2001-ben a fővárosban egy halálos kimenetelű bölcsődei és egy kevésbé súlyos, de csoportos óvodai játszótéri gyermekbaleset történt. Az első esetben egy fémmászóka rúdjai közé szorult a kisgyermek feje, míg az utóbbinál egy fából készült – mászásra alkalmas – építmény omlott össze több gyermek súlya alatt. A balesetek felhívták a figyelmet a játszótéri eszközök és játszóterek elhanyagoltságára, valamint ennek a területnek a szabályozatlanságára. Az azóta eltelt időszakban jelentős előrelépések történtek, de tízmilliárdokra lenne szükség az átalakításokhoz.
A játszótéri baleseteket követő vizsgálatok, egyeztetések során az érdekeltek egyetértettek abban, hogy szükség van a gyártók, importőrök és forgalmazók kötelezettségeinek jogszabályban történő megfogalmazására. A játszótéri eszközök forgalomba hozatalát, használatbavételét, a meglévők ellenőrzését, üzemeltetését, karbantartását szabályozó 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2004. február 1-jén lépett hatályba, amely az egységes európai műszaki szabályozásra épül. Ettől az időponttól játszótéri eszköz csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek, és ezt kijelölt tanúsító szervezet által kiadott hazai vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvány igazolja.
A játszótéri eszközt új létesítés, nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett ellenőrző vizsgálatot követően lehet. A vizsgálatra, ellenőrzésre és tanúsításra kijelölt szervezetek a GKM honlapján (www.gkm.gov.hu) megtalálhatók.
A határidő lejárt
A fenti rendelet hatályba lépése előtt telepített játszótéri eszköz esetében annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője 2005. június 30-ig köteles volt kijelölt szervezettel a biztonságossági felülvizsgálatot elvégeztetni. Jelenleg még nem tudni, hogy eddig az időpontig hány játszóteret sikerült felülvizsgálni, mert a kijelölt állapotfelmérő társaságok adatainak összesítése még folyik, és szeptemberre várhatók az eredmények. Körülbelül 15-20 ezer játszótérről van szó, amelyek túlnyomó részét több évvel ezelőtt építették. Becsült adatok szerint kilencven százalékuk felújításra szorul. A felülvizsgálat során balesetveszélyesnek minősített játszótéri eszközt azonnal le kell bontani vagy kicserélni, vagy ha lehetséges, biztonságossá kell alakítani. Ha az európai szabványoknak nem felelnek meg, de nem balesetveszélyesek, akkor 2008. december 31-ig kell az előírásoknak megfelelő állapotúra alakítani. A játszótereket ezenkívül évente legalább egyszer, 2009-től legalább kétévente egyszer kijelölt szervezettel ellenőriztetni kell. Mind a felülvizsgálat, mind a felújítás és ellenőrzés költségeit a tulajdonosnak, illetve az üzemeltetőnek kell állnia. A KSH adatai szerint a köztéri, önkormányzati játszóterek száma hétezer. Az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kell kigazdálkodniuk a milliós nagyságrendű felújítási költséget, amelynek összege a játszótéren elhelyezett eszközök számától és állapotától függ. Egy játszótéri eszköz ára több százezer forintnál kezdődik, ezenkívül fizetni kell a bontást, az ütéscsillapító réteg lerakását is. Átlagosan 3 milliót emésztene fel egy játszótér felújítása, tehát mintegy 20-25 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok megvalósítsák az átalakításokat. Az állami támogatásért harc folyik. 2003-ban a sportminisztérium 139,5 millió forintot adott játszóterek felújítására. 2004-ben az ICSSZEM-hez került a játszótéri pályázatok ügye, és a tárca a regionális tanáccsal közösen 194,7 millió forintot fordított játszóterek fejlesztésének támogatására. A tervek szerint idén újabb pályázatot írnak ki.
A jogszabályi előírásoknak megfelelő játszóterek építése, a régiek felújítása komoly kihívást jelent nemcsak az önkormányzatok számára, hanem a tervezők, gyártók, forgalmazók, kivitelezők, tanúsítók és az ellenőrzésben részt vevők számára is. Képviseletükre és az előttük álló, jelentős szakértelmet és ismeretet kívánó feladat összehangolására alakult meg 2004-ben a Magyar Játszótér Szövetség, amelynek ma már több mint harminc tagja van.
Veszélyek és kockázatok
A legsúlyosabb játszótéri balesetek akkor következnek be, ha a gyermek feje beszorul két elem közé, például a mászóka két foka közé, vagy leesik a mászóvár tetejéről. Az ujj, kéz és láb beszorulása is okozhat balesetet. A helytelenül felületkezelt, szálkás, szúrós fafelületek felsérthetik a gyermek bőrét. A mérgező anyagot tartalmazó festékek használata káros lehet az egészségre, az elhasznált, megrongálódott játszószerekből kiálló szegek, végződések is potenciális veszélyforrást jelentenek. A védőkorlátok és kapaszkodók nem megfelelő helyen való elhelyezése vagy hiánya szintén növeli a kockázatokat. Az MSZ EN 1176 és MSZ EN 1177 szabványok lefedik a ma ismert kockázatokat, ami azt jelenti, hogy a szabványos előírásoknak megfelelő játszóeszköz, illetve játszótér veszélyessége minimális. Biztonságos, gyermekbarát játszótéren is bekövetkezhet baleset, ha nem óvjuk kellőképpen gyermekeinket, és nem tanítjuk meg őket a játékok helyes és biztonságos használatára.
A fővárosban és a nagyobb városokban ma már találunk biztonságos eszközökkel felszerelt, bekerített játszóteret, és olyat is, ahol az óvodások és kisiskolások játszóeszközei jól elkülönítve találhatók meg, s a leeséskor keletkező sérülés ellen gumiszőnyeg véd. A hinták kétállásúak és korláttal elkerítettek, a csúszdáról tiszta homokba érkezik a gyermek. Sajnos, az ilyen játszóterek száma csekély.
A kerti játék = játszótéri eszköz
A fogyasztóvédelmi hatóságok a gyártóknál és a forgalmazóknál végezhetnek ellenőrzést, a játszóterek biztonságának vizsgálatára nincs hatáskörük. Fontos, hogy a gyártók és forgalmazók a jogszabályi előírásokat kielégítő, biztonságos játszótéri eszközöket kínáljanak a vevőknek. A termékcsoport nem általános fogyasztói felhasználásra készül, hanem elsősorban intézményeknek, önkormányzatoknak. A játszótéri eszközök mérete, funkciója, értéke meghatározza a forgalmazás körülményeit, jellemzően nem a kiállított késztermékekből történik a kiválasztás, hanem katalógusból. A gyártóktól közvetlenül megrendelhetők e termékek, de a forgalmazók is ily módon kínálják eladásra termékeiket. A nagy áruházláncok egyike sem árusít játszótéri eszközöket, viszont a gyakorlatlan vevő számára sok esetben azokkal összetéveszthető kerti játékokat igen. A kültéri játékok jogszabályi és műszaki szabályozása jelentősen eltér a játszótéri eszközökétől. Gyakran csak a dokumentáció alapos tanulmányozása után derül ki, milyen funkciójú és rendeltetésű termékről van szó. A gyártmányok zöme itthon és fából készül, viszonylag széles választékban. A gyártók és forgalmazók száma alacsony, ráadásul a kereslet csökkenése tapasztalható.
2005-ben három megyében és a fővárosban végeztünk piacfelügyeleti ellenőrzést, amelynek során 10-10 gyártó és forgalmazó tevékenységét és termékeit vizsgáltuk. Két forgalmazó a katalógusból kínált játszótéri eszközök egyikére sem tudott tanúsítványt bemutatni, míg egy gyártó 15 termék közül egy játszótéri eszközként kínált árura mutatott be olyan dokumentumot, amely nem volt megfelelő, mert játékra vonatkozott. Tehát 9 gyártó és 8 forgalmazó a biztonság igazolására vonatkozó előírásnak megfelelt. A magyar termékek hazai intézetek által tanúsítottak. Az Unió országaiból származottak dokumentumai egyenértékűségének megállapítása nem okozott nehézséget, mivel mind tanúsították az európai szabványoknak való megfelelést. Mindössze öt esetben tudtuk a játszótéri eszközt megtekinteni és arról meggyőződni, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a – Biztonsági követelményeknek megfelel – feliratot elhelyezték-e a termékeken. Két gyártónál és egy forgalmazónál ez az előírás nem teljesült. A gyártók a vizsgálat ideje alatt pótolták e hiányosságot. Egy gyártó hiányos – szerelési utasítást nem tartalmazó – vevőtájékoztatót mutatott be.
A biztonsággal kapcsolatos szabálytalanságok megoszlását az alábbi diagram mutatja:
Csonkáné Kojnok Magdolna
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
(folytatás a 47. oldalról)
meghatározni. Az esti jól láthatóságot a táskára szerelt fényvisszaverő anyagok mennyisége és elhelyezése biztosítja. Az üzletekben árusított modellek nagy része feltűnő színű alapanyagból készül (pl. piros, rózsaszín, kék), fényvisszaverő elem azonban sok esetben nincs rajtuk. A fényvisszaverő csíkokat a táska legnagyobb felületén, az előrészen, illetve a két oldalrészen is célszerű felerősíteni.
A fedélrész záródására szolgáló macskaszemes csatok, a táskán, illetve a vállpántokon lévő foszforeszkáló varratimitációk is növelik az esti jól láthatóságot, ezáltal természetesen a gyermek utcai közlekedésének biztonságát is.
Választék, forma és kivitel
A kereskedelemben döntő részben importból származó hátitáskák kaphatók. A gyártók és forgalmazók igyekeznek megfelelni minden vásárlóréteg elvárásának és lehetőségének, éppen ezért rendkívül széles sávban mozognak a fogyasztói árak, jellemzően 500 forinttól 19 000 forintig.
Valamennyi termék szintetikus alapú, vízlepergető impregnált textilből készül, ezáltal megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A szakítóerő, a színtartóság, a dörzsállóság biztosítja a táska tartósságát, a sokszor erős mechanikai hatások ellenére is.
A tárgyak rendezett elhelyezése érdekében belső rekeszeket, továbbá a táska elő-, illetve oldalrészéről nyitható zsebeket alakítanak ki. A kívülről nyithatóak különösen praktikusak, hiszen a táska méretét 20-30 százalékkal növelhetik.
A táskák döntő többségének fenékrészén kopásálló réteget alkalmaznak, amely lehet a sarokrészeken elhelyezett műanyag fenékszeg, vagy a fenékrész teljes felületét beborító dombornyomásos gumiréteg. A kopásálló rétegek növelik az iskolatáska élettartamát, és lehetővé teszik könnyű tisztíthatóságát.
A habszivaccsal bélelt, ívesen kialakított széles vállpántok kényelmes viseletet biztosítanak. Praktikus apróságok növelhetik a táska tetszetőségét, így például a bevarrt órarend, a tolltartó, a kulcstartó, a vállpántok között található akasztószem.
Mire ügyeljünk vásárláskor?
A szaküzletekben nem ritka, hogy akciós áron kaphatók egyes modellek közvetlenül iskolakezdés előtt. A kisiskolások első és második osztályban még szívesen viselnek iskolatáskát (hiszen büszkék arra, hogy iskolába járhatnak), míg harmadiktól, negyediktől már szívesebben viselnének hátizsákot.
Az iskolatáska előnye az egészséges fejlődés biztosítása mellett az, hogy a benne lévő füzeteket, könyveket stb. megvédi, nem gyűrődnek össze, illetve más károsodás sem éri őket. Mindez a hátizsákoknál (hátitáskáknál) már nem, vagy csak ritkán (megfelelő modellkialakítással) biztosított.
Célszerű, ha a gyermek is részt veszt a táska kiválasztásában. Mindig próbáljuk rá a hátára, hogy az kényelmesen felfekszik-e, a vállpántok biztosítják-e a megfelelő állíthatóságot, és a mérete sem túl nagy a gyermek magasságához.
Mindenféleképpen érdemes ellenőrizni, hogy a gyermek a csatokat és a húzózárakat képes-e önállóan kezelni. Vásárlás előtt alaposan tanulmányozzuk át a termékhez mellékelt használati-kezelési útmutatót és vásárlói tájékoztatót. A kötelezően előírt címkézésen kívül a vásárlói tájékoztatónak tartalmaznia kell a termék ápolására, tisztítására vonatkozó útmutatást is. Importáruk esetében az idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani. Csak megfelelő ismeretek birtokában döntsünk!
Minőségi kifogások
A vásárlók minőségi kifogásának intézését a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályozza. E rendelet alapja a Polgári Törvénykönyv 305-311. §-ai, amelyek a vásárlóknak biztosított szavatossági jogokat szabályozzák. A szavatossági idő fogyasztói szerződéseknél 2 év.
A minőségi kifogás akkor érvényesíthető, ha a termék meghibásodása, károsodása rejtett anyag- vagy gyártási hibára vezethető vissza. A szavatossági joggal a fizetési bizonylat bemutatását követően a vásárlás helyén élhetünk. A vásárlói kifogást az üzletvezető köteles gondosan megvizsgálni, és amennyiben egyetért panaszunkkal, akkor azt érdemben rendezheti. Ha a 6 hónapon belül jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy cserét követelhet. Ha a kereskedő a hibát nem ismeri el, akkor köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt a termékben. Ennek a bizonyítási kötelezettségnek úgy is eleget tehet, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől, illetve a jogszabályban kijelölt más vizsgáló intézettől kér szakvéleményt. Amennyiben a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a vásárló a peren kívüli megegyezés érdekében a területileg illetékes Békéltető Testülethez fordulhat, vagy polgári peres eljárás keretében érvényesítheti szavatossági jogait.
Hozzászólások