Nosztalgiaételek

Nosztalgiaételek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

" Nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni, dőljön bár minden össze a nagy reformok, divatok mániájában, pusztuljon a dzsentri, a szűzdohány - de az ősi ételek maradjanak. Azokat ne engedjük!" - írta Mikszáth Kálmán.

 

 

Ünnepi viseleteink, ünneplési szokásaink - a környező országokhoz viszonyítva is - nagyon megfakultak, talán indokolatlanul is elszürkültek. Pedig hisszük, hogy közülük többet újjá lehetne éleszteni. Első hallásra talán furcsán hangzik, de a régi kedvelt ételek, a régi étkezési és ünneplési szokások nemzeti örökségünk szerény, de értékes részét képezik. Hiszen az ételkészítésben hagyományőrző törekvések és szokások is érvényesülnek. Szerencsére vannak már jó kezdeményezések, amelyek a múlt egyik darabjának felelevenítésével sok embernek okoznak örömet. Gondoljunk csak Nagyszakácsira, őseink kedvelt ételeinek újrakészítésére, a kalocsai paprikás ételek főzőversenyére, a különböző halászléfőző rendezvényekre, a Jászság hagyományőrző ünnepeire - kemencében sütött tejfölös lángossal kínálták a fiatalokat, akik először láttak működő kemencét, a falunap keretében olyan vajat köpültek, a hagymaszüreti mulatságon 150 vendég részére főztek hagymás rostélyost.

 

A magyar konyha története arra is tanít bennünket, hogy nem szabad túlbecsülni a modern sütési-főzési módszereket, de a régi ételeket sem szabad alábecsülni, mert az egészséges táplálkozás nyomait mindkettőben felfedezhetjük.
Õseink cserépedényben (a régiek úgy mondták: vászonfazékban) főztek, ami nagy tapasztalatot igényelt. Az idős emberek ma is meggyőződéssel vallják, hogy a cserépedényben és kemencében lehet igazán ízesen elkészíteni az ételeket. És hol vannak a régi cserépedények - A kemencék lebontásával eltűntek a háztartásokból, egy részük a múzeumok ritka emlékei közé tartoznak.
Sokan érzünk nosztalgiát a régi ízek, a régi ételek után, melyekben őseink leginkább a hajdinát, a kölest, a kukoricát, a sulyomot és a burgonyát, valamint a ma is ismert rozmaringot használták. S hogy közülük melyiket készíthetjük el ma is, álljon itt egy kis recepttár.
Hajdina
A Fekete-tenger vidékéről hazánkba került gabonából házilag kását készítettek, vagy a malomban lisztté őröltették. Legismertebb a hajdinagárica, gombóc, leves, málé, rétes, dödölle, palacsinta és stera. Közülük talán legjobban a gáricát kedvelték.
Hajdinagárica: a forrásban levő sós vízbe a lassan beleszórt hajdinalisztet keményre főzzük, tepsibe öntjük, apróra vagdaljuk, sütőben megpirítjuk, és tetejére szórt apróra vágott tepertővel tálaljuk.
Köles
Termesztése a XIX. század második felében még nagy jelentőségű volt. Disznóvágáskor a hurkába köleskását használtak, hétköznapokon gyakran került az asztalra különböző formában, és elfogadott böjti étel is volt. Konyhai felhasználása: leves, kása, zsíros köleskása, dödölle, gárica, gombóc, málé, tejbekása kásás hurka, szárma, kásás-túrós lepény.
Ludasköleskása. Õseink a ludasköleskását kedvelték a legjobban, melynek receptjét Füstkúti Landerer Mihály 1801-ben így írja le:
A ludat metéld fel és főzd meg jól vízben, sóban, mikor a lúd jól megfőtt, a levét szűrd le, és főzz köleskását benne, ez megfővén, rakd a kásába a ludat, bors, gyömbér, sáfrány jól legyen benne, add fel, vagy a főtt ludat rakd ki szépen tálba és a kását úgy tölts rá felül.
Ma ugyanígy készítjük.
Kukoricaliszt
A kukorica finom szemcséjű őrleményéből őseink gáricát, puliszkát, málét, ropogóst, felfújtat, gombócot, lángost készítettek. A mai magyar konyha már kevéssé használja, pedig aki kipróbálja, annak ma is ízlik. Számos tálalási és felhasználási módja közül néhány: húsételek mellé körítésként adhatjuk - különösen az erdélyi konyhán pörkölt, tokány és vadas húsételekhez.
Juhtúrós puliszka: a kemény pürévé főzött kukoricalisztet forró zsírba mártott kanállal szaggatjuk tálba, soronként morzsolt juhtúróval és forró zsírral rétegezzük, és sütőben átmelegítjük.
Sajtos puliszka: ugyanígy készül, csak túró helyett reszelt sajtot szórunk rá.
Sulyom
A sulyom évelő vízi növény, termése a gesztenyéhez hasonló. A Tisza szabályozása előtt annyi volt a sulyom, hogy még ladikkal is alig lehetett közlekedni. Ma is keresik és gyűjtik, Tiszafüred környékén másodvirágzását éli, vendéglői étlapon is szerepel. Nyáron még egy kicsit zöld a sulyom, de késő ősszel már érett lesz, és ekkor élvezhető. Felhasználáskor kettévágják, finom belét kiszedik, általában mártást és sült tésztát készítenek belőle.
Sulyommártás: a sulymot tisztítás után mintegy fél óráig főzzük, majd a főzőlevéből kiemeljük, kettévágjuk, belsejét kikaparjuk, diódarálón ledaráljuk és félretesszük. Tejmártást készítünk: a vajat felforrósítjuk, a hozzátett liszttel habzásig kevergetjük, hozzáöntjük a forró tejet, simára keverjük és felforraljuk. A tűzről levéve még tejföllel, mustárral ízesítjük, hozzákeverjük a ledarált sulymot és összeforraljuk. Tálalás előtt ismét felforraljuk, a tűzről levéve még tejszínnel finomítjuk. Különlegesen finom, pikáns mártás.
Burgonya
A legismertebb ősi burgonyaétel a göcseji dödölle, melyre nemcsak az idősek gondolnak nosztalgiával, de ma is főzik, és fiatalok is szívesen fogyasztják. Sok hagyományőrző vendéglő ételkínálatában ma is sikerrel szerepel.
Göcseji dödölle: a burgonyát hámozzuk, kockára vágjuk, mossuk és sós vízben megfőzzük, levében úgy összetörjük, hogy kásaszerű legyen. Ezután hozzákeverjük a lisztet - lehet búza-, hajdina- vagy kölesliszt - és jól összedagasztjuk, sóval, zsírban pirított, apróra vágott hagymával elkeverjük. A sűrű masszából kanállal nagy galuskákat szaggatunk egy hagymás zsíros hőálló edénybe, tetejét hagymás zsírral megszórjuk, újból szaggatott galuskákkal befedjük, és sütőben átpirítva forrón tálaljuk. Laktató, finom egytálétel.
Rozmaring
A Földközi-tenger vidékéről származó illatos, aromás, illóolajban gazdag fűszernövény friss vagy szárított leveleit használjuk levesek, mártások, saláták, fűszeres ecetek, húsételek ízesítésére. Az őrségi és göcseji lakodalmakban a főtt marhahúsokhoz tálalták.
Rozmaringmártás: a szépen összehajtogatott friss rozmaringleveleket finomra vágjuk, tökmagolajon megpirítjuk, vízzel feleresztjük, sózzuk és tejföllel behabarjuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}