Az együttlét élménye

Az együttlét élménye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol van már a - evés közben nem beszélünk - igazsága! Nagyapánk még megkövetelte tőlünk, hogy a terített asztalt szentélynek tekintsük, ahol a szó hívatlan vendég. Mi cserfes unokák persze hajlamosak voltunk megfeledkezni erről a szabályról. Nagyapa először csak felmordult bajusza alól, hogy csitítson bennünket, a második figyelmeztetés már nyomatékosabb volt. Sokáig éreztük magunkon diófa botjának suhintását. Kétszer senki nem merte próbára tenni türelmét. Bár akkor nagyon haragudtunk rá, mégis, egy életre belénk nevelte a terített asztal tiszteletét.

 

 

Jó lenne hinni, hogy az otthonok többségében még mindig az asztal köré gyűlnek a családtagok, s nem a tévé elé süppedve majszolgatnak egy-egy szendvicset, vagy ropogtatnak chipset. Hiszen étkezéseink akár a lakásunk falai között, akár vendégségben vagy vendéglőben történnek, még mindig kiemelkedő alkalmat jelentenek, kell, hogy jelentsenek. Nem csak arról van szó, hogy a fehér asztalnál a magunkhoz vett ételt tiszteljük. Napjainkban máshoz is hozzásegít a terített asztal: itt teremtődik leginkább alkalom arra, hogy családtagjainkkal, barátainkkal felszabadultan beszélgethessünk, vagy éppen csak kellemesen elüldögéljünk, elfogadva partnerünket, asztaltársunkat.

 

Az építészek szerint is otthonunk egyik legfontosabb élettere a közös étkezésre kialakított helyiség, ahol valóban létrejön a találkozás, az együttlét élménye. Nem túlzás kijelenteni, hogy rendezett, átgondolt étkezéseinknek összetartó ereje van, s elősegíti a családi harmónia megteremtését. Más ízűek a napok, ha együtt indulnak, s együtt zárulnak is. Nem véletlen, hogy déd- vagy nagyszüleink olyan nagy hangsúlyt fektettek erre.

 

 

Áldozati asztaloktól az abroszig

Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, honnan is indult, és hova jutott el étkezési kultúránk.
Eleink étkezéseinek főbb fogásait körülbelül hatezer évvel ezelőtt a halak és vadak húsa szolgáltatta, de ötezer évvel ezelőtt már ismerték a leves fogalmát is. Egyes vélemények szerint Eurázsia konyhatechnikája két részre osztható: a Kaukázustól és a Fekete-tengertől keletre eső népek a főzést, az attól nyugatra lévők pedig a sütést részesítették előnyben. A magyarok ősei a főző területekről érkeztek. A kapcsolat teológiai eredetű: az ősvallásban központi szerepet játszott az áldozat bemutatása, mely az istenekkel való kapcsolatteremtést szolgálta, a négy alapelem a víz, a tűz, a föld és a levegő pedig a főzőedényben volt egyesíthető. Persze nem lehet azt mondani, hogy őseink egyáltalán nem alkalmazták a sütés technikáját, de több mint kétharmad arányban a főzés vezet.
Nomád lovas őseink ugyan még kézzel ettek (s ez a szokás egészen a kései középkorig fennmaradt), de már használtak áldozati asztalokat. (A világi asztalok az ülőalkalmatosságok létrejöttével alakultak ki 1300 körül, hiszen ekkor vált szükségessé, hogy az ételt is - felemeljék - a földről.)
A honfoglalás után - sok egyéb más mellett - gasztronómiai kultúránkban is rendkívül sok változás mutatkozik. Számos elnevezéssel gazdagították szókincsünket a szláv népek, a rozstól kezdve a bárányon át az abroszig (és még sorolhatnánk a szláv eredetű gabona-, gyümölcs-, vagy állatneveket). A szláv népekhez kötődik a villa és a konyha használatának elterjedése is. Ez időtől kezdve konyhakultúránk fokozatos fejlődést mutat. A német uralkodóházzal korán kialakult rokoni kapcsolatok okán, majd később a XVI. századtól a Habsburgok uralma idején, egyértelmű a német hatás a konyha felszerelésében éppúgy, mint a vendéglátásban. A magyar konyha igazán Mátyás uralkodása alatt indult virágzásnak, s ebből az időből kapunk hírt először mesterszakácsokról is, akik művészi tökélyre emelték a sütés-főzés tudományát. Az első szakácskönyvekre a XVI. századtól bukkanhatunk (példaként említhetjük Misztótfalusi Kis Miklós: Szakáts mesterségek könyvecskéjét 1695-ből).
A XVIII?XIX. századi konyhánkban jelentős szerepet kapnak - a levesek és a húsok mellett - az édességek is, amelyeket már ekkor is külön cukorművesek (a későbbi cukrászok) készítenek.

A magyar konyha kulcsszavai

Hogy a mai magyar konyha milyen, s mennyiben követi a hagyományokat, szintén hosszasan lehetne taglalni. Ami biztos: mi ismertettük meg a világgal a pörköltöt és a gulyást, a fűszerek palettáját pedig a paprikával gazdagítottuk. S máris elmondtuk azokat a kulcsszavakat, amelyek jelzik a más népek konyhájától különböző, speciálisan magyar elkészítési eljárásokat. Mint például a pörkölt alapanyagául is szolgáló olvasztott sertészsírban pirított erős hagymát, fűszerpaprikával elkeverve. Vagy a más konyháktól szintén eltérő ízesítésre is használt rántás. De már a XV. században, Galeotto Marzio is lejegyezte, hogy Mátyás udvarában - igen jó és máshol ismeretlen ételek?-kel találkozott.
Napjainkban a magyar szakácskönyvek egész arzenáljából válogathatunk, melyek átörökítik, s részben korszerűsítik is étkeink elkészítési módját. Az ízek palettáját nem kis részben gazdagította a nemzetközi konyhák meghonosodása itthon, vagy éppen ezek - magyarosítása?, kombinálása hazai ízekkel.

Tiszteljük a fehér asztalt

Az étkezésnek - mint ahogy említettük - jelentősége volt régtől fogva, de immár a XXI. századba lépve beszélhetünk-e a fehér asztal tiszteletéről - Nemcsak az lenne a fontos, hogy leüljünk az asztalhoz, hanem az is, hogy illő módon megterített, hangulatos asztalhoz üljünk le.
Étkezéseink marketingje a teríték, fordítsunk hát egy pici figyelmet étkeink vonzóbbá tételére. Ne higgyük, hogy sok minden kell a hangulatteremtéshez például a reggeli alkalmával. Nem kerül nagy fáradságba, mégis többszörösen megtérülnek ezek az apró finomságok. Elég egy-egy vidám szalvéta vagy kedves mintájú bögre, tányér, pár egyszerű, de annál látványosabb ételdísz, az asztalra tavaszt varázsló virág csokor. A családi körben elköltött reggelinek nincs különösebb etikettje, természetesen az adott ételhez szükséges evőeszközök helyes asztalra helyezése itt is elvárható.
Tiszteljük meg az ételt, s társainkat is azzal, hogy megadjuk a módját étkezéseinknek. Szükségünk van a hétköznapokban is ünnepi pillanatokra, amelyek megteremtése csak rajtunk múlik. Rovatunkban ehhez szeretnénk ötleteket, tanácsokat adni, következő számunkban kicsit részletesebben taglalva a - reggelizés művészetét?.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}