Járjon-e állami támogatás az építkezőknek, felújítóknak – és ha igen, miért?
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
018. szeptember 6. (csütörtök) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Járjon-e állami támogatás az építkezőknek, felújítóknak – és ha igen, miért?

- avagy Don Quijote után egy kis aktuálpolitika

 

Aki jövőre szeretne elkezdeni építkezni, vagy éppen komolyabb felújítást tervez, ezen az őszön csak kapkodhatta a fejét. Egymást érték a kormányzati megnyilatkozások arra nézve, hogy
a/ jövőre itt a Kánaán, egy csomó támogatáshoz juthatnak majd az energiatakarékosságért fáradozó építkezők, felújítók,
b/ sajnos a kekec Unió miatt magánszemélyek továbbra sem fognak jelentős pénzekhez jutni ezen a területen. (Az mellékes, hogy ezt az Unió később cáfolta.)
A mai blogban megpróbálom kitalálni, mivel is számolhatnak (most éppen) az érdekeltek, de egyben azon is szeretnék egy kicsit „filozofálni”, miért támogatja minden hosszú távon gondolkodó állam a magánépítkezőket is.

 

Pnz

 



Akkor lesz, vagy nem?

 

Szerintem kevés ember van ebben az országban, aki a címben feltett kérdésre felelősségteljes választ tudna adni – a pletykák alapján most éppen úgy tűnik, hogy lesznek támogatások, de ezek alapvetően nem lesznek nem visszatérítendőek. (Érthetően: kamattámogatott hitelek, esetleges ÁFA-csökkentés tartozhatnak péládul bele ebbe a körbe.)


 

Miért kell(ene) támogatni a magántulajdont?

Tulajdonképpen teljesen jogosan merülhet fel a kérdés (főleg azokban, akik nem építkeznek), hogy miért kap támogatást az államtól az, aki a magántulajdonát teszi jobbá, értékesebbé – vagy éppen egy ilyen magántulajdont vesz meg/hoz létre? (Figyelem, meglehetősen szubjektív válaszok következnek!)

Először is: aki egy házat (egy otthont!) épít magának, az a tulajdonszerzés egy különleges módját választja. Gondoljon bele: ha valaki egy autót vesz magának, és nem sokkal később külföldön vállal munkát, akkor beül az autóba – és autóstól eltűnik az országból.
Ha viszont valaki Magyarországon építkezik, akkor – akár akarja, akár nem, akár gondol rá, akár nem! – egyben a nemzeti vagyont is gyarapítja! Az épület ugyanis (tőle függetlenül) itt lesz még 50-100 év múlva is.
Ha jó minőségben épült meg, akkor még generációknak fog otthonul szolgálni idehaza, ha viszont rosszban, akkor egyszersmind a problémáit is ráhagyományozza a következő generációkra. (Gondoljunk a néhány évtizeden belül hatalmas pénzekért felújításra szoruló panelokra!)
Az államnak tehát igenis nem szabadna mindegy legyen, hogy mi épül az országban.



A pénztelenség csapdája

A fentiekből következő csapdahelyzet illusztrálására egy néhány évvel ezelőtti történetet szeretnék ideidézni.
Akkoriban egy felújítási projekt megszervezésével bíztak meg, így jutottam el egy energiaauditor társaságában egy csepeli házhoz. Valójában már akkor láttuk, hogy itt túl sok babér nem fog teremni nekünk, amikor kiszálltunk a kocsiból. A meglehetősen nagy telken egy kicsi és rozoga házikó állt, mögötte a domboldalon pedig éppen épült egy szintén kicsi, de újnak tűnő ház.
Kiderült, hogy az eredeti ház egy idősödő házaspáré, a felső ház pedig a régi melléképület átépítésével jön létre: ide fog költözni a házaspár nagyfia a feleségével és nemrég született kisgyerekükkel. (Persze ez is a pénzhiányból fakadó szükségmegoldás volt.)
Gyorsan kiderült, hogy a család sajnos egyáltalán nem hitelképes (pedig akkoriban még nem voltak ennyire szigorúak a hitelezés feltételei), a lejáró lakástakarék-pénztári szerződésüket pedig már beforgatták a gyerekek házába. Egyéb felújításról (amiért mentünk) tehát szó sem lehetett, de ha már ott voltunk, akkor szétnéztünk.
A régi házban egy ezeréves gázkazán működött, bármely percben élete végére érhetett. Az is kiderült, hogy a fiatalok a fenti házban szintén egy kisebb gázkazánban gondolkodnak.
Mivel a két épület nem volt nagyon messze egymástól, így feltettük a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű a most vásárolt új, és az egy-két éven belül kényszerűségből vásárlandó hagyományos gázkazán helyett venni egyetlen nagyobb teljesítményű és jobb hatásfokú kazánt (akár egy kondenzációsat is) – és azzal fűteni mindkét házat? Az üzemeltetés is olcsóbb lenne, ráadásul a két hagyományos kazán együtt még egy kicsit drágábbnak is bizonyulna, mint az egy darab, igaz önmagában drágább minőségibb megoldás. (Csak a példa szemléltetésére kerüljenek a hagyományos kazánok 2 x 100.000 Ft-ba, a nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú 150.000 Ft-ba. A valódi árakra már nem emlékszem.)

És ekkor jött a döbbenetes válasz, ami után az ember csak tehetetlen dühöt tudott érezni.
„Ezt mi is kiszámoltuk” – mondta el az úr. „Tudjuk, hogy ez lenne a racionális megoldás. De nekünk jelenleg egész egyszerűen NINCSEN plusz 50.000 Ft-unk!”
Ennyi pénz hiányzott ahhoz, hogy ebben az otthonban hosszú távon megoldják a család problémáit, kevesebbet fogyasszanak, kevésbé legyenek kiszolgáltatva a rezsiköltségeknek, kevésbé szennyezzék a levegőt – és még sorolhatnám.
Ezt a képzeletbeli 50.000 Ft-ot kellett volna valakinek odaadnia/megelőlegeznie. És ez már nem (csak) piacgazdasági kérdés.


 

Hogyan gondolkodik az okos állam?

Hogy ez a probléma mennyire valós, arról megint egy jó pár évvel ezelőtti példát szeretnék hozni.
Annak idején a cégemmel (mármint ahol dolgoztam) Felső-Ausztriában jártunk, meg szerettük volna ismerni azt, hogy milyen állami támogatásokkal számolhat egy ottani építkező. (Röviden annyit, hogy megdöbbentünk a támogatások sokféleségén.) Ez még abban az időben történt, amikor még a napkollektorok (nem napelemek!) is éppen hogy kezdtek elterjedni, és még a szigetelési láznak is csak az elején jártunk.
A rendszert megismerve én annak idején arra jutottam, hogy ha egy ottani Hans elkezdett számolgatni (mert egy gazdag országban is osztanak-szoroznak az építkezők), akkor az jött ki neki, hogy ő bizony nem vásárol és szereltet kollektorokat a házára, mert nem éri meg neki.
Ekkor lépett azonban közbe az állam, amely pontosan kiszámolta, hogy az egy szem Hans kollektoraival marginális energiamegtakarítás érhető el országos szinten – de sok-sok Hans már sokra megy. A sok apró megtakarítás által csökkenhet az ország energiafüggősége, kevesebb lesz a szén-dioxid kibocsátás, így a kvótákkal is jobban lehet gazdálkodni – az országnak tehát megéri egy kicsit megtámogatni a sok-sok Hans-ot, hogy ennek a támogatásnak köszönhetően már megérje nekik belevágni - például egy kollektoros beruházásnak.
Az eredmény: mindenki jól járt.

Csak remélni lehet, hogy jövőre immáron idehaza is az ilyen nyer-nyer elvrendszer jegyében összeálló EU-s és állami támogatások segítségével újulhat meg minél több otthon!
Aki hallja, adja tovább!
:-)

Utóirat: A mi otthonunk újságon túl Az építő közösség Facebook-oldalán is első kézből és azonnal értesülhet az esetleges pályázatokkal kapcsolatos tudnivalóktról!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu