Hogyan válasszunk tervezőt -

Hogyan válasszunk tervezőt -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Aki átalakítani, bővíteni, netán felépíteni szeretné otthonát, annak mindenekelőtt tervezőt kell keresnie. Választás előtt érdemes alaposan tájékozódni. Erre ma már szerencsére számtalan lehetőség van, így csupán kitartás kérdése, hogy ki-ki megtalálja a számára legmegfelelőbb szakembereket, akik formába öntik álmai otthonát.

 

 

A legfontosabb, hogy a több hétig, hónapig tartó felfordulás után egy kényelmesen használható lakásba vagy házba költözhessünk be. Több mint bosszantó, ha utólag derül ki, hogy kicsi a konyha a családi ebédhez, nem elég világos a nappali, amelynek hatalmas légtere ráadásul télen kifűthetetlen, vagy túl sok az ajtó a lakótérben.

 

A hasonló kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében mindenekelőtt gondoljuk végig a család létszámát, igényeit, hétköznapi életét, azt, hogy a lakás egyes helyiségei milyen szerepet töltenek be mindennapi életünkben, mi az, ami eddig bevált, és mi az, amin mindenképpen változtatni szeretnénk.

Szakemberek sora

Elképzeléseink megvalósításához szükségünk lesz építészmérnökre, aki megtervezi házunkat. Õ az, aki jó néhány héten keresztül újabb meg újabb tervrajzokat fog mutatni nekünk. Rajta kívül kell egy gépészmérnök, aki működőképessé varázsolja otthonunkat. Az ő feladata a fűtés, a víz- és szennyvízhálózat, a gáz- és a villanyvezeték tervezése. A környezet rendezését, a növények ültetését a kerttervező álmodja meg. Végül, ha pénztárcánk engedi, érdemes belsőépítészre is áldozni, ő a csupasz falak határolta lakóteret tölti meg élettel.
A burkolatok, lakberendezési tárgyak, színek és anyagok összhangjának megteremtése azonban kényes feladat, csak akkor fogjuk jól érezni magunkat új otthonunkban, ha a tervezővel mindent alaposan megbeszélünk, s végül eltalálta ízlésünket.

A szomszéd háza?

Ha új házat építünk, vagy a meglévőt akarjuk átalakítani, bővíteni, járjunk nyitott szemmel. Lépten-nyomon szembe találhatjuk magunkat tetszetős vagy riasztó példákkal.
Egy jól sikerült ház hamar felkelti az építkezni vágyó szomszédok érdeklődését, nem véletlen, hogy egyes környékeken kézről-kézre adják egymásnak a megrendelők a tervezőket. Ez jó a szakembernek és a megbízónak is. Ezért, ha olyan házat látunk, amelyik megtetszik, ne szégyelljük megkérdezni az ott lakóktól, ki tervezte.
Ha már szóba elegyedtünk, további fontos részleteket is megtudhatunk a mérnökről; például kiderülhet, hogy jól ismeri a helyi előírásokat, tudja, mi az, amit biztosan nem engedélyeznek az önkormányzatnál, esetleg az építésügyi előadókkal is jóba van, ami gördülékenyebbé teheti az ügyintézést, meggyorsíthatja az építkezés menetét. Ha tetszik az építmény, már telefonálhatunk is, hogy személyesen megismerkedjünk a szakemberrel.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy meg is találtuk a tervezőt, mert ekkor még mindig kiderülhet, mégsem vagyunk egy hullámhosszon. Márpedig házépítéskor fontos, hogy a megrendelő és a tervező megértsék egymást, ha nem tudnak dűlőre jutni, abból semmi jó nem sül ki.
További szempont lehet az ár, amit a szakemberek kérnek munkájukért. Ne felejtsük el, a tervezés nem olcsó, de egy jó építész munkadíja kivitelezéskor megtérül. Az építkezés költségvetésébe mindenképpen bele kell kalkulálni ezt a tételt. Persze előfordulhat, hogy a kiszemelt mérnököt mégsem tudjuk megfizetni, ilyenkor tovább kell keresni.
Írjuk be valamelyik keresőprogramba az építész címszót, a kiadott weboldalak között jó néhány hasznosat találhatunk. Ha ezek közül valamelyik gyűjtőoldalra kattintunk, többféle információ között böngészhetünk. A www.col.hu címen például alfabetikus szakmai névsort olvashatunk, elérhetőséggel, végzettséggel, tervezői jogosultsággal.

Például az interneten

A nevek között tallózva kiderül, vannak mérnökök, akiknek saját site-juk van, ahol a szakemberről, munkamódszeréről tájékozódhatunk, illetve referenciákat tekinthetünk meg.
Ha a www.homegarden.hu oldalra lépünk, ugyancsak tájékozódhatunk több tervezőirodáról, illetve szakemberről, de az építkezéssel kapcsolatos további tudnivalókat is olvashatunk. Ha nincs internet-lehetőségünk, marad a nyomtatott sajtó, a szaklapok, a szaknévsor, az építkezésben már korábban gyakorlatot szerzett ismerősök vagy a kamara, ahol segítséget kérhetünk. Bármelyik lehetőséget választjuk, továbbra is fontos a referencia.
Nagyon hasznos, ha építészünk ajánl gépészmérnököt, belsőépítészt, kerttervezőt és - építőt is, netán már összeszokott csapatot alkotnak a szakemberek. A tervezőirodáknál ez természetes.
Végül, mielőtt megállapodnánk a megbízásról, tisztázzuk, hogy építészmérnökünk vállalja-e a tervezői művezetést. Ez nem azonos a kivitelezői művezetéssel, az építész csupán alkalmanként ellenőrzi a munka menetét, jóváhagyja az esetleges változtatásokat, és átveszi az egyes munkafázisokat. Ezzel sok bosszúságot megelőzhetünk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.