Murphy törvénye alapján minden, ami elromolhat, az el is romlik, és általában akkor romlik el, amikor a legnagyobb szükség volna rá. Az ünnepek alatt az átlagosnál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve a háztartási gépek, ezért nagyobb a meghibásodás esélye. Az új gép vásárlása helyett természetesen a javítást választjuk.
A meghibásodott háztartási gépek javítását a szakszervizek vállalják. A szervizek eltérnek egymástól aszerint, hogy egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság végzi a tevékenységet, illetve márkaszerviz, vagy általános javítási tevékenységet végző szolgáltató. Bárki is végzi a szolgáltatást, tevékenységét a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976/VI. 4/MT. rendelet alapján végzi.
Fontos tudnivaló, hogy a lakossági javító-karbantartó szolgáltatások igénybevétele során nem olyan termékekről van szó, melyekre még megilletnek minket a jótállási és szavatossági jogok. Ezért az említett jogszabály sem vonatkozik a jótállás, vagy szavatosság alapján végzett szolgáltatásokra.
n A kijavítástól a kártérítésig
A javító-karbantartó szolgáltatásnál az elvégzett munka értéke (a szolgáltatás díja) alapján a jogszabályban megállapított mértékű jótállási idő illeti meg a fogyasztót, mégpedig a polgári törvénykönyvben meghatározott módon. Ez azt jelenti, hogy ha az elvégzett munkával kapcsolatban kifogás merül fel, akkor a fogyasztót kijavítás, kicserélés, illetve árleszállítás, vagy az elállási jog gyakorlása illeti meg. A jelenlegi szabályozás szerint például egy ötezer forint értékben elvégzett munkához (vállalkozási díjhoz), illetve a fölött 12 hónapos jótállás kapcsolódik. Természetesen ez az érték már nem sokáig tartható, így a közeljövőben várható jogszabályváltozás eredményeként magasabb összegre lehet számítani.
Fontos kérdés, hogy ki mentesül a felelősség alól jótállás, illetve szavatosság esetén, és kinek kell bizonyítania. Jótállási időn belül a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy az általa elvégzett szolgáltatás azért nem volt megfelelő, mert a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta, illetve vette igénybe a szolgáltatás tárgyát. Csak ebben az esetben mentesül a felelősség alól. Szavatossági időn belül viszont megfordul a bizonyítási teher, és a fogyasztónak kell bizonyítania, például szakvéleménnyel, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató nem szakszerűen végezte el a javítást. Ha ebből a fogyasztónak még kára is származik, akkor kártérítéssel élhet. Sőt, ha szükséges, a bíróságon pert is kezdeményezhet. A kár három részből áll: tényleges kár, elmaradt haszon, illetve költségek. Nem vagyoni kártérítés elképzelhető például fodrászati, kozmetikai szolgáltatás igénybevételekor.
n A hozott
és az új alkatrészről
Ha a javítás-karbantartás során alkatrészt is beszerelnek, a kiszerelt alkatrész a fogyasztót illeti meg, tehát azt kérés nélkül részére vissza kell adnia a szolgáltatónak.
A hozott anyag problematikájáról szintén szót kell ejteni. Csak új és biztonságos, a jogszabályi előírásoknak megfelelő alkatrészt lehet beszerelni. Amennyiben a fogyasztó hozza az anyagot, célszerű írásban nyilatkoztatni arról, hogy a beszerelésre, illetve felhasználásra kifejezetten a kérésére kerül sor. Ebben az esetben a szolgáltató kizárhatja felelősségét az alkatrész és a termék további sorsa tekintetében, s akár a szavatosságot is kizárhatja.
Új alkatrész beszerelésekor természetesen ezen alkatrész tekintetében a jótállás újrakezdődik. Ilyen például a gépkocsi fődarabja is, például motor, sebességváltó.
Mindezek alapján a javító-karbantartó szolgáltatás esetében kétféle jótállást is vállalnia kell a szolgáltatónak. Az egyik a beszerelt termékre vonatkozó jótállás, a másik pedig az elvégzett munka minőségére, szakszerűségére vonatkozó jótállás.
n Tájékoztatás: uniós alapjog
Ki kell emelni a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó tájékoztatásának fontosságát. A tájékoztatáshoz való jog ugyanis egyike az öt uniós fogyasztói alapjognak. A szolgáltatás igénybevétele előtt a fogyasztónak meg kell tudnia győződni arról, hogy milyen feltételekkel végzi tevékenységét az adott szolgáltató. A fent említett jogszabály tartalmazza a szolgáltató számára kötelezően előírt vállalási szabályzatot. Ebben a dokumentumban kell meghatározni azokat a szerződési feltételeket (vállalkozási szerződésről lévén szó), amelyek a szolgáltatás elvégzésének körülményeire vonatkoznak. Itt kell szerepeltetni a pénzügyi bizonylatolás és a minőségtanúsítás módját, a kifogások intézésének rendjét is. A vállalási szabályzat kivonatát jól látható, könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni úgy, hogy a fogyasztó kérés nélkül el is tudja olvasni.
Hozzászólások