Telekáfa, lakásmaffia - építkezőriogató

Telekáfa, lakásmaffia - építkezőriogató

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Telekáfa és következményei, drága közjegyzők, olcsóbb hitelek, hiszékeny lakástulajdonosok fosztogatói - az elmúlt hetek központi témái a lakáspiacon.

 

 

A piac számít a telekáfa bevezetésére, a lapokban is folyik a találgatás a következményekről. Szinte bizonyosra vehető a minimum öt-tíz százalék rendkívüli áremelés, ugyanis a beruházók nem tudják kigazdálkodni az építési telkeket terhelő 25 százalék áfát. Ebből adódóan a vevők pénztárcájából csak a kisebb ingatlanokra futja majd, ami a kis alapterületű lakások túlsúlyához vezethet. Mennyivel kerül majd többe egy négyzetméter, ezt ma még nem lehet tudni, azonban átlagon felüli drágulás várható azoknál az ingatlanoknál, amelyek összértékében az építési telket 30 százalékon, vagy annál is magasabb arányban szerepeltették. Reális értéken ez nem lehet nagyobb 20 százaléknál.

 


Kihagyható-e a közjegyző?
Az államilag támogatott lakáshitelek meghirdetése óta az adósok 15 milliárd forintot fizettek ki közjegyzőknek. Többen, így a parlament lakásügyi bizottságának elnöke is aránytalanul nagy összegnek tartja ezt. A felszín azt mutatja, hogy a közjegyzőnek nincs más feladata, mint ellenőrizni a hitelfelvevő személyazonosságát, ugyanis az ügyfelek előre elkészített blankettaszerződéseket írnak alá, amelyekben csak a személyes adatok, illetve az összegek változnak. A közjegyzők részvételét azonban - éppen a bankok védelmében - törvény írja elő. A közreműködésükkel készülő iratok ugyanis közhitelesnek minősülnek, így a bennük foglaltak külön bírósági eljárás nélkül azonnal végrehajthatóak. A bankok korábban éppen ennek hiányát tartották a jelzáloghitelezés gátjának.
Az okiratba foglalás a támogatott lakáshiteleknél kötelező, más kölcsönöknél alapesetben nem szükséges, de a bankok kérhetik. A költségeket illetően a közjegyzők háttérkiadásokra, a közjegyzői iroda működtetésére, a zálogjogok országos nyilvántartásának létrehozására és az állami támogatás hiányára hivatkoznak.

Adó-visszatérítés - új lakáshoz
Új lakás vásárlása vagy építése esetén 400 ezer forint adó-viszszatérítési támogatást biztosít a vonatkozó szabályozás. A kedvezmény átalakításra és bővítésre nem vehető igénybe, nem igényelhető fűtéskorszerűsítés, gázbekötés, nyílászárócsere és más felújítás esetében sem. Vissza kell fizetni, ha az ingatlant 10 évnél hamarabb lebontják, elidegenítik, illetőleg nem lakás céljára hasznosítják.

Hitelt adó biztosítók
Jelenleg négy hazai kereskedelmi bank kínálatában szerepel ilyen lehetőség. Az OTP Bank az OTP Garancia Biztosítóval, az ING Bank az ING Biztosítóval, a Raiffeisen Bank az ÁB-Aegonnal, a Földhitel és Jelzálogbank Rt. a Signál, az Axa, a Generál-Providencia és az Allianz Hungária Biztosítóval hozott létre közös konstrukciókat. Az alapgondolat az volt, hogy a lakáshitelekre járó kedvezményeket (kamattámogatás, szja-visszaigénylési lehetőség) további, a biztosítási termékekre vonatkozó könnyítésekkel kombinálhassák a kölcsönért folyamodók. A 10 éves vagy annál hosszabb lejáratú biztosítás esetén ugyanis a hatályos jogszabályok alapján legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezményre van lehetőség.

Gyorsítható a társasház-felújítás
A társasházak felújításához kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre, ám saját forrás híján sok lakóközösség mégsem mer belekezdeni. Érdemes pedig átgondolni, mert - a feltételeknek megfelelő esetekben - a költségek harmadát az állam fizeti, s ha a másik harmadot hozzáteszi a helyi önkormányzat, akkor a lakókra csak a maradék egyharmad rész hárul. Tény, hogy gyakran ez is meghaladja a tulajdonosok anyagi lehetőségeit. Hitelfelvételkor azonban a központi költségvetés kamattámogatást is nyújt a lakásszövetkezeteknek, társasházaknak, ha azok eleget tesznek felújítási alapképzési kötelezettségüknek. A kamattámogatás a törlesztés első öt évében 70, a második öt esztendőben pedig 35 százalékos. Így akár 5-7 százalékos hitelkamatot fizetve is rendbe hozhatók a leromlott állapotú épületek.
Gyakran a hitel ellen szól, hogy a lakók tartanak a visszafizetés miatt jelentősen megemelkedő közös költségtől. Ennek kivédésére is található megoldás: ha a társasház él a lakás-takarékossági lehetőséggel, az évente befizetett összeg után 108?216 ezer forint közötti állami támogatást írnak jóvá részére. Így biztosítható az összeg, amelyből a hitel visszafizethető.
A Raiffeisen Bank 2000-től nyújt kedvező feltételű hitelt társasházak és lakásszövetkezetek részére. A bank most a felvett hitel 20 százalékára kér biztosítékot.

A lakásmaffia áldozatai
Lakásmaffiának nevezi a köznyelv azokat a jól szervezett bűnszervezeteket, amelyek arra specializálódnak, hogy a lakástulajdonosok hiszékenységét kihasználva, általában beszervezett ügyvéd segítségével - foglalóért vagy anélkül - saját nevükre íratják az eladni kívánt ingatlant.
A bűnszervezet tagjai földhivatali kapcsolatokkal is rendelkeznek, melynek köszönhetően mire reklamációra kerülne sor, már be is jegyezték az új tulajdonost. A lakáscsalások egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem az ingatlan megszerzése a cél, csak eszköz a haszonszerzéshez. A csalók fiktív szerződésekkel dolgoznak, amit a károsult is aláír, s ilyenkor nem kell mást tenniük, mint az új állapotot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
A csalást bizonyítani rendkívül nehéz és időigényes folyamat. A lakásmaffia-ügyeket feltáró albizottság úgy látja, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények visszaszorítása érdekében az okmányirodákat is be kell kapcsolni az ingatlanokkal kapcsolatos adatszolgáltatásba, egyesíteni kell a földhivatali nyilvántartásokat, és hatékonyabbá kell tenni a rendőri szervek fellépését is. A fővárosban jelenleg kilencvenháromezer lakásmaffiával kapcsolatos ügyben folytat nyomozást a rendőrség.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.