Borok - határok nélkül

Borok - határok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Úgy látszik, a budapesti Párizsi utca szép lassan a borok utcája lesz. Az évekkel ezelőtt nyílt borszaküzlet tőszomszédságában meglepően elegáns, palackozott borokat árusító új üzlet nyílt, Borok Határok Nélkül névre keresztelve. Nomen est omen, borok Kaliforniától Ausztráliáig.

 

 

Mintha egy öreg borospince hátsó traktusának falán lépne keresztül az ember. A padló és a finoman ívelő mennyezet egyaránt indiai homokkőből épült. Az - öreg pince - mennyezete átlós irányban elrepedt, középen kicsit szétnyílt: ki lehet látni, ahogy rohannak a bárányfelhők.

 

- Sajnos beesik az eső! - világosít fel mosolyogva az egyik eladó, és készséggel kalauzol a világ nagyszerű bortermelő vidékeinek kincsei közt.

 

A homokkő színéhez harmonizáló sárgás, lazacos bükkfából készült masszív bortartó állvány roskadozik az ezernyi palack súlya alatt.
- A pince első részében magyar borokkal foglalkozunk. A bal oldali szekrényben majd - százféle Tokaji Aszú, jobboldalt pedig az Egri és Szekszárdi Bikavérek sorakoznak - mutatja be az áruválaszték magyar kínálatát Balla László, a cég tulajdonosa. - Ezenkívül foglalkozunk argentin, chilei, kaliforniai, dél-afrikai, ausztrál, olasz, spanyol, portugál és természetesen francia borokkal. Az ide betérő turisták és a magyar vevők is meglepetéssel tapasztalják, hogy hány nemzet milyen sokféle bora található meg itt. Igazából azért kötöttem össze a magyar borok árusítását a külföldi borokéval, mert egyre nagyobb rá az igény. Ráadásul így önkéntelenül is egy polcra kerülnek a legjobb magyar és külföldi borok. A Sauternes és a Tokaji egy szinten van, egymástól alig pár méterre, így abszolút hiteles a bemutatásuk. Aki akarja, meg is kóstolhatja őket. Egyébként az édesnemes bor kategóriájában a Tokaji Aszú verhetetlenül első helyen áll Attila király óta. Az más kérdés, hogy nem ritka, ha egy amerikai kaliforniai bort, egy francia pedig francia bort vásárol. A kereskedő felelőssége, hogy magyar bort ajánljon, és ha valaki nagyon ódzkodik, akkor megajándékozzuk. Különben is gyakran ajándékozzuk meg a turistákat apróságokkal; ezt nagyon szeretik. Időnként mégis előfordulhatnak kellemetlen pillanatok. Múltkor egy bolgár borkereskedő bevásárolt a sarki ABC-ben 20-25-féle bort, majd másnap, mikor bejött hozzánk, kijelentette: már érti, a magyarok miért isznak sört. - Ez nagyon lekezelő, sommás vélekedés.
- Igen, de megfontolandó. Főleg, ha tudjuk, hogy az illető a Bojár Borkereskedőház egyik vezetője volt. Egyébként a bolgárok jóval előbb tartanak a nemzetközi borpiacon: jók a vörösboraik, jobb a marketingjük - Nekünk, magyaroknak sem kell szégyenkeznünk, kiváló borászaink vannak, s a magyar borok folyamatosan komoly érmeket nyernek a nagy nemzetközi borfesztiválokon. Jó példa erre a tokiói Borkultúra Háza, ahol egy hatalmas üvegkupola alatt három bort őriznek féltve; nem tudják eldönteni, hogy melyik a legjobb. Ezek közül az egyik kiváló borászunk, Szepsy István bora. De említhetnénk világbajnoki éremmel rendelkező borászokat is, mint például Árvait, Báthorit és még sokakat, akik folyamatosan indulnak nemzetközi borversenyeken.
- De akkor tulajdonképpen mi az, amiben a magyar borok elmaradtak a legjobb külföldi boroktól?
- Nagyon nehezet kérdezett. Tíz év demokrácia kevés időnek bizonyult, hogy ezen a területen folyamatos eredményeket érjünk el. Ráadásul a bor nem tűri a demokráciát. A bor önző. A bornak nagy egyéniségekre van szüksége, és a kreatív, bátor, nagy egyéniségeket vakon támogatni kell. Egyénileg és államilag. Ez az érdeke az országnak is. Gondolja csak el, mekkora erőfeszítés kell a tokaji borászoknak, ha a legjobbak között akarnak maradni a világban! Az állandó hivatkozási alapul szolgáló tokaji régiónak a mai napig nincs borászati kutató intézete. Szégyen.
Szüret idején az országot járva sok helyen látjuk, hogy hatalmas rozsdás konténerekben tapossák a szőlőt, s hogy ebből mégis kiváló bor készül, az a szakembereink tudását dicséri. Ha egyesével végiggondolom a nagy magyar borászegyéniségeket, akkor megnyugszom, de ha az egészre gondolok, úgy vélem, hogy valami nem működik. Talán az új generáció, a mostani 25-28 évesek már másként kommunikálnak. Õk már más háttérrel indulnak, mást tanultak, ismerik a legújabb és legfegyelmezettebb technológiákat, a reduktív és a tradicionális eljárásokat.
- Mit jelent a reduktív eljárás?
- Nem vagyok borász, de az eljárásnak az a lényege, hogy a must és a bor a készítése során minél kevesebb oxigénnel találkozzon; lehetőleg levegőtől elzártan végezzünk minden műveletet. Így fordulhat elő, hogy amikor kihúzzuk a dugót, akkor találkozik először a bor teste a levegővel. Az új technológiák bevezetésével igencsak tőkeigényessé vált a borkészítés. Az új feldolgozó berendezések, borászati gépek, kóracél tartályok, amelyeket lehet hűteni és melegíteni: így aztán irányított, alacsony hőmérsékleten történő erjesztéssel, nitrogén hozzáadásával fantasztikus, új, reduktív borok készülnek. Bármilyen furcsa is, az új technológia tulajdonképpen a régi hagyományokat eleveníti fel. A szőlőt célszerű a kora reggeli hűvösben szüretelni, rekeszekbe rakni, nem pedig a nappali hőségben, óriási edényzetekbe, ahol már a saját súlyától is összeroppan, így károsodik az alapanyag. A jó megoldás az, hogy a ládákba szedett szőlőt pincékben, kamrákban visszahűtik, és utána kezdik feldolgozni, esetleg az összezúzott fürtöket hűtik a préselés előtt. Ezek az új, reduktív eljárással készült borok egészen más jellegűek, mint a tradicionálisak: a palack kibontásánál azt tapasztaljuk, hogy a szőlő csodálatos virágillata és mindaz, ami a friss szőlőbogyóban benne volt, ott kelleti magát a pohárban.
- A hosszú befektetés, a drága technológia a borokat is megdrágítja. A külföldi boroknak különösen borsos az áruk! Van erre elegendő kereslet?
- Az igény már megvan rá, bár sokan vélik úgy, nehéz lesz a külföldi borokat eladni Magyarországon, hiszen a magyarok soviniszták: csak a saját boraikat fogyasztják. Én azt hiszem, ahhoz, hogy az emberek valóban nagy mennyiségben fogyasszanak, elkerülhetetlenül változtatni kell bizonyos beidegződéseken. Például az éttermi szokásokon. Ma még az a tapasztalat, ha beülünk az étterembe, a pincér megkérdezi, mit iszunk. Pedig azt kellene kérdeznie: mit fogyasztunk. Ugyanis az ételhez választjuk az italt, a bort, és nem fordítva. Egyébként a hazai vendéglőkben száz borfogyasztás közül kilencvenöt magyar. De valójában miért is van ez így - Mert az éttermek jelentős haszonnal kínálják a borokat, így az amúgy is drágán beszerzett borok már megfizethetetlenné válnak. Ugyanolyan kategóriájú külföldi bor négyszer annyiba kerül, mint a hazai. Gondoljunk csak bele: egy húszezer forintos bort kinek van kedve megkóstolni! S ha mégis megteszi, döbbenten tapasztalja, hogy kellemes, de nem kiemelkedő minőségűvel van dolga. A borimportőröknek merőben új vásárlási politikát kell alkalmazniuk, hogy a jövőben az éttermekben is megfizethető, de jó minőségű külföldi borok álljanak rendelkezésre.
- Az Önök üzletében a világ legjobb borai kaphatóak?
- Talán a legjobbak, talán a legismertebbek. Nem csak az országok, bortermelő vidékek, neves borházak tekintetében gazdag a választékunk, hanem az egyes kategóriákban is. Egyébként a borízlés abszolút szubjektív. Ráadásul új év, új bor: minden kezdődik elölről. Hozzáértő szakembereket kell foglalkoztatnunk, mert azt tervezzük, hogy saját szakembereink választják ki a külföldi termelőknél a borokat. El kell jutnunk a tiszta forrásig.
- Netán arra is vállalkoztak, hogy befolyásolják a magyar borfogyasztási szokásokat?
- Ehhez nagyon sok időnek kell eltelnie. A borkereskedők és a borimportőrök felelőssége, hogy idehaza milyen külföldi borok kerülnek az asztalra. Azt látom, hogy az emberek nap mint nap bejönnek az üzletbe, és sokáig nézelődnek, kérdezősködnek. A magyar vásárlóknak általában kedvezményt vagy ajándékot adunk. Afféle törzsvásárlói kört szeretnénk kialakítani, hogy minél rendszeresebben járjanak ide. Abban reménykedünk, hogy a magyarországi borkultúra ismét olyan szintre emelkedhet, amilyenen mondjuk az 1930-as években állt. Akkoriban, ha elment egy házaspár az étterembe, még azt is tudták, hogy melyik évjáratot kell kérni. Tudták, hogy miért rendelnek éppen francia vagy olasz bort, vagy vadételhez miért kérnek testes, nehezebb spanyol vöröset.
- Manapság külföldön mi a bordivat?
- Lehet, hogy furcsán hangzik, de a borok egy kicsit elnőiesedtek. Az igazán nehéz, testes, erős borok kezdenek háttérbe szorulni: legtöbben a kellemes, selymes, intenzív illatú, üde, vékony borokat fogyasztják.
- Ez talán az utóbbi évtized életmódváltásával is magyarázható. A menedzserek összegyűlnek egy-egy ízletes munkaebédre, megisznak egy üveg finom, könnyű bort, amely nem vágja őket fejbe - aztán hajtanak tovább?
- Az életmódváltás nagyon bonyolult kérdés, de tény, hogy mellékhatásaként a borkultúra is átalakult, és a magyar boroknak, ha fenn akarnak maradni, követniük kell ezeket a változásokat. A Borok Határok Nélkül vállalkozást azért hoztam létre, mert azt akarom, hogy tiszta, konkrét véleményt képviseljünk ebben az össze-vissza világban. Az ár - érték arány és a minőség kérdésében. A borral nem szabad félvállról foglalkozni. Hamvas Béla írja valahol: ha valaki bort akar inni, először takarítsa ki a lelkét, legyen nyugodt és tiszta. Az asztalra tegyen frissen vasalt abroszt és a tiszta pohárhoz óvatosan nyúljon - csak a talpát fogja meg. Készüljön fel arra, hogy valami különleges élményben lesz része - Az én nagyapám zárkózott asztalosmester volt. Tizenkilenc éves korában szanitécként őszült meg a Don-kanyarnál: látta, hogy az emberek mire képesek - Mosolytalan arca csak a szombati ebédeknél enyhült meg, mikor a család minden tagja ott ült az asztalnál. Pontosan háromnegyed tizenkettőkor letette a zsebóráját az asztalra, a nagyanyám pedig harangozáskor tálalt. Amikor végzett az ebéddel, lazán hátradőlt. Lassan, nagy élvezettel megivott egy deci vörösbort, mindig azt, amit saját maga választott ki előző nap. Borivás után elmerengett. Kisétált a nagy diófa alá és halkan ezt mondta: - Egy pohár élet?. Utána elment a templomba. Számára azzal a pohár vörösborral kezdődött a megtisztulás, és ez minden szombaton pontosan ugyanúgy történt. Talán ez maradt meg bennem is?

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}