Kukta voltam Mikó Istvánnál

Kukta voltam Mikó Istvánnál

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hihetetlen főzési profizmus lengi be a konyhámat. Azért az enyémet, mert Mikó művész úrral addig ragoztuk, hogy hol főzzön, mint főzzön, míg a legegyszerűbb megoldásnak az látszott, ha meghívnom egy főzésre. Megjegyzem, nem először találkoztam vele nálam, olyan jó tíz éve egy szobaszínház keretében már összejöttünk. Akkor a Soproni Petőfi Színház vendégszerepelt józsefvárosi otthonomban a Körtánc című kétszemélyes Schnitzler-darabbal. A rendező Mikó István volt.

 

 

Most viszont nem rendez (legalábbis nálam), viszont főz. Az étek túrósgaluska névre hallgat és már jó előre bediktálta, hogy miket vegyek meg hozzá. Majd mielőtt ideindult volna, felhívott, hogy tegyek oda vizet forralni, fonnyasszam meg a hagymát, és vágjam fel, majd süssem ki a szalonnát. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy megérkezve itt fog a fotós szeme láttára unatkozni, de nem így történt. Megdicsért, mint kuktát, majd nekiállt a galuska-készítésnek. Mindenekelőtt kért egy mérleget, mert hajszálpontosan tíz deka liszt és tíz deka tehéntúró szükségeltetik hozzá. Egy tojás egy kis só, víz és villával máris kezdte megdolgozni a masszát. Nagyobb mennyiségnél érdemes elővenni a robotgépet. A mennyiséget akármeddig lehet növelni, ez most 1 darab nagyon éhes ember mércéje. Annyit érdemes megjegyezni, hogy egy személyre 10 deka lisztet, 10 deka túrót és 1 tojást kell alapul venni. Tizennégy személyhez a számológép kidobja a kérdéses mennyiségeket. István nekiáll, és addig keveri a galuskát, míg annak simasága és állaga nem teszik neki. (Kb. 8 perc!) Amikor elégedett, akkor a forrásban lévő vízbe sajátkezüleg szaggatja bele. Ugyanis ezek nem kis helyes és egyforma galuskák, hanem nagyobbacskák. Amíg a galuska fő, addig beszéltetem róla: „Én ezt sör és fröccskorcsolyának ajánlom. Bár lehet köretre is ledegradálni, akkor viszont oldalas illik hozzá. A fólia alatt megpárolt oldalast mézes ketchap-os mártással szoktam elkészíteni. De, jó hozzá a fokhagymás natúrszelet is. Pörköltfélét nem javaslok. Egyébként én ezt anyukámtól tanultam, csak azt nem tudom ő kitől látta, még az is lehet, hogy eredetileg erdélyi étek a túrós galuska.”

 

Amikor megfőtt a galuska, (nagyon hamar) leszűrtük, és István melegvízzel öblítette le a tésztát, „így nem ragad össze” felkiáltással. (Jó kukta is holtig tanul!) Ekkor ütött be a krach, mert kért egy jénai tálat, mellyel nem szolgálhattam. Egy kis helyes tepsiben megállapodtunk és most következett a lényeg. A tepsit margarinnal kikente, majd a galuskákat óvatosan elhelyezte egy sorban. A tetejére sült hagyma és tejföl került, majd ugyanez kezdődött elölről. Nagyobb mennyiségnél több sor, kisebbnél, mint nálunk két sor. Amikor elkészült, akkor kislángra föltette a gázra, hogy összerotyogjanak, (láttam, hogy mennyire hiányzik a jénai!) letakarta, majd néhány perc múlva tányérokat kért. Kicsit aggódva beszóltam, hogy a szalonnát elfelejtette, de nem! Azt ugyanis azt a tányérba kiszedett étel legtetejére kell rakni, és különben is mit képzelek: „ha belekerül az egészbe, akkor a szalonna visszapuhul!”
Igaz is. Két alig éhes embernek (fotós kollégámnak és nekem) fönséges és elegendő mennyiségnek bizonyult. István megvárta, míg megesszük, és agyba-főbe dicsérjük. Õ ugyanis momentán fogyókúrázik és ma csak gyümölcsöt ehet. Megköszöntem, hogy megfőzte az est-ebédet, kérdeztem, nem lehetne-e ebből rendszert csinálni. Mondta nem, mert nem nagyon ér rá, momentán 15 darabban játszik, és most is rohanásba van, mert az Operaház Fantomjában lép fel ma este.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.