A valós életre készülve

A valós életre készülve

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Motivált, érdeklődő diákok, életre felkészítő oktatás, elégedett tanárok – röviden ezek a tapasztalatai azoknak az iskoláknak, amelyek több éve vezették be a modern technológiai újításokat az osztálytermekbe. Az Intel hisz abban, hogy a fiatalok jelentik a kulcsot az innovációhoz, ennek szellemében közvetlenül is szerepet vállal oktatási programokban és a technológia minél szélesebb körben való elterjesztését célzó erőfeszítésekben.

valoseletre 720


A magyar kormány 2010 őszén írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy az Intel World Ahead program egyes oktatási projektjeit a hazai alap- és középfokú oktatásban bevezetik. A megállapodás három programot érintett: az Intel Teach tanárképző projektet, amely a pedagógusokat segíti abban, hogy megértsék, mikor, miként és hol használhatják fel a technológiai eszközöket az osztálytermekben; az Intel Classmate PC programot, azaz egy, kifejezetten a diákok igényeire szabott iskolai számítógép bevezetését, valamint az Intel skoool Learning and Teaching programot, amely interaktív oktatási tananyagokat ölel fel. Néhány iskola még ezt megelőzően belekezdett a projektbe, ám az interaktív oktatás ezután kezdett terjedni az iskolákban. Ma mintegy 5-6000 Classmate PC-t használnak a magyar tanulók és oktatók. A budapesti Deák Diák Általános Iskola vezetősége hét évvel ezelőtt csatlakozott az Intel World Ahead programhoz. Először két osztállyal tervezték, majd a gyerekek kérésére még abban az évben az egész iskola birtokba vette a számítógépeket, 115 darabot használnak az Intel diákoknak szánt notebookjából. A Classmate PC bevezetése jó ötletnek bizonyult: ma már minden osztály számos tantárgy keretében használja a számítógépet az órákon, legyen az matematika, környezetismeret vagy magyar irodalom, amelynek köszönhetően a valós életben várható helyzetekre is felkészítik a jövő generációját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ily módon a diákok figyelme sokkal tovább fenntartható, érdeklődők és motiváltak, hiszen otthon érzik magukat a számítógépes világban. A gyerekek megtanulnak a világhálón keresni, információt gyűjteni, nagy mennyiségű adatot elemezni, s erre a képességre jóval később, majd munkájuk során is nagy szükség lesz.

„A gyerekek számára ma már a tábla-kréta idegen terep. Mivel legtöbbjük otthon is használja a számítógépet, sokkal otthonosabban érzik magukat az órákon is, ha az internetet és a technológiát használhatják a tudás elsajátításához. Sokan azért ellenzik az internet iskolai használatát, mert úgy vélik, az iskolások csetelni fognak az órákon tanulás helyett.
Megfelelően kiválasztott feladatokkal, és szakmai felkészültséggel ennek épp az ellenkezője a tapasztalat: sokan saját szabadidejükben is foglalkoznak az online tananyaggal. Az Intel kezdeményezésének köszönhetően diákjainkat olyan tudással vértezzük fel, amelyet évekkel később a közéiskolában, a felsőoktatásban, vagy a munkájuk során is használhatnak.”
– fogalmazott Wágner Éva, a Deák Diák Általános Iskola szaktanára.

A technológiai újítások az elméleti előnyök mellett a gyerekek egészségi állapotára is jótékony hatással vannak. Ideális esetben maximum a testsúlyuk 10 százalékát szabadna hordozniuk, ám, ahogy arra a BackCare nevű jótékonysági szervezet 2012-ben kiadott jelentése rámutatott, sok fiatal saját súlyának 20, néhányan pedig 25 százalékát cipeli az iskolába és vissza. A következmények kétségbeejtőek: 14 éves korukra a gyerekek fele szenved hátfájástól, az orvosok pedig egyértelmű növekedésről számolnak be a kisdiákokat érintő gerincelváltozások terén, beleértve a scoliosisként ismert gerincferdülést is.

„ A jövőben az interaktív tanulás mellett az értékelés és a személyre szabott oktatás kaphat új értelmet a technológiának köszönhetően: a modern analitikai eszközökkel végzett elemzések rámutathatnak a tanulásra és teljesítőképességre vonatkozó általános folyamatokra, aminek révén a tanárok jobban beleláthatnak ezekbe a tendenciákba, s az oktatási programokat ezekre építhetik. Eljött az idő a paradigmaváltásra ebben a szektorban is: a kormányzatoknak, a vállalkozásoknak és az iskoláknak együtt kell működniük, és a legjobb módszereket kell alkalmazniuk ahhoz, hogy a lehető legjobb tanulási környezetet tudják biztosítani a fiatalok számára.

További információk: www.intel.com/pressroom , valamint http://blogs.intel.com


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.