szerves része, hogy mennyire gondolunk a jövőre. Egyértelműen jelentkezik ez az energiafelhasználás kapcsán. Amikor egy alacsony fogyasztású gépet vásárolunk, amikor egy jól hőszigetelt házat építünk stb., akkor a jövőnkre, a környezet állapotára is tekintettel vagyunk.

 

Veszteség, nyereség, egyensúly

Mindenekelőtt célszerű néhány alapfogalmat tisztázni. Az energiának számos formája van. Az épületek, lakások kapcsán a fűtési energia mennyisége a legfontosabb. Egy időszakra vonatkozóan a fűtésre fordított energia biztosítja a megfelelő komfortot, de a költségek nagyságát is ez határozza meg. A teljesítményt sokan helytelenül értelmezik, és öszszetévesztik az energiafelhasználással. A műszaki gyakorlatban a teljesítmény az időegységre eső energiát jelenti, esetünkben energiaáramnak is tekinthetjük. Hasonlóan tisztázandó a hőveszteség, a hőnyereség és a hőszükséglet vagy hőigény fogalma. Az épületek hővesztesége az a hőáram (időegységre jutó energia), mely az épületből a külső térbe áramlik. Ezt az épületek hőszigetelésének javításával csökkenthetjük, és így egy időszakra nézve a fűtési folyó költség is csökkenthető. A hőnyereség az a hőáram, mely egyrészt kívülről jut az épületbe és a napenergiából származik, másrészt az épületen belül keletkezik, és részt vesz a helyiségek hőegyensúlyának fenntartásában. Téli időszakban a hőveszteség és a hőnyereség különbségét fűtéssel kell fedeznünk, melyet hőszükségletnek nevezünk. Fűtési határhőmérséklet alatt azt a külső hőmérsékletet értjük, amikor a hőveszteség és a hőnyereség megegyezik egymással. Ez Magyarországon hagyományos épületeknél 12 °C körül van. Ha egy épület hőszigetelését fokozzuk, akkor a hőveszteség csökken, míg a hőnyereség nem változik, ezért a határhőmérséklet is csökken. Ennek köszönhetően a fűtésienergia-fogyasztás nemcsak a hőszigetelés javítása miatt, hanem a fűtési napok számának csökkenése miatt is mérséklődik.

Lassan megtérülő befektetés

Meglévő épületeknél az energiafelhasználás csökkentésére számos lehetőség kínálkozik, s a fogyasztáscsökkentés nemcsak pillanatnyi cél, hanem hosszú távon is előnyös. Sajnos szinte törvényszerű az, hogy a havi kiadásokat jelentősen csökkentő beruházás csak nagy befektetéssel valósulhat meg. Például az ablakcsere, a külső falak utólagos hőszigetelése igen sokba kerül. A gázszámla jelentősen csökkenhet, de mégis hosszú évtizedek után térül meg a beruházás. Mégsem szabad ezt egyszerű befektetésnek tekinteni.
A számos lehetőség közül azt célszerű választani, mely a leghatékonyabb megtérülést eredményezi, például egy korszerű programozható fűtésszabályozó csak néhány (3-5) százalék energiafogyasztás-csökkentést eredményez, de néhány ezer forintból megvalósítható. Viszonylag gyorsan megtérülő beruházás a helyi automatikus fűtésszabályozás megvalósítása, más szóval termosztatikus fűtőtestszelep beépítése. Európa legtöbb országában általánosan, illetve kötelezően használatos ez az egyéni igényeket jól érvényesítő, nem túl költséges szerelvény. Sajnos Magyarországon nem kötelező az alkalmazása, és még sajnálatosabb az a tény, hogy az államilag jelenleg támogatott épületek utólagos hőszigetelésénél nem kizáró ok a szabályozhatatlan fűtés.
Korszerű épületeknél a különleges követelmények, anyagok, berendezések stb. magas fokú szakértelmet kívánnak a tervezéstől, a kivitelezéstől és az üzemeltetéstől. Igen rossz hazai gyakorlat, hogy sokan költségcsökkentési lehetőségnek tekintik a szakszerű tervezést. Megfeledkeznek arról, hogy a tervezés nem formai követelmény, hanem a gazdaságos, biztonságos épület és berendezéseinek a meghatározója. Különösen családi házak fűtőberendezéseinél fordul elő, hogy a szakszerűtlen vagy elmaradt tervezés miatt sokkal nagyobb fűtőtesteket, kazánokat stb. építenek be. A többletberuházás többszöröse lehet a tervezési díjnak, sőt rosszul és pazarlóan működhet a berendezés. Hasonlóan ki kell emelni a szakszerű és gondos kivitelezést, például egy kis kivitelezési hiba padlófűtésnél több százezer forintos kárt okozhat, ha egyáltalán kijavítható.

EU-s követelmények

Először 1992-ben írtak elő hő- és állagvédelmi követelményeket az épületekre, de ezeket is általában csak formálisan teljesítették. Magyarország EU-tagsága következtében 2006 januárjától számos rendeletet kell bevezetni. Ezekről most csak annyit lehet biztosan tudni, hogy az épületekkel szemben igen szigorú előírások lesznek. A fokozott hőszigetelés mellett egyre bonyolultabb és költségesebb gépészeti berendezéseket kell üzembe állítani, és fokozottan előtérbe kerül a megújuló energiák alkalmazása.
Az EU 2002/91 EK irányelve az épületek energiafelhasználásáról a meglévő épületek döntő többségével kapcsolatban is megfogalmaz feladatokat. Ez elsősorban a korszerűsítések támogatásakor kap jelentőséget, de a meglévő kazánokat, fűtő- és klímaberendezéseket is rendszeresen felül kell vizsgálni energiafelhasználás szempontjából. Remélhetőleg a jelenlegi távfűtött épületekről sem feledkeznek meg a törvényhozók, és megszűnik az az áldatlan állapot, hogy az épületek energiatakarékossági felújításánál a hőszolgáltatók fölözik le a keletkezett megtakarítás jó részét azzal, hogy a fűtési alapdíjat nem csökkentik a korszerűsítés mértékének arányában.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop