Az együttlét élménye

Az együttlét élménye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol van már a - evés közben nem beszélünk - igazsága! Nagyapánk még megkövetelte tőlünk, hogy a terített asztalt szentélynek tekintsük, ahol a szó hívatlan vendég. Mi cserfes unokák persze hajlamosak voltunk megfeledkezni erről a szabályról. Nagyapa először csak felmordult bajusza alól, hogy csitítson bennünket, a második figyelmeztetés már nyomatékosabb volt. Sokáig éreztük magunkon diófa botjának suhintását. Kétszer senki nem merte próbára tenni türelmét. Bár akkor nagyon haragudtunk rá, mégis, egy életre belénk nevelte a terített asztal tiszteletét.

 

 

Jó lenne hinni, hogy az otthonok többségében még mindig az asztal köré gyűlnek a családtagok, s nem a tévé elé süppedve majszolgatnak egy-egy szendvicset, vagy ropogtatnak chipset. Hiszen étkezéseink akár a lakásunk falai között, akár vendégségben vagy vendéglőben történnek, még mindig kiemelkedő alkalmat jelentenek, kell, hogy jelentsenek. Nem csak arról van szó, hogy a fehér asztalnál a magunkhoz vett ételt tiszteljük. Napjainkban máshoz is hozzásegít a terített asztal: itt teremtődik leginkább alkalom arra, hogy családtagjainkkal, barátainkkal felszabadultan beszélgethessünk, vagy éppen csak kellemesen elüldögéljünk, elfogadva partnerünket, asztaltársunkat.

 

Az építészek szerint is otthonunk egyik legfontosabb élettere a közös étkezésre kialakított helyiség, ahol valóban létrejön a találkozás, az együttlét élménye. Nem túlzás kijelenteni, hogy rendezett, átgondolt étkezéseinknek összetartó ereje van, s elősegíti a családi harmónia megteremtését. Más ízűek a napok, ha együtt indulnak, s együtt zárulnak is. Nem véletlen, hogy déd- vagy nagyszüleink olyan nagy hangsúlyt fektettek erre.

 

 

Áldozati asztaloktól az abroszig

Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, honnan is indult, és hova jutott el étkezési kultúránk.
Eleink étkezéseinek főbb fogásait körülbelül hatezer évvel ezelőtt a halak és vadak húsa szolgáltatta, de ötezer évvel ezelőtt már ismerték a leves fogalmát is. Egyes vélemények szerint Eurázsia konyhatechnikája két részre osztható: a Kaukázustól és a Fekete-tengertől keletre eső népek a főzést, az attól nyugatra lévők pedig a sütést részesítették előnyben. A magyarok ősei a főző területekről érkeztek. A kapcsolat teológiai eredetű: az ősvallásban központi szerepet játszott az áldozat bemutatása, mely az istenekkel való kapcsolatteremtést szolgálta, a négy alapelem a víz, a tűz, a föld és a levegő pedig a főzőedényben volt egyesíthető. Persze nem lehet azt mondani, hogy őseink egyáltalán nem alkalmazták a sütés technikáját, de több mint kétharmad arányban a főzés vezet.
Nomád lovas őseink ugyan még kézzel ettek (s ez a szokás egészen a kései középkorig fennmaradt), de már használtak áldozati asztalokat. (A világi asztalok az ülőalkalmatosságok létrejöttével alakultak ki 1300 körül, hiszen ekkor vált szükségessé, hogy az ételt is - felemeljék - a földről.)
A honfoglalás után - sok egyéb más mellett - gasztronómiai kultúránkban is rendkívül sok változás mutatkozik. Számos elnevezéssel gazdagították szókincsünket a szláv népek, a rozstól kezdve a bárányon át az abroszig (és még sorolhatnánk a szláv eredetű gabona-, gyümölcs-, vagy állatneveket). A szláv népekhez kötődik a villa és a konyha használatának elterjedése is. Ez időtől kezdve konyhakultúránk fokozatos fejlődést mutat. A német uralkodóházzal korán kialakult rokoni kapcsolatok okán, majd később a XVI. századtól a Habsburgok uralma idején, egyértelmű a német hatás a konyha felszerelésében éppúgy, mint a vendéglátásban. A magyar konyha igazán Mátyás uralkodása alatt indult virágzásnak, s ebből az időből kapunk hírt először mesterszakácsokról is, akik művészi tökélyre emelték a sütés-főzés tudományát. Az első szakácskönyvekre a XVI. századtól bukkanhatunk (példaként említhetjük Misztótfalusi Kis Miklós: Szakáts mesterségek könyvecskéjét 1695-ből).
A XVIII?XIX. századi konyhánkban jelentős szerepet kapnak - a levesek és a húsok mellett - az édességek is, amelyeket már ekkor is külön cukorművesek (a későbbi cukrászok) készítenek.

A magyar konyha kulcsszavai

Hogy a mai magyar konyha milyen, s mennyiben követi a hagyományokat, szintén hosszasan lehetne taglalni. Ami biztos: mi ismertettük meg a világgal a pörköltöt és a gulyást, a fűszerek palettáját pedig a paprikával gazdagítottuk. S máris elmondtuk azokat a kulcsszavakat, amelyek jelzik a más népek konyhájától különböző, speciálisan magyar elkészítési eljárásokat. Mint például a pörkölt alapanyagául is szolgáló olvasztott sertészsírban pirított erős hagymát, fűszerpaprikával elkeverve. Vagy a más konyháktól szintén eltérő ízesítésre is használt rántás. De már a XV. században, Galeotto Marzio is lejegyezte, hogy Mátyás udvarában - igen jó és máshol ismeretlen ételek?-kel találkozott.
Napjainkban a magyar szakácskönyvek egész arzenáljából válogathatunk, melyek átörökítik, s részben korszerűsítik is étkeink elkészítési módját. Az ízek palettáját nem kis részben gazdagította a nemzetközi konyhák meghonosodása itthon, vagy éppen ezek - magyarosítása?, kombinálása hazai ízekkel.

Tiszteljük a fehér asztalt

Az étkezésnek - mint ahogy említettük - jelentősége volt régtől fogva, de immár a XXI. századba lépve beszélhetünk-e a fehér asztal tiszteletéről - Nemcsak az lenne a fontos, hogy leüljünk az asztalhoz, hanem az is, hogy illő módon megterített, hangulatos asztalhoz üljünk le.
Étkezéseink marketingje a teríték, fordítsunk hát egy pici figyelmet étkeink vonzóbbá tételére. Ne higgyük, hogy sok minden kell a hangulatteremtéshez például a reggeli alkalmával. Nem kerül nagy fáradságba, mégis többszörösen megtérülnek ezek az apró finomságok. Elég egy-egy vidám szalvéta vagy kedves mintájú bögre, tányér, pár egyszerű, de annál látványosabb ételdísz, az asztalra tavaszt varázsló virág csokor. A családi körben elköltött reggelinek nincs különösebb etikettje, természetesen az adott ételhez szükséges evőeszközök helyes asztalra helyezése itt is elvárható.
Tiszteljük meg az ételt, s társainkat is azzal, hogy megadjuk a módját étkezéseinknek. Szükségünk van a hétköznapokban is ünnepi pillanatokra, amelyek megteremtése csak rajtunk múlik. Rovatunkban ehhez szeretnénk ötleteket, tanácsokat adni, következő számunkban kicsit részletesebben taglalva a - reggelizés művészetét?.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}