A reggelizés művészete

A reggelizés művészete

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Étkezéseink között a napindító reggelinek hangsúlyozott szerepe van, hiszen a jó hangulatban eltöltött reggeli pozitív irányba befolyásolhatja egész napunkat. Az ébresztőt nem sokan fogadják szívesen, így reggelinknek duplán kell küzdenie kegyeinkért. S valljuk be, e reggeli csata sikeres megvívása elsősorban (tisztelet a kivételeknek) a nőkre vár, nekik illik egy kicsit előbb felkelniük, hogy párjukat, családtagjaikat, már a terített asztal varázsa fogadja. De ahogy ajándékot adni, éppoly nagy örömet okozhat, mint kapni, éppoly jóleső lehet, asztaltársunk komor, kissé párnagyűrt arcát felderülni látni, az általunk asztalra csempészett harmónia látványától.

 

 

Az otthonunkban eltöltött reggelinek nincs különösebb etikettje, természetesen az adott ételhez szükséges evőeszközök helyes asztalra helyezése itt is elvárható.

 

Hogy étkezéseink kényelmesek legyenek, a szakemberek szerint egy személynek 60 centiméter széles és 40 centiméter mély asztalfelületre van szüksége, ügyelni illik arra is, hogy asztaltársunkhoz képest se túl közel, se túl távol ne üljünk, leginkább célravezető a - könyöktávolság - betartása.

 

 

Először a szemével eszik az ember

 


Természetesen a külcsínnek döntő szerepe van étkezéseinknél is. Egy igénytelen tálalás az étel értékéből is jócskán elvesz, fordítsunk hát figyelmet vonzóbbá tételére. Étkezéseink marketingje a teríték, melynek apró fogásait most a reggelizéssel kapcsolatban taglaljuk.
A reggeli asztal hangulatosabbá tételéhez vidám bögrék, tányérok széles skálájából válogathatunk, s ha több reggelizőkészletünk van, váltogathatjuk is őket, variálhatunk az eltérő színekkel is. A stílusnak természetesen azonosnak kell lennie, s nem árt tartózkodni a túlzottan tarka terítékektől sem.
A szalvéták kifogyhatatlan lehetőségeket hordoznak magukban, hiszen az étkészlettel harmonizáló, de azt színesítő szalvéták variálásával érdekes hatásokat válthatunk ki.
Kedves mintájú, pöttyös, kockás, színes, modern vagy konzervatívabb, az egyes terítékeknél eltérő, szalvétagyűrűvel átkötött - és még sorolhatnánk.
Ne feledkezzünk meg a virágokról sem, amelyek üdítőleg hatnak a még gyakran borús reggeleken, s egy kis tavaszt csennek az asztalra. Pár egyszerű, de annál látványosabb ételdísz készítésével nagy sikert arathatunk családtagjaink körében. Karikára vágott retekből virágot mintázhatunk, mintha a retekszeletek szirmok volnának, cikkcakkosan kettévághatunk egy egész paradicsomot, paprikakarikákra téve. Nagyon dekoratív a keménytojás-cikkely snidlinggel megszórva, de feldobhatjuk akár teánkat is, ha vékony citrom-, vagy narancskarikákat pottyantunk a teásbögrékbe. A gyerekek, de akár kedvesünk arcára is mosolyt csalhatunk, ha az ízesítésre használt majonézzel, ketchuppal arcokat rajzolunk szendvicseinknek. A lehetőségek kimeríthetetlenek, csak egy csipetnyi fantáziára van szükségünk, s életre kelnek a reggelinket gazdagító zöldségek, gyümölcsök.

A változatosság gyönyörködtet

Persze nemcsak a külcsín, a belbecs is fontos. Törekedjünk arra, hogy reggelijeink változatosak legyenek, s ne csak a klasszikus kakaó - vajas kenyér, tea - szendvics párosokat váltogassuk. Ha saját kútfőből nem tudunk mit kieszelni, hívjunk segítségül szakácskönyveket, elsősorban a könnyen és gyorsan elkészíthető ételekre koncentrálva. Időt nyerhetünk, ha előző este elkészítjük a reggeli hozzávalóit, például szendvicskrémet, salátát.
Reggeli fogásainkat színesíthetjük szeletelt nyers gyümölcsökkel, turmixokkal, kényeztethetjük magunkat vitamindús salátákkal, gabonapelyhekkel, édesíthetjük reggeleinket gyümölcslekvárral vagy mézzel is.
A lényeg, hogy tegyük valóban jóízűvé reggelijeinket!

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.