Az együttlét élménye

Az együttlét élménye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol van már a - evés közben nem beszélünk - igazsága! Nagyapánk még megkövetelte tőlünk, hogy a terített asztalt szentélynek tekintsük, ahol a szó hívatlan vendég. Mi cserfes unokák persze hajlamosak voltunk megfeledkezni erről a szabályról. Nagyapa először csak felmordult bajusza alól, hogy csitítson bennünket, a második figyelmeztetés már nyomatékosabb volt. Sokáig éreztük magunkon diófa botjának suhintását. Kétszer senki nem merte próbára tenni türelmét. Bár akkor nagyon haragudtunk rá, mégis, egy életre belénk nevelte a terített asztal tiszteletét.

 

 

Jó lenne hinni, hogy az otthonok többségében még mindig az asztal köré gyűlnek a családtagok, s nem a tévé elé süppedve majszolgatnak egy-egy szendvicset, vagy ropogtatnak chipset. Hiszen étkezéseink akár a lakásunk falai között, akár vendégségben vagy vendéglőben történnek, még mindig kiemelkedő alkalmat jelentenek, kell, hogy jelentsenek. Nem csak arról van szó, hogy a fehér asztalnál a magunkhoz vett ételt tiszteljük. Napjainkban máshoz is hozzásegít a terített asztal: itt teremtődik leginkább alkalom arra, hogy családtagjainkkal, barátainkkal felszabadultan beszélgethessünk, vagy éppen csak kellemesen elüldögéljünk, elfogadva partnerünket, asztaltársunkat.

 

Az építészek szerint is otthonunk egyik legfontosabb élettere a közös étkezésre kialakított helyiség, ahol valóban létrejön a találkozás, az együttlét élménye. Nem túlzás kijelenteni, hogy rendezett, átgondolt étkezéseinknek összetartó ereje van, s elősegíti a családi harmónia megteremtését. Más ízűek a napok, ha együtt indulnak, s együtt zárulnak is. Nem véletlen, hogy déd- vagy nagyszüleink olyan nagy hangsúlyt fektettek erre.

 

 

Áldozati asztaloktól az abroszig

Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, honnan is indult, és hova jutott el étkezési kultúránk.
Eleink étkezéseinek főbb fogásait körülbelül hatezer évvel ezelőtt a halak és vadak húsa szolgáltatta, de ötezer évvel ezelőtt már ismerték a leves fogalmát is. Egyes vélemények szerint Eurázsia konyhatechnikája két részre osztható: a Kaukázustól és a Fekete-tengertől keletre eső népek a főzést, az attól nyugatra lévők pedig a sütést részesítették előnyben. A magyarok ősei a főző területekről érkeztek. A kapcsolat teológiai eredetű: az ősvallásban központi szerepet játszott az áldozat bemutatása, mely az istenekkel való kapcsolatteremtést szolgálta, a négy alapelem a víz, a tűz, a föld és a levegő pedig a főzőedényben volt egyesíthető. Persze nem lehet azt mondani, hogy őseink egyáltalán nem alkalmazták a sütés technikáját, de több mint kétharmad arányban a főzés vezet.
Nomád lovas őseink ugyan még kézzel ettek (s ez a szokás egészen a kései középkorig fennmaradt), de már használtak áldozati asztalokat. (A világi asztalok az ülőalkalmatosságok létrejöttével alakultak ki 1300 körül, hiszen ekkor vált szükségessé, hogy az ételt is - felemeljék - a földről.)
A honfoglalás után - sok egyéb más mellett - gasztronómiai kultúránkban is rendkívül sok változás mutatkozik. Számos elnevezéssel gazdagították szókincsünket a szláv népek, a rozstól kezdve a bárányon át az abroszig (és még sorolhatnánk a szláv eredetű gabona-, gyümölcs-, vagy állatneveket). A szláv népekhez kötődik a villa és a konyha használatának elterjedése is. Ez időtől kezdve konyhakultúránk fokozatos fejlődést mutat. A német uralkodóházzal korán kialakult rokoni kapcsolatok okán, majd később a XVI. századtól a Habsburgok uralma idején, egyértelmű a német hatás a konyha felszerelésében éppúgy, mint a vendéglátásban. A magyar konyha igazán Mátyás uralkodása alatt indult virágzásnak, s ebből az időből kapunk hírt először mesterszakácsokról is, akik művészi tökélyre emelték a sütés-főzés tudományát. Az első szakácskönyvekre a XVI. századtól bukkanhatunk (példaként említhetjük Misztótfalusi Kis Miklós: Szakáts mesterségek könyvecskéjét 1695-ből).
A XVIII?XIX. századi konyhánkban jelentős szerepet kapnak - a levesek és a húsok mellett - az édességek is, amelyeket már ekkor is külön cukorművesek (a későbbi cukrászok) készítenek.

A magyar konyha kulcsszavai

Hogy a mai magyar konyha milyen, s mennyiben követi a hagyományokat, szintén hosszasan lehetne taglalni. Ami biztos: mi ismertettük meg a világgal a pörköltöt és a gulyást, a fűszerek palettáját pedig a paprikával gazdagítottuk. S máris elmondtuk azokat a kulcsszavakat, amelyek jelzik a más népek konyhájától különböző, speciálisan magyar elkészítési eljárásokat. Mint például a pörkölt alapanyagául is szolgáló olvasztott sertészsírban pirított erős hagymát, fűszerpaprikával elkeverve. Vagy a más konyháktól szintén eltérő ízesítésre is használt rántás. De már a XV. században, Galeotto Marzio is lejegyezte, hogy Mátyás udvarában - igen jó és máshol ismeretlen ételek?-kel találkozott.
Napjainkban a magyar szakácskönyvek egész arzenáljából válogathatunk, melyek átörökítik, s részben korszerűsítik is étkeink elkészítési módját. Az ízek palettáját nem kis részben gazdagította a nemzetközi konyhák meghonosodása itthon, vagy éppen ezek - magyarosítása?, kombinálása hazai ízekkel.

Tiszteljük a fehér asztalt

Az étkezésnek - mint ahogy említettük - jelentősége volt régtől fogva, de immár a XXI. századba lépve beszélhetünk-e a fehér asztal tiszteletéről - Nemcsak az lenne a fontos, hogy leüljünk az asztalhoz, hanem az is, hogy illő módon megterített, hangulatos asztalhoz üljünk le.
Étkezéseink marketingje a teríték, fordítsunk hát egy pici figyelmet étkeink vonzóbbá tételére. Ne higgyük, hogy sok minden kell a hangulatteremtéshez például a reggeli alkalmával. Nem kerül nagy fáradságba, mégis többszörösen megtérülnek ezek az apró finomságok. Elég egy-egy vidám szalvéta vagy kedves mintájú bögre, tányér, pár egyszerű, de annál látványosabb ételdísz, az asztalra tavaszt varázsló virág csokor. A családi körben elköltött reggelinek nincs különösebb etikettje, természetesen az adott ételhez szükséges evőeszközök helyes asztalra helyezése itt is elvárható.
Tiszteljük meg az ételt, s társainkat is azzal, hogy megadjuk a módját étkezéseinknek. Szükségünk van a hétköznapokban is ünnepi pillanatokra, amelyek megteremtése csak rajtunk múlik. Rovatunkban ehhez szeretnénk ötleteket, tanácsokat adni, következő számunkban kicsit részletesebben taglalva a - reggelizés művészetét?.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}