Átadták a Média Építészeti Díjakat

Átadták a Média Építészeti Díjakat

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Tizedik alkalommal rendezte meg az epiteszforum.hu online napilap Magyarország legfontosabb nyilvános építészeti díjátadó show-ját. A Média Építészeti Díját idén Európa egyik legszebb mozijában, az Uránia Nemzeti Filmszínházban adták át. A gálaest folyamán a nemzetközi szakmai zsűri által előválogatott épületek és tervek közül kerültek ki a győztesek, melyeket a magyarországi vezető médiumok újságíróiból álló zsűri választott ki a szakma és a nagyközönség előtt.

donto 720


Terv kategóriában a 2014-es Média Építészeti Díját Rátkai Anna diplomamunkája, az egri Zárkándy-bástya megújítását aprólékosan részletező alkotás kapta, míg a már megépült épületek közül a győztes Gereben Péter és Marián Balázs közös projektje, az almagyari Borterasz és Venyige SPA lett. A november 27-iki eseményről további fotók itt érhetők el. A legrangosabb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum tíz évvel ezelőtt azzal a céllal hozta létre a Média Építészeti Díját, hogy a magyar építészek által megépített épületeket és terveket a nagyközönség is megismerhesse egy jó hangulatú gálaest során.

A tíz döntőbe jutott projektet idén is nemzetközi előzsűri válogatta ki. Peter Bogner osztrák művészettörténész, Demir Mensur bosnyák építész és képzőművész, valamint Arpad Zachi román építész 65 épületből és 59 tervből választott ki öt megvalósult épületet és öt tervet, amelyeket rövid prezentációkban mutattak be a jelöltek az Uránia Filmszínházban. Ezt követően a tizenkét tagú magyar újságíró-zsűri és három szakmai bíráló véleményezte a munkákat.

A gála során először köszöntötték egy különdíjjal Rimanóczy Jenő Ybl Miklós-díjas építészt, nem csupán építészeti munkáiért, hanem a szakma népszerűsítésért. Rimanóczy Jenő írta ugyanis a magyar építészettel kapcsolatos Wikipédia-szócikkek jó részét, és a hozzájuk tartozó fotókat is ő készítette. Az építészek prezentációit az utóbbi idők talán legismertebb építészeti projektje, a 4-es metró zárta. A PALATIUM M4 Projekt Kft-ben dolgozó ötven építész és mérnök által épített állomások bemutatása és a zsűri nyilvános eszmecseréje után először a különdíjakat adták át. Az Austrotherm különdíját a már épülőben lévő zselici Csillagpark, Erdélyi-Gáspár Judit, Erdélyi Róbert építészek és Barna Orsolya, Pucsek Viktor, Balázs Mátyás belsőépítészek nagyszabású terve kapta. Az Europa Design két különdíjat is kiosztott, az elsőt egy egyelőre még meg nem valósult terv kapta: a tarcali kőfejtőbe Máté Tamás álmodott triálpályát. Az Europa Design másik különdíját a már megépült Borterasz és Venyige SPA kapta meg. A Mapei cég Gelesz András munkáját, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út sarkán álló Eiffel Palace-t jutalmazta különdíjjal. Az épület kategória közönségdíjasára a díjátadó napján az Indexen lehetett szavazni, a legtöbb voks pedig a pasaréti Vasas Sporttelep megújítására, Kendik Géza munkájára érkezett, amely a Canon különdíját is elnyerte.

A terv kategória közönségdíjasáról a Média Építészeti Díját szervező portál, az epiteszforum.hu olvasói dönthettek, választásuk pedig Kőrösi Emese Edit különleges tervére, a görcsönyi mintafeldolgozó üzemre esett. A zsűri különdíját a Földes László - Sónicz Péter páros tervezte pilisi Hosszú ház kapta. Az est zárásaként a 2014-es Média Építészeti Díját terv kategóriában Rátkai Anna diplomamunkája, az egri Zárkándy-bástya újjáépítését megálmodó terv kapta a MEVA képviselőitől. A 2014-es Média Építészeti Díját épület kategóriában pedig az almagyari borászatot jegyző Gereben Péter és Marián Balázs vehette át az Assa Abloy magyarországi reprezentánsaitól. A döntőbe jutott projektekről itt található bővebb információ, a nemzetközi szakmai előzsűri tagjainak névsora itt, a magyar médiazsűri tagjainak listája pedig itt olvasható. Fotók az alkotásokról ITT.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.