A lábazat se maradjon ki!

A lábazat se maradjon ki!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Épületünk lábazata nemcsak a homlokzati látvány szempontjából fontos, hanem műszaki jelentősége is nagy. Látvány szempontjából a lábazatra „ül” az épület, ez „alapozza” meg a házat. Műszaki szempontból a lábazat helyes kivitelezése azért fontos, mert a rossz tervezés/kivitelezés károkat okozhat házunkban, és nem csak a leváló, lemálló, szétfagyó lábazat látványa okoz bosszúságot.

alabazatsemaradjonli 720


Mivel a lábazat „leülteti” a házat a talajra, kapcsolatot teremt vele, ezért (hacsak az építészeti koncepció kifejezetten mást nem mond) érdemes mindig sötétebb színűnek lennie, mint a homlokzat többi részének, így adva stabilitást házunknak. Ezt a hatást jó anyagválasztással érhetjük el. A lábazat anyaga sokféle lehet, errol később ejtünk szót. Fontos kérdés a lábazat magassága is, eloírás szerint az épületet minimálisan 30 centiméterig fagyálló lábazattal kell ellátni. De! Lábazatunkat felvihetjük magasabbra is, az ablakok aljáig, illetve nagyobb épületeknél akár a földszint tetejéig is, ami mindig az építészeti koncepciótól függ.

Mi a lábazat műszaki szerepe?
Hogy mi is a lábazat műszaki szerepe épületeinken? Megvédi a házat a csapó esőtől, hótól, mechanikai védelmet nyújt, ellenáll a fagynak és egyéb káros talajközeli behatásoknak. Lábazatunk lehet „pozitív” vagy „negatív”: a pozitív lábazat kiáll a homlokzati síkból, a negatív beljebb van a homlokzati síknál. Pozitív lábazatot csak átgondoltan, nagy keménységű fagyálló anyagból szabad készíteni (pl. terméskő), de itt is érdemes inkább negatív irányba elmenni. A pozitív lábazat tetejét ugyanis állandóan áztatja az eső és hó, nincs rajta vízcseppentő (lehet vízcseppentős lábazatkialakítást is építeni), és sok probléma lehet a lábazat-vakolat csatlakozásánál is.

alabazatsemaradjonli 2
Milyen anyagokból készüljön?
Anyaga szerint lehet kő, műkő, tégla, klinkertégla, klinkerlapok, burkolólapok, műgyantás vakolat, kivitelezésük szerint pedig lehet az alapokon álló, kapcsozott, ragasztott vagy vakolt.
KŐLÁBAZAT. Kőlábazatot régebben építettek tömbkövekből is, ezek 10-15 cm vastagságú kövek voltak, acél kapcsokkal rögzítve a falazathoz, gyakran az épülettel együtt készítve. Találkozhatunk kisebb fűrészelt, faragott (kézi faragás) vagy szabálytalan görgeteg kövekből rakott lábazatokkal habarcsba ragasztva, váltósoros, kiegyenlítő réteges, rakásban. Rakhatjuk lábazatunkat még ciklop rakásban is, ezek közel egyforma nagyságú öt-hatszögletű kövek, de még számos módon készíthetjük, viszont ügyeljünk néhány részletre! Ha kővel dolgozunk, kizárólag fagyálló, tömör szerkezetű követ válasszunk, és gondoskodjunk biztonságos rögzítésükről kapcsokkal, ko konzolokkal, vagy használjunk ragasztót.
MŰKŐLÁBAZAT. A műkőlábazat kő őrlemény és cement keverékéből készül, nevezhetjük egyfajta betonnak is. A keveréket a falra szerelt ún. rabitzhálóra hordják fel vagy zsaluzatba öntik, a felszínét eldolgozzák, szilárdulás után pedig csiszolják és megdolgozzák a felületet. Készülhet színes (porfesték hozzáadásával) vagy szürke kivitelben. Felrakása nagy szakértelmet, tapasztalatot igényel, megfelelő utógondozással sokáig tartós felületet ad.
KLINKERLÁBAZAT. A klinkerlábazat téglából vagy téglány lapokból készül. A klinker természetes agyag alapanyagú, zsugorodásig égetett építési kerámia, rendkívüli tartóssága, fagy-, kopás-, napfényés savállósága kifejezetten alkalmassá teszi lábazat burkolására. Klinkertégla-lábazatot az alapról kell indítani, esetleg egy másodlagos tartószerkezetről, ennél azonban ügyelnünk kell a korrózióra, illetve annak elkerülésére. A klinkerlapokat az előre elkészített, burkolásra alkalmas felületre kell ragasztani, amelyhez kizárólag a rendszerhez tartozó ragasztó- és fugázóanyagot szabad használni. A téglánylapokat a sarkoknál tompa illesztéssel csatlakoztassuk, „gérbe” vágni (45°-ba) nem nagyon lehet, viszont szinte mindegyik gyártónál vásárolhatunk sarokelemeket, amelyekkel a kész lábazat a sarkoknál szinte megkülönböztethetetlen az igazi téglaburkolattól.
BURKOLÓLAPOKBÓL KÉSZÍTETT LÁBAZAT. A burkolólapokból készített lábazatnál figyeljünk arra, hogy kizárólag fagyálló burkolóanyagot válasszunk, és feltétlenül fagyálló flexibilis ragasztóval rakjuk fel. Itt is előzetesen gondosan elő kell készíteni a felületet, amire rákerül a ragasztó és a burkolat. Mivel a lábazat a mechanikai sérülésektől is véd, a kiválasztott burkolóanyagnak megfelelő keménységűnek és vastagságúnak kell lennie.
MŰGYANTÁS LÁBAZAT. Az akrilgyanta kötőanyagú, színes kvarchomok töltőanyagú (+adalékszerek, víz) díszítő lábazati vakolatot, az úgynevezett „mozaik vakolatot” a hőszigetelés előkészített felületére hordjuk fel. Mivel ez az anyag víztaszító, különösen fagy- és sóálló, lemosható, különösen alkalmas lábazatvakolat céljára, de akár díszítő vakolatként is alkalmazható beltérben.

alabazatsemaradjonli 1
Mi kerüljön a lábazat mögé?
A fentiekben csak a lábazatok külső kérgét tekintettük át, most nézzük, mit kell tennünk, hogy mögötte se a víz ne jusson be az épületünkbe, se hőszigetelési problémák ne adódjanak. A lábazat mögött a vízszigetelést – célszerűen – a lábazat tetejéig fel kell vezetni, ha azonban a lábazatot magasra visszük, elég 45-50 cm-ig szigetelni. A lábazat mögötti hőszigetelést csatlakoztatnunk kell a homlokzati hőszigeteléshez, megszakítás nélkül. Régi épületek utólagos, nyílászárócserével egybekötött hőszigetelésénél gyakori probléma, hogy a lábazatra már nem kerül hőszigetelés, mert „olyan szép a régi kőburkolat”. Vigyázat azonban, ilyenkor hőhíd keletkezik, s ha eddig nem is tapasztaltuk, lakásunk belülről akár penészesedni kezdhet. Ha ez bekövetkezik, csak az a megoldás marad, ha a kő lábazatra egy kiegyenlítő vakolatréteg felhordása után hőszigetelést rakunk. Amennyiben a régi kőburkolatot szeretnénk megtartani, bontsuk le, vigyázva a vízszigetelésre (a köveket a bontás során azonnal számozzuk be, fényképezzük le, hogy ugyanoda tudjuk visszarakni), tegyünk fel hőszigetelést, majd megfelelő tartószerkezetre helyezve – ragasztva vagy pálcás bekötéssel – visszahelyezhetjük a köveket, számolva azzal, hogy a legnagyobb gondosság mellett is csak 70-80 százalékát tudjuk felhasználni. A lábazat hőszigeteléséhez mindig XPS hőszigetelő lemezt alkalmazzunk, mert az nem nedvszívó, zárt cellás anyagszerkezetéből adódóan igen alacsony, szinte elhanyagolható a vízfelvétele (0,2–1,0 V%). A hőszigetelés mögötti vízszigetelést a teherhordó falra ragasszuk – egy alávakolás (pacsekolás) után, a tervező által előírt minőségben és magasságban. Részben vagy egészben erre ragasszuk oldószermentes (PUR) ragasztóval és tárcsás rögzítéssel a hőszigetelést. A kő és tégla lábazatokat a hőszigeteléstől „elhúzva” légréssel is rakhatjuk, mindez a páratechnikai megfontolásoktól/ számításoktól függ, gondoskodva a légrés be- illetve kiszellőzéséről, és a mögé bejutó nedvesség kivezetéséről is. Lábazatunk néha felújításra, tisztításra is szorul, amelyet végezhetünk vizes (szappanos víz) vagy vegyszeres lemosással, gőzborotvával vagy – kő lábazat esetén – homokfújással. A vegyszeres lemosásnál nézzünk utána a gyártó szakvéleményének is. A homokfújásos tisztításnál, ha puha mészkőből van a lábazatunk, óvatosan járjunk el, mert a homokfújással együtt „elmúlhat” a lábazatunk is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}