Az együttlét élménye

Az együttlét élménye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol van már a - evés közben nem beszélünk - igazsága! Nagyapánk még megkövetelte tőlünk, hogy a terített asztalt szentélynek tekintsük, ahol a szó hívatlan vendég. Mi cserfes unokák persze hajlamosak voltunk megfeledkezni erről a szabályról. Nagyapa először csak felmordult bajusza alól, hogy csitítson bennünket, a második figyelmeztetés már nyomatékosabb volt. Sokáig éreztük magunkon diófa botjának suhintását. Kétszer senki nem merte próbára tenni türelmét. Bár akkor nagyon haragudtunk rá, mégis, egy életre belénk nevelte a terített asztal tiszteletét.

 

 

Jó lenne hinni, hogy az otthonok többségében még mindig az asztal köré gyűlnek a családtagok, s nem a tévé elé süppedve majszolgatnak egy-egy szendvicset, vagy ropogtatnak chipset. Hiszen étkezéseink akár a lakásunk falai között, akár vendégségben vagy vendéglőben történnek, még mindig kiemelkedő alkalmat jelentenek, kell, hogy jelentsenek. Nem csak arról van szó, hogy a fehér asztalnál a magunkhoz vett ételt tiszteljük. Napjainkban máshoz is hozzásegít a terített asztal: itt teremtődik leginkább alkalom arra, hogy családtagjainkkal, barátainkkal felszabadultan beszélgethessünk, vagy éppen csak kellemesen elüldögéljünk, elfogadva partnerünket, asztaltársunkat.

 

Az építészek szerint is otthonunk egyik legfontosabb élettere a közös étkezésre kialakított helyiség, ahol valóban létrejön a találkozás, az együttlét élménye. Nem túlzás kijelenteni, hogy rendezett, átgondolt étkezéseinknek összetartó ereje van, s elősegíti a családi harmónia megteremtését. Más ízűek a napok, ha együtt indulnak, s együtt zárulnak is. Nem véletlen, hogy déd- vagy nagyszüleink olyan nagy hangsúlyt fektettek erre.

 

 

Áldozati asztaloktól az abroszig

Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, honnan is indult, és hova jutott el étkezési kultúránk.
Eleink étkezéseinek főbb fogásait körülbelül hatezer évvel ezelőtt a halak és vadak húsa szolgáltatta, de ötezer évvel ezelőtt már ismerték a leves fogalmát is. Egyes vélemények szerint Eurázsia konyhatechnikája két részre osztható: a Kaukázustól és a Fekete-tengertől keletre eső népek a főzést, az attól nyugatra lévők pedig a sütést részesítették előnyben. A magyarok ősei a főző területekről érkeztek. A kapcsolat teológiai eredetű: az ősvallásban központi szerepet játszott az áldozat bemutatása, mely az istenekkel való kapcsolatteremtést szolgálta, a négy alapelem a víz, a tűz, a föld és a levegő pedig a főzőedényben volt egyesíthető. Persze nem lehet azt mondani, hogy őseink egyáltalán nem alkalmazták a sütés technikáját, de több mint kétharmad arányban a főzés vezet.
Nomád lovas őseink ugyan még kézzel ettek (s ez a szokás egészen a kései középkorig fennmaradt), de már használtak áldozati asztalokat. (A világi asztalok az ülőalkalmatosságok létrejöttével alakultak ki 1300 körül, hiszen ekkor vált szükségessé, hogy az ételt is - felemeljék - a földről.)
A honfoglalás után - sok egyéb más mellett - gasztronómiai kultúránkban is rendkívül sok változás mutatkozik. Számos elnevezéssel gazdagították szókincsünket a szláv népek, a rozstól kezdve a bárányon át az abroszig (és még sorolhatnánk a szláv eredetű gabona-, gyümölcs-, vagy állatneveket). A szláv népekhez kötődik a villa és a konyha használatának elterjedése is. Ez időtől kezdve konyhakultúránk fokozatos fejlődést mutat. A német uralkodóházzal korán kialakult rokoni kapcsolatok okán, majd később a XVI. századtól a Habsburgok uralma idején, egyértelmű a német hatás a konyha felszerelésében éppúgy, mint a vendéglátásban. A magyar konyha igazán Mátyás uralkodása alatt indult virágzásnak, s ebből az időből kapunk hírt először mesterszakácsokról is, akik művészi tökélyre emelték a sütés-főzés tudományát. Az első szakácskönyvekre a XVI. századtól bukkanhatunk (példaként említhetjük Misztótfalusi Kis Miklós: Szakáts mesterségek könyvecskéjét 1695-ből).
A XVIII?XIX. századi konyhánkban jelentős szerepet kapnak - a levesek és a húsok mellett - az édességek is, amelyeket már ekkor is külön cukorművesek (a későbbi cukrászok) készítenek.

A magyar konyha kulcsszavai

Hogy a mai magyar konyha milyen, s mennyiben követi a hagyományokat, szintén hosszasan lehetne taglalni. Ami biztos: mi ismertettük meg a világgal a pörköltöt és a gulyást, a fűszerek palettáját pedig a paprikával gazdagítottuk. S máris elmondtuk azokat a kulcsszavakat, amelyek jelzik a más népek konyhájától különböző, speciálisan magyar elkészítési eljárásokat. Mint például a pörkölt alapanyagául is szolgáló olvasztott sertészsírban pirított erős hagymát, fűszerpaprikával elkeverve. Vagy a más konyháktól szintén eltérő ízesítésre is használt rántás. De már a XV. században, Galeotto Marzio is lejegyezte, hogy Mátyás udvarában - igen jó és máshol ismeretlen ételek?-kel találkozott.
Napjainkban a magyar szakácskönyvek egész arzenáljából válogathatunk, melyek átörökítik, s részben korszerűsítik is étkeink elkészítési módját. Az ízek palettáját nem kis részben gazdagította a nemzetközi konyhák meghonosodása itthon, vagy éppen ezek - magyarosítása?, kombinálása hazai ízekkel.

Tiszteljük a fehér asztalt

Az étkezésnek - mint ahogy említettük - jelentősége volt régtől fogva, de immár a XXI. századba lépve beszélhetünk-e a fehér asztal tiszteletéről - Nemcsak az lenne a fontos, hogy leüljünk az asztalhoz, hanem az is, hogy illő módon megterített, hangulatos asztalhoz üljünk le.
Étkezéseink marketingje a teríték, fordítsunk hát egy pici figyelmet étkeink vonzóbbá tételére. Ne higgyük, hogy sok minden kell a hangulatteremtéshez például a reggeli alkalmával. Nem kerül nagy fáradságba, mégis többszörösen megtérülnek ezek az apró finomságok. Elég egy-egy vidám szalvéta vagy kedves mintájú bögre, tányér, pár egyszerű, de annál látványosabb ételdísz, az asztalra tavaszt varázsló virág csokor. A családi körben elköltött reggelinek nincs különösebb etikettje, természetesen az adott ételhez szükséges evőeszközök helyes asztalra helyezése itt is elvárható.
Tiszteljük meg az ételt, s társainkat is azzal, hogy megadjuk a módját étkezéseinknek. Szükségünk van a hétköznapokban is ünnepi pillanatokra, amelyek megteremtése csak rajtunk múlik. Rovatunkban ehhez szeretnénk ötleteket, tanácsokat adni, következő számunkban kicsit részletesebben taglalva a - reggelizés művészetét?.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.