Új weboldalakról, számlákról - fogyasztóknak

Új weboldalakról, számlákról - fogyasztóknak

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igazi vagy fantomcég - Egy pillanat alatt megtudhatjuk egy év eleje óta működő weboldalról ingyenesen. Miről ismerszik meg egy valódi számla - Ezekről tájékoztat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság írása.

 

 

[html"> Év eleje óta működik a www.e-cegjegyzek.hu weboldal, amelyről az uniós előírásoknak megfelelően ingyenesen és azonosítás nélkül szerezhetők be magyarországi cégadatok. Az oldal kiválóan alkalmas fantomcégek kiszűrésére, részletes adatok lekérése azonban csak térítés ellenében, az érintettek engedélyével lehetséges.

 

Szintén ez évtől érhető el a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által üzemeltetett www.e-cegkozlony.hu weboldal is. Itt találhatók meg a társaságok közzéteendő közleményei, amit korábban a Cégközlönyben kellett kötelezően megjelentetni.

Új típusú számlatömbök
2007. július elsejétől már csak új típusú számlatömböket árulhatnak a nyomtatványboltok. A számla, egyszerűsített számla, nyugta kizárólag előre nyomtatott sorszám, illetve az adott sorszám egyszeri felhasználásával állítható elő.

Miért kell ezt nekünk tudni?
A jól informáltság szükségességének kettős oka van.
A feketegazdaság kifehérítésének, a közös teherviselésnek alapfeltétele, hogy mindenki adózzon, vagyis csak olyan számlát kapjanak a fogyasztók, amelyek az APEH által kiadott sorszámokkal rendelkeznek. Ha a fogyasztó tudja, hogy csak az a számla érvényes, amelynek 12 karakterből álló sorszámában szerepel a kibocsátási év, akkor a vásárlás megtagadásával hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabálytalan számlát adók ne a fogyasztók kárára gazdagodjanak.
Azon személyeknek, akik szellemi szabadfoglalkozás keretében, vagy nyugdíjasként, kisvállalkozóként végeznek olyan tevékenységet, melyhez számlát bocsátanak ki, tudniuk kell, ha tevékenységük végzéséhez vásárolnak, csak olyan számlát fogadhatnak el költségeik elszámolásához, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. Új számlatömböt továbbra is csak azok vásárolhatnak, akik hitelt érdemlően tudják igazolni a cég/tevékenység működését.

Kifogásoljunk, ha kell!
A vásárlónak is figyelnie a szabályokra, és vásárláskor a nem megfelelő bizonylatokat kifogásolnia kell.
2007. első félévétől a nyomtatvány előállításának évét is fel kell tüntetni a számla sorszámában, így a gyártás évét már a megvásárlás pillanatában ellenőrizni tudjuk (pl.: az AB7S-D625302-es sorszámnál a betűkombinációban lévő 7-es szám a 2007-es évet jelöli). A 2008-ban kiadott nyomtatványokból kimarad a kötőjel, és eggyel több szám van a sorszám végén (AA8NA1234567). 2008-ban a 2007-ben kiadott, a kibocsátási évre utaló 7-es számot tartalmazó számlatömbök is felhasználhatók.
A sorszám folyamatosan nyomtatott, 12 karakterből álló betű-, írásjel- és számkombináció, amelyet csak egy darab nyomtatvány előállításánál lehet felhasználni.
Ha a számlán nem szerepel az előállítási év, akkor 2008-ban már nem bocsátható ki és nem adható át áru, vagy szolgáltatás ellenértékének a megfizetésekor.

Megéri, ha megőrzi
A SZÁMLATÖMB HASZNÁLATA során a számla kibocsátójának rendelkeznie kell magának a nyomtatványnak a beszerzéséről szóló számlával is, és arról nyilvántartást kell vezetnie.
A 2007. január 1-je előtt legyártott nyugta- és számlanyomtatványok csak az év végéig voltak felhasználhatók, 2007. december 31. napjával le kellett őket zárni. A fel nem használt régi számlatömböket 2008. január 31-ig le kell selejtezni!

Gépi számlázás
A számítógéppel, illetve elektronikusan készített számlák esetében az adóalany dönti el, milyen formátumú sorszámokat alkalmaz.
Szintén január első napjától pénztárgéppel és taxaméterrel nemcsak nyugta, hanem számla is kibocsátható, amenynyiben az eszköz rendelkezik ezzel a funkcióval.
Ha valaki a rendelkezések megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, jelentős mulasztási bírsággal sújtható, így magánszemélyekre 100 ezer, más adózókra 200 ezer forintot is kiróhatnak. [/html">

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.