A MÁV- mizéria tovább folytatódik

A MÁV- mizéria tovább folytatódik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Visszavonta a MÁV Biztosító Egyesület engedélyét a pénzügyi felügyelet. Lehet, hogy néhány ezer forintot ráfizetnek a váltásra az ügyfelek, miután nem biztos, hogy marad elég pénz a harmadik negyedévre befizetett díjak visszatérítésére.

 

 

Könnyen lehet, hogy a MÁV Biztosító tagjai kétszer fizetnek díjat a harmadik negyedév egy részére, ugyanis nem biztos, hogy a biztosítónak lesz pénze visszafizetni a fennmaradó összeget. Az egyesület tagjai már mától szerződhetnek új biztosítóval és legkésőbb augusztus 15.-ig válogathatnak az ajánlatok közül. A pénzügyi felügyelet augusztus közepével vonta vissza a biztosító engedélyét, tehát akkor megszűnik a tagok biztosítása. Aki új biztosítóval szerződik, az a szerződéskötés napján automatikusan felmondja az addigi biztosítását.

 


A Független Biztosítási Alkuszok Szövetségének egyik vezetője, Cselovszky Zsolt úgy véli, a biztosítók felkészültek, és nem lesz káosz, ugyanakkor nagyon feszített lesz a következő két hét.

A pénzügyi felügyelet szóvivője, Binder István azt mondja: az autósok érdekében döntöttek úgy, hogy nem ősztől, hanem már most lehet váltani. Így elhárul az a veszély, hogy esetleg a tagok újabb fedezetlen károkat halmozzanak fel. Ez volt az egyik fő szempont, hogy szűkítsék le azt az időszakot, amikor kockázatban vannak még olyan autósok a közutakon, akiknek MÁV-biztosításuk van.

Duplán fizetni


Aki a MÁV Egyesületnél nem fizette be a harmadik negyedéves díjat, még megteheti augusztus közepéig. A felügyelet szerint jobban is jár, ha megteszi. Aki ezt nem fizette be, az új biztosítójánál, ha Bónusz fokozatos, csak A0-ás besorolást kaphat, a Malus fokozatok besorolása változatlan marad. Ráadásul az elmaradt díjat visszamenőlegesen a saját tarifája alapján kéri majd tőle az új biztosító.
Visszamenőlegesen azért kell rendezni a díjat, mert nem szakadhat meg a biztosítási jogviszony. Aki már fizetett a harmadik negyedévre, az új biztosítónak az új szerződés napjától fizeti majd a díjat.
Tehát augusztus egy részére és szeptemberre mindkét helyen fizet. A MÁV Egyesülettől ezt az összeget elméletileg visszakapja majd, ha lesz rá pénz. Az egyesület pénze viszont véges, és nagyon sok olyan kár van, amelynél nem látni, hogy megvan-e a teljes fedezet.

Binder István nem kívánt becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, előfordulhat-e, hogy a harmadik negyedévre befizetett díjakat valaki nem kapja vissza azért, mert a biztosítónak esetleg nem lesz rá pénze.

- Minden tagnak mérlegelnie kell, melyik a kevésbé kockázatos: az, hogy még akár októberig, akár hosszabb időre tag maradt volna egy olyan biztosítónál, ahol a károk egy részére várhatóan nem lesz meg a fedezet, több millió, több tízmilliós kár esetén egyedül kellett volna állni ezt a kifizetést, vagy esetleg csak azt a néhány ezer forintot bukja el, amelyet két helyre kell fizetnie - mondta a Krónikának a PSZÁF szóvivője.

A MÁV Biztosító minden tagja megkapja levélben a kártörténeti igazolást, de ezt nem neki, hanem az egyesületnek kell eljuttatnia az új céghez.

Vizsgálat a TIR Biztosítónál

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a héten vizsgálatot kezdett a TIR Biztosító Egyesületnél - írja a Népszabadság. A lap információi szerint a felügyelet az egyesület tartalékolását ellenőrzi, vagyis arra kíváncsi, hogy a biztosító eszközei kellő fedezetet nyújtanak-e a már bekövetkezett, de még ki nem fizetett, illetve a várhatóan bekövetkező káreseményekre.

Gálffy Alice, a TIR vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta: értetlenül állnak a vizsgálat előtt, hiszen a már leadott második negyedéves adataikból is egyértelműen látszik, hogy az egyesület eleget tesz a tartalékképzésre vonatkozó törvényi előírásoknak.


Nánási Anikó - MR1 Kossuth Rádió

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.