Bizonyára sokak által ismert fogalom a – szavatosság?, – kellékszavatosság?, – szavatossági felelősség – és – szavatossági jog – kifejezés. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett – az eladó, a szolgáltatást nyújtó – a termék hibájáért felelősséggel tartozik attól függetlenül, hogy a hiba felróható magatartásának következménye-e vagy sem, és hogy jóhiszemű volt-e, vagyis tudott-e a hibáról vagy sem.
A hibás teljesítésért az eladó kellékszavatossági felelősséggel tartozik. Ezt a felelősséget csak a termék olyan hibája alapozza meg, amelynek az oka már megvolt a termékben a vásárláskor is, csak – jellemzően – még rejtve volt, és a vevő nem ismerte, és nem is ismerhette.
Nem minősül hibás teljesítésnek az olyan meghibásodás, ami rendeltetésellenes használat miatt következett be, vagy aminek oka az adott termék rendeltetésszerű használatával együtt járó természetes amortizáció.
Szavatossági jogok és érvényesítésük
A vevő szavatossági jogai hibás teljesítés esetén a kijavítás, a kicserélés, a megfelelő árleszállítás, az elállás (vételár-visszatérítési igény). Nézzük meg, milyen szavatossági jogokkal és hogyan élhet a vevő:
n A vásárló választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér.
n Kivétel: ha a választott igény teljesítése lehetetlen (mert pl. nincs és nem is lesz másik ugyanolyan terméke raktáron az eladónak), vagy annak teljesítése aránytalan többletköltséget eredményezne.
n A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Bár a vonatkozó 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet nem ír elő napokban meghatározott határidőt a kijavításra, kicserélésre, azt azonban előírja, hogy a forgalmazónak törekedni kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés legfeljebb 15 napon belül megtörténjen. Nyilvánvaló, hogy mindig az adott eset összes körülményére tekintettel lehet csak meghatározni, hogy mit lehet megfelelő határidőnek tekinteni, de nem szabad a vásárlónak jelentős kényelmetlenséget okozni. Ezért is fontos, hogy kifogásáról a fogyasztó a forgalmazóval vetessen fel jegyzőkönyvet, amelyben rögzíteni kell a kifogás rendezésének módját is.
n Ha a kereskedő nem vállalja a kijavítást vagy a kicserélést, vagy vállalta ugyan ezek valamelyikét, de nem tudott ennek eleget tenni, akkor a vásárló jogosult választása szerint megfelelő árleszállítást vagy vételár-visszatérítést követelni. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye vételár-visszatérítési igénynek.
n A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás (vételár) arányos részét visszatarthatja, ami azt jelenti, hogy például részletre történő vásárlás esetén, a hiba kijavításáig, illetve a kicserélés megtörténtéig a vásárló nem köteles a hátralékos részletet kifizetni, azt visszatarthatja, de csakis a kijavítással/kicseréléssel arányos részt, amelynek meghatározása minden egyes esetben konkrét és korrekt mérlegelés függvénye.
n A vásárló jogosult az eredetileg választott szavatossági jog helyett utóbb másikkal fellépni – pl. először kijavítást kér, majd vételár-visszatérítést – , és ha az áttérésre (a második választásra) a kereskedő magatartása miatt került sor (pl. egyszerűen nem készült el a javítással a vállalt határidőre), akkor nem köteles a kereskedőnek okozott kárt megtéríteni.
Mikor nem tartozik az eladó kellékszavatossággal?
n Ha a vevő annak ellenére szerződést kötött (megvette a terméket), hogy ismerte a hibát (tudta, hogy fennáll), vagy azt ismernie kellett, mert tájékoztatták arról, az eladónak a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége.
n Mentesül az eladó a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a vásárló által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette őt.
Jó, ha tudjuk
n Célszerű megőrizni a blokkot. Bár a vonatkozó rendelet előírása alapján ahhoz, hogy az eladó a vevő jogos szavatossági igényét teljesítse, nem kötelező a blokk megléte, a gyakorlatban az a helyzet, hogy a vevő blokk hiányában nem tudja – bizonyítani?, hogy valóban ott vette a terméket, ahová visszavitte azt szavatossági hiba miatt. A blokkal abba az üzletbe menjünk vissza, ahol a terméket vettük.
n Ptk. 309. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – az eladót terhelik.
n Kicserélés vagy elállás esetén nem vagyunk kötelesek megtéríteni a dolognak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye volt.
n Határozottan kérjük, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet kifogásunkról az üzletben. Megemlíthetjük, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapján, a www.fvf.hu címen megtalálható és onnan ingyen letölthető egy jegyzőkönyvminta. Makacs kereskedői hozzáállás esetén (amikor nem hajlandóak felvenni a jegyzőkönyvet) érdemes ezt a tényt írásban bejelenteni az üzlet címe szerint illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.
n Annak a – valóságban igen sokszor elhangzó – kereskedői kijelentésnek, miszerint – tessék levásárolni a vételárat?, nincs jogszabályi alapja. A vásárló – ha megáll az eladó kellékszavatossági felelőssége, vagyis a termék rendeltetésszerű használat ellenére hibásodott meg – nem köteles levásárolni a hibás és visszavitt termék vételárát. Az eladó köteles azt a vásárló választása szerint vagy kijavítani, vagy kicserélni.
n Amennyiben megfelel a vevő igényének, lehetőség van arra, hogy ún. – megfelelő árleszállítást – adjon a kereskedő. Az árleszállítás csak olyan hibáknál lehet jogszerű ajánlat az eladó részéről, amikor a termékünk a hiba ellenére használható marad. Legtöbb esetben tehát megalapozott a vásárló részéről elhangzó vételár-visszakövetelési igény, az ún. elállás.
Hozzászólások