A telek és az épület kitűzése: Mérték után, pontosan

A telek és az épület kitűzése: Mérték után, pontosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor új telket vásárolunk, gyakran szembesülünk azzal, hogy a megvásárolt ingatlan mérhető területe nem azonos a tulajdoni lapon szerepelő telekterülettel. Ilyen esetben célszerű szakemberhez, vagyis földmérő mérnökhöz fordulni.

 

 

A földmérő felkeresi az illetékes földhivatalt, és az ott beszerzett dokumentáció alapján az ingatlan sarokpont-koordinátáiból kiszámítja a tényleges telekméreteket, és kitűzi a tényleges telekhatárokat, ha fizikailag van rá lehetőség. Ám gyakran előfordul, például ha foghíj-telket vásárolunk, hogy a szomszédos telkeket 10-20 cm alapszélesség rátartással kerítették be. Ez azt jelenti, hogy az oldalkerítés lábazati szélességével szélesebb telket kerítettek be sajátjukként. A - lecsípett" 2×10-20 cm szélesség révén nagy területtel rövidíthetnek meg bennünket.

 


Nélkülözhetetlen adatok

Ha tervezett épületünk - a szomszédos ingatlanok helytelenül kitűzött határai miatt - az építési övezetben előírt oldalkert betartásával nem férne el, akkor vagy kisebb ház építését kell megfontolnunk, vagy fel kell kérni a szomszédokat a telekhatárok módosítására.
Amikor lakóház építésébe-terveztetésébe kezdünk, legelőször be kell szereznünk a szükséges iratokat, így többek között a telek földhivatali térképmásolatát is. Ezen az okiraton telkünk fontosabb adatai szerepelnek, így a telek helyrajzi száma, házszáma, területe stb., valamint a szomszédos telkek a rajtuk lévő épületekkel, utcákkal, terekkel stb. E térképmásolatok léptéke többnyire M=1:1000, illetve M=1:1440, M=1:2000, esetleg M=1:2880 is lehet.
A tervezési munkával megbízott építésztervező a térkép tanulmányozása után megtekinti a helyszínt, felkeresi a helyi önkormányzatot és beszerzi a szükséges információkat. Csak ezután kezdődhet a tényleges tervezés. Az építési helyszín megtekintésekor általában leméri a telket horizontális, illetve vertikális irányban is. Megállapítja a szomszédos ingatlanokon álló épületek helyét, magasságát, tetőformáját is, melyeket az engedélyezési tervdokumentációban ábrázolnia kell. Amikor a tervdokumentáció elkészült, azt - a szükséges mellékletekkel együtt - be kell nyújtani hatósági engedélyeztetésre a helyi önkormányzathoz.

Kezdődhet a munka

A jogerős építési engedély birtokában kezdődhet az építkezés, melyet megelőz az épület kitűzése. A tervezett épület helyét a tervező meghatározza a helyszínrajzon, elhagyva az előírt elő- oldal- és hátsó kert méretét, az építmények közötti távolságot és a tűztávolságot.
Amennyiben a helyszínrajz (térképmásolat) léptéke M=1:1000, az azt jelenti, hogy a rajzon 1 mm a valóságban 1 m-nek felel meg. Ha a telek méreteit a térképmásolatról akarjuk megtudni vagy lemérni, nagy meglepetésben lehet részünk, hiszen 1 mm tévedés a valóságban 1 m-t jelenthet!
Szerencsés esetben már a kitűzéskor jelentkezhet ez a különbség, így terveinket ennek megfelelően lehet alakítani. Ha az építkezés megkezdése után derül fény a hibára, nincs más megoldás, minthogy a terveket a telek méreteinek megfelelően módosítsuk, és ismét elkezdjük az önkormányzatnál az engedélyezési eljárást.
A tervezett épület horizontális és vertikális kitűzését kellő gonddal és odafigyeléssel kell végezni, megfelelő szakemberek bevonásával (kivitelező, geodéta stb.).
A munka első fázisa a durva kitűzés, amely a földkiemeléshez kell, ha például pince is lesz a tervezett épület alatt. A majdani kiemelés helyét a terep színétől jól elütő homok- vagy mészporszórással jelölik ki.
A durva kitűzés pontosságát deciméterben lehet meghatározni.
Ezt követi az épület pontos kitűzése, amikor is zsinórállás segítségével meghatározzák az épület padlóvonalát, tartófalainak, tartószerkezeteinek helyét, méretét, továbbá az esetleges pince mélységét, padlóvonalát. Ennek pontosságát milliméterben lehet maghatározni. A zsinórállásnak az épület pincefödémének elkészültéig ki kell tartania, átvészelve az anyagszállítást, a betonozást.
A kitűzésnél a párhuzamosságnak és a derékszögűségnek igen nagy jelentősége van, hiszen épületünket általában derékszögű raszterben tervezik.

Magasság szintenként

Miután az épület teherhordó szerkezetei elkészültek, a belső válaszfalak kitűzése-kijelölése következhet szintenként. Ezután az 1,00 m-es magasságot jelölik meg a falakon, ugyancsak szintenként. Ennek segítségével pontosan megadható a padló rétegeinek magassága, illetve elhelyezhetők a nyílászárók.
A magasságfelmérés történhet hagyományosan, úgynevezett gumicsöves vízmértékkel, illetve lézeres kivetítővel, esetleg teodolittal.
Miután épületünk elkészült, szakember által készített, úgynevezett épületfeltüntetési vázrajzot kell benyújtani az illetékes földhivatalba. Ezeken a terveken az épület tényleges méreteit ábrázolják, a valóságos elő-, oldal- és hátsókert-méretekkel együtt. Ezeket az adatokat a földhivatali térképekre is átvezetik majd.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.