1. Az október a legideálisabb időpont a rózsaültetésre, ha jövő tavasszal pompás rózsaligetet szeretnénk
2. A fűtött helyiség hőmérsékletének 1°C-os csökkentésével kb. 6 százalék energiát lehet megtakarítani
3. Ha a házfalra vagy a pergolára szeretnénk kúszónövényeket felfuttatni, most ültessük el őket. Tavasszal már teljes pompájukban virítanak a virágok, s idővel a hőszigetelést is javítják a falakat beborító zöldek
4. Légkeveréssel tészta és hús sütése közben az ételt nem kell forgatni, nincs helyi túlmelegedés, sőt az étel még 50 százalékos idő- vagy hőmérséklet-túllépést is károsodás nélkül elvisel
5. A kerti krizantémot a korai fagyos éjszakákon takarással védjük. Elvirágzás után eredeti helyükön hagyjuk, az elnyílt szárakat vágjuk le, majd a fagyos idők beálltával a töveket vékonyan takarjuk be falombbal
6. Enyhíti a lázat a következő főzet: 1/4 liter víz, 1/4 liter tej, 1/8 liter fehérbor, 1/4 kg cukor és 6 evőkanál citromlé. Ezeket egy lábasban főzzük fel, és melegen fogyasszuk el
7. Ha nincs kéznél dugóhúzó, csavarjunk egy csavart a dugóba, majd fogóval próbáljuk kihúzni
8. A lombosokat még lombhullás előtt – tartja a mondás, így a legtöbb fát most kell elültetni
9. Az első fagyok előtt az örökzöldek töveit falombbal vagy félig érett trágyával rakjuk körbe.
10. Otthonunkban csak meleg fényű, jó színvisszaadású (három sávos) fénycsövet használjunk
11. Ha a boroshordó belső felülete penészes, a hordó fenekét el kell távolítanunk, mivel a penész mosással, forrázással, gőzöléssel már nem távolítható el. A kifenekelt hordóból a penészt először szárazon kaparjuk le, majd vízzel, gyökérkefével súroljuk tisztára. Ezután a hordót öblítsük, fenekeljük be, végül forrázzuk ki, és tiszta vízzel öblítsük ki
12. Ha új boroshordót vásárolunk, a káros anyagokat a fából oldjuk ki. A hordót töltsük fel hideg vízzel és néhány napig áztassuk. Majd forrázzuk és forró valamint hideg vízzel öblítsük ki
13. Kiváló háziszer a csótányok elpusztítására a nyers uborka. Jó érett uborkát szeleteljük karikára, és helyezzük esténként a csótányok által elfoglalt helyekre
14. A cserépkályhában ne tüzeljünk folyamatosan és túlzott mértékben. A nagy hőleadás következtében a kályha hirtelen kitágul, fugái szétnyílnak, végül a kályhát emiatt át kell rakatni. A nagy hidegben inkább fűtsünk be naponta kétszer
15. A friss diófoltot alkoholos vattával enyhén dörzsöljük be, majd szappanos vízben mossuk ki a foltos részt. Pamutanyag tisztításához konyhasót is használhatunk (egy liter víz, egy evőkanál konyhasó). A kezünkről, bőrünkről citromsavval, friss, kifacsart citromlével vagy borkősavval tisztíthatjuk le a dió nyomát
16. Az elsózott leves vagy zöldség megmenthető, ha felvágott nyers krumplit vagy szódabikarbónát ad hozzá
17. Az ereszlefolyó torkába helyezett lombfogó kosár gátolja ugyan a falevelek ejtőcsőbe jutását, viszont körülötte kialakulhat úgynevezett szennygát. Ezt feltétlenül el kell távolítani, még a fagyos idők beállta előtt
18. A fűtőtest fölé érdemes polcot szerelni, hogy a felemelkedő meleg levegőt elterelje, egyúttal megakadályozza a foltok képződését a falon, amelyet csak festéssel, mázolással lehet helyrehozni
19. Először mindig a házigazda poharába töltsünk egy kevés bort, hogy megkóstolhassa. A vendégek poharát csak ezt követően illik megtölteni
20. Amennyire lehet, figyeljünk arra, hogy az égő gyertyát huzatmentes helyre tegyük. Ellenkező esetben a gyertya lángja egy irányba dőlhet, ennek következtében a gyertya egyik oldala jobban kezd égni, és egy lyuk keletkezik, ahol a folyékony paraffin kicsordulhat
21. Ha a gyertyatartón lefolyik a viasz, ne próbáljuk meg késsel vagy más kemény tárggyal levakarni, mert összekarcoljuk. Az ilyen tárgyakat legjobb rövid időre forrásban lévő vízbe mártani, és utána ronggyal ledörzsölni. A kristály- és porcelán-gyertyatartót csak meleg vízben mossuk, és puha ruhával töröljük tisztára
22. A fűtési szezonban kétnapi távollét esetén a hőmérsékletet 15 °C-ra kell beállítani, hosszabb távollét esetén 12 °C is elegendő, ha minden belső ajtót nyitva tartunk
23. Ültetéskor lehetőleg fejlett, de nem túl vastag koronás csemetét vegyünk. Az ugyanis nehezen ered meg és lassan fejlődik, a vékony pedig gyorsan kiszárad és kevésbé fagyálló
24. Az ültetőgödör aljára mindig a talaj felső rétegét tegyük, majd vékony rétegben érett istállótrágyát vagy komposztot terítsünk rá. Ezt takarjuk be kb. l0 cm vastagságban földdel
25. A fűtési szezon előtt kályhánk külső részét is hozzuk rendbe. A nem zománcozott kályhafelületeket keféljük le drótkefével, majd vonjuk be kályhafestékkel. Alkalmazhatunk grafitozást vagy használhatunk tűzálló vaslakkot is. A grafit tartalmú fényesítő előnye, hogy az öntöttvas felületébe dörzsölve kitölti a pórusokat, eltünteti a foltokat, és bársonyos fényt ad a fűtőtestnek
26. A redőnyök és a függönyök a hideg levegőt és a huzatot is távol tartják. Éppen ezért célszerű már kora estétől, a sötét beállta előtt leengedni, és egész éjszaka úgy hagyni
27. Begyújtáskor először mindig kis tüzet csináljunk száraz, laza, könnyen gyulladó tüzelőanyaggal, s ha már jól ég, akkor rakjuk meg növekvő mennyiségben. A kályha, illetve a tűzhely ilyenkor nem füstöl
28. Ha nincs elég huzat, a füstáramlást meggyújtott papírral indítsuk meg. A tűz fújását mellőzzük, mert a kiáramló füstgáz fejfájást okozhat, és petróleumot vagy benzint se öntsünk rá, mert nagyon veszélyes
29. A radiátorokat a fűtési szezon előtt tisztítsuk meg. A nehezen hozzáférhető részeken lapos csövű porszívóval, vagy hosszú nyelű, lapos ecsettel portalanítsuk, majd botra felcsavart mosószeres ronggyal dörzsöljük át, azután töröljük szárazra. A külső felületeket szintén mosószeres vízzel mossuk
30. Ha a fűtőtest nem egyenletesen melegít, légtelenítsük a felső részén található csappal
Hozzászólások