Nosztalgiaételek

Nosztalgiaételek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

" Nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni, dőljön bár minden össze a nagy reformok, divatok mániájában, pusztuljon a dzsentri, a szűzdohány - de az ősi ételek maradjanak. Azokat ne engedjük!" - írta Mikszáth Kálmán.

 

 

Ünnepi viseleteink, ünneplési szokásaink - a környező országokhoz viszonyítva is - nagyon megfakultak, talán indokolatlanul is elszürkültek. Pedig hisszük, hogy közülük többet újjá lehetne éleszteni. Első hallásra talán furcsán hangzik, de a régi kedvelt ételek, a régi étkezési és ünneplési szokások nemzeti örökségünk szerény, de értékes részét képezik. Hiszen az ételkészítésben hagyományőrző törekvések és szokások is érvényesülnek. Szerencsére vannak már jó kezdeményezések, amelyek a múlt egyik darabjának felelevenítésével sok embernek okoznak örömet. Gondoljunk csak Nagyszakácsira, őseink kedvelt ételeinek újrakészítésére, a kalocsai paprikás ételek főzőversenyére, a különböző halászléfőző rendezvényekre, a Jászság hagyományőrző ünnepeire - kemencében sütött tejfölös lángossal kínálták a fiatalokat, akik először láttak működő kemencét, a falunap keretében olyan vajat köpültek, a hagymaszüreti mulatságon 150 vendég részére főztek hagymás rostélyost.

 

A magyar konyha története arra is tanít bennünket, hogy nem szabad túlbecsülni a modern sütési-főzési módszereket, de a régi ételeket sem szabad alábecsülni, mert az egészséges táplálkozás nyomait mindkettőben felfedezhetjük.
Õseink cserépedényben (a régiek úgy mondták: vászonfazékban) főztek, ami nagy tapasztalatot igényelt. Az idős emberek ma is meggyőződéssel vallják, hogy a cserépedényben és kemencében lehet igazán ízesen elkészíteni az ételeket. És hol vannak a régi cserépedények - A kemencék lebontásával eltűntek a háztartásokból, egy részük a múzeumok ritka emlékei közé tartoznak.
Sokan érzünk nosztalgiát a régi ízek, a régi ételek után, melyekben őseink leginkább a hajdinát, a kölest, a kukoricát, a sulyomot és a burgonyát, valamint a ma is ismert rozmaringot használták. S hogy közülük melyiket készíthetjük el ma is, álljon itt egy kis recepttár.
Hajdina
A Fekete-tenger vidékéről hazánkba került gabonából házilag kását készítettek, vagy a malomban lisztté őröltették. Legismertebb a hajdinagárica, gombóc, leves, málé, rétes, dödölle, palacsinta és stera. Közülük talán legjobban a gáricát kedvelték.
Hajdinagárica: a forrásban levő sós vízbe a lassan beleszórt hajdinalisztet keményre főzzük, tepsibe öntjük, apróra vagdaljuk, sütőben megpirítjuk, és tetejére szórt apróra vágott tepertővel tálaljuk.
Köles
Termesztése a XIX. század második felében még nagy jelentőségű volt. Disznóvágáskor a hurkába köleskását használtak, hétköznapokon gyakran került az asztalra különböző formában, és elfogadott böjti étel is volt. Konyhai felhasználása: leves, kása, zsíros köleskása, dödölle, gárica, gombóc, málé, tejbekása kásás hurka, szárma, kásás-túrós lepény.
Ludasköleskása. Õseink a ludasköleskását kedvelték a legjobban, melynek receptjét Füstkúti Landerer Mihály 1801-ben így írja le:
A ludat metéld fel és főzd meg jól vízben, sóban, mikor a lúd jól megfőtt, a levét szűrd le, és főzz köleskását benne, ez megfővén, rakd a kásába a ludat, bors, gyömbér, sáfrány jól legyen benne, add fel, vagy a főtt ludat rakd ki szépen tálba és a kását úgy tölts rá felül.
Ma ugyanígy készítjük.
Kukoricaliszt
A kukorica finom szemcséjű őrleményéből őseink gáricát, puliszkát, málét, ropogóst, felfújtat, gombócot, lángost készítettek. A mai magyar konyha már kevéssé használja, pedig aki kipróbálja, annak ma is ízlik. Számos tálalási és felhasználási módja közül néhány: húsételek mellé körítésként adhatjuk - különösen az erdélyi konyhán pörkölt, tokány és vadas húsételekhez.
Juhtúrós puliszka: a kemény pürévé főzött kukoricalisztet forró zsírba mártott kanállal szaggatjuk tálba, soronként morzsolt juhtúróval és forró zsírral rétegezzük, és sütőben átmelegítjük.
Sajtos puliszka: ugyanígy készül, csak túró helyett reszelt sajtot szórunk rá.
Sulyom
A sulyom évelő vízi növény, termése a gesztenyéhez hasonló. A Tisza szabályozása előtt annyi volt a sulyom, hogy még ladikkal is alig lehetett közlekedni. Ma is keresik és gyűjtik, Tiszafüred környékén másodvirágzását éli, vendéglői étlapon is szerepel. Nyáron még egy kicsit zöld a sulyom, de késő ősszel már érett lesz, és ekkor élvezhető. Felhasználáskor kettévágják, finom belét kiszedik, általában mártást és sült tésztát készítenek belőle.
Sulyommártás: a sulymot tisztítás után mintegy fél óráig főzzük, majd a főzőlevéből kiemeljük, kettévágjuk, belsejét kikaparjuk, diódarálón ledaráljuk és félretesszük. Tejmártást készítünk: a vajat felforrósítjuk, a hozzátett liszttel habzásig kevergetjük, hozzáöntjük a forró tejet, simára keverjük és felforraljuk. A tűzről levéve még tejföllel, mustárral ízesítjük, hozzákeverjük a ledarált sulymot és összeforraljuk. Tálalás előtt ismét felforraljuk, a tűzről levéve még tejszínnel finomítjuk. Különlegesen finom, pikáns mártás.
Burgonya
A legismertebb ősi burgonyaétel a göcseji dödölle, melyre nemcsak az idősek gondolnak nosztalgiával, de ma is főzik, és fiatalok is szívesen fogyasztják. Sok hagyományőrző vendéglő ételkínálatában ma is sikerrel szerepel.
Göcseji dödölle: a burgonyát hámozzuk, kockára vágjuk, mossuk és sós vízben megfőzzük, levében úgy összetörjük, hogy kásaszerű legyen. Ezután hozzákeverjük a lisztet - lehet búza-, hajdina- vagy kölesliszt - és jól összedagasztjuk, sóval, zsírban pirított, apróra vágott hagymával elkeverjük. A sűrű masszából kanállal nagy galuskákat szaggatunk egy hagymás zsíros hőálló edénybe, tetejét hagymás zsírral megszórjuk, újból szaggatott galuskákkal befedjük, és sütőben átpirítva forrón tálaljuk. Laktató, finom egytálétel.
Rozmaring
A Földközi-tenger vidékéről származó illatos, aromás, illóolajban gazdag fűszernövény friss vagy szárított leveleit használjuk levesek, mártások, saláták, fűszeres ecetek, húsételek ízesítésére. Az őrségi és göcseji lakodalmakban a főtt marhahúsokhoz tálalták.
Rozmaringmártás: a szépen összehajtogatott friss rozmaringleveleket finomra vágjuk, tökmagolajon megpirítjuk, vízzel feleresztjük, sózzuk és tejföllel behabarjuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}