Don Quijote építkezik (4. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
018. szeptember 6. (csütörtök) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote építkezik (4. rész)

- avagy ki védi meg az építkezők érdekeit?

 

A Tervcafékat sokszor azzal kezdem, hogy senkit nem akarok ezzel elrémiszteni, de – ellentétben sok európai országgal - Magyarországon az építkezésnél, felújításnál csak magukra számíthatnak.
Valószínűleg nem csak Németországot lehetne felhozni, de ott biztosan működik egy olyan rendszer, ami önmagában megakadályozza, hogy bizonyos minőség alatti épületek épüljenek.

Ennek az – idehaza még hiányzó – rendszernek egyik eleméről, az egyfajta garanciát jelentő kamarai névjegyzékek hiányáról már írtam a mini-sorozat 2. részében (Ide kattintva elolvasható!)
Ma megnézünk még három hiányzó láncszemet – amelyeket – jobb híján – az építkezőknek kell pótolniuk.

 

Baupolizei

 

 

Egységes, jól kitalált gyakorlat


Szerintem Németországban még arra nézve is létezik ajánlás, hogy miként kell szakszerűen becsavarni egy csavart. Idehaza ehhez hasonló kivitelezői ajánlások még csak most kezdenek megjelenni. Sokáig a szabványok jelentették az egyedüli igazodási pontot, de
- a szabványok nagyobb része inkább termékszabvány, nem magára a beépítésre vonatkozik,
- a ma már többségében uniós szabványok jelentős része a mai napig nem férhető hozzá magyar nyelven (ok: pénzhiány),
- meg egyébként is: a szabványok használata nem kötelező…

A szakmai irányelvek fő jellemzője (egyben legfontosabb elvárás is velük szemben), hogy egy teljes szakma véleményét tükrözzék vissza! (Éppen ebben különböznek az alkalmazástechnikai útmutatóktól, melyeket minden egyes cég a maga termékeire nézve ad ki.)
Egy konkrét példával élve: nem olyan régen jelent a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó Irányelve, mely valamennyi, a magyar piacon meghatározónak számító gyártó egységes véleményeként fogalmazza meg, hogy a homlokzatra kerülő hőszigetelő táblákat ún. perem-pont módszerrel kell felragasztani. (Mind a mai napig tartja magát ezen a területen jónéhány „alternatív szakmai legenda”…)

 

15.10.15. THR kp
Egy példa az irányelvre. A szakma egységes álláspontja szerint (legalább) így kell ragasztóval megkenni biztonságos felragasztáshoz a homlokzati hőszigetelésbe kerülő szigetelőlapokat

 

Maradva a németországi példánál: ott, ha egy megrendelő és kivitelező között vitára kerül a sor, akkor a bíróság egyszerűen azt nézi meg, betartotta-e a kivitelező az éppen ott aktuális szakmai irányelveket. Ha igen, neki van igaza, ha nem, akkor a panaszosnak.
A szakmai irányelvek fontosságát Magyarországon felnagyítja, hogy még mindig nagyon sok építkezés zajlik részletes kiviteli terv nélkül. (Arról is volt már szó ezeken a hasábokon, hogy az engedélyezési, 1:100-as terv nem sokkal több egy skiccnél…) Ilyenkor a kézbe kapott „tervet” szinte minden szakember másként fogja olvasni, értelmezni (a magyar szakemberek nagyon kreatívak!) – az eredmény pedig a teljes káosz lesz. Ha pedig az építkező maga szervezi az építkezést (azaz nem egy fővállalkozót bíz meg), akkor ebben a káoszban neki kell(ene) rendet vágnia.

 

Az ellenőrzés fontossága


Németországban ráadásul nem csak irányelvek, útmutatások léteznek, hanem olyan hatóságok is, melyek ezek betartását folyamatosan ellenőrzik! (Ez a hírhedt Baupolizei.)
Idehaza is létezik Építésfelügyelet (az utóbbi években teljesen jelképes összegből gazdálkodva, a közeljövőben állítólag ismét megkísérlik felfejleszteni), ám ennek működését – jó magyar szokás szerint – mind az építkezők, mind a kivitelezők inkább zaklatásnak veszik.
A hatósági tétlenkedés tipikus példája az is idehaza, hogy gond nélkül lehet hamis minőségtanúsítással forgalmazni folyamatosan termékeket. Ha – az egyébként valótlanságot tartalmazó – papírjaik formailag rendben vannak, akkor ez gyakorlatilag senkit nem érdekel.


Jogbiztonság


A láthatatlan fogyasztói érdekvédelem a jogorvoslatok gyorsaságában zárul körbe. Ha valaki bepanaszol valakit, akkor az ítélet belátható időn belül megszületik – amikor reális esély mutatkozik az esetleges károk javítására/megtérítésére.
A magyar valóság ezzel szemben:
A/ Hosszú évekig húzódó perek, melyek végén a bepanaszoltnak már sokszor híre-hamva sincs.
B/ (Még ennél is gyakrabban): Perre nem is kerül sor, mivel a szerződés nélküli „mutyi” mellett értelme sem lenne…



Lehetséges kiutak


Nézzük akkor, hogy egy ilyen helyzetben mit is tehet a magyar építkezőt, felújítót megszemélyesítő Don Quijote!
1. Mindenek előtt tudomásul veszi, hogy az építkezés során neki magának kell megvédenie az érdekeit.

2. Elfogadja, hogy ehhez bizonyos szintű felkészültségre van szüksége.
Ez valahol középen van a „kérdezzük meg a szomszédot”/”gyűjtsünk be minél több prospektust” és a „minek ide szakember, apámék is megcsinálták kalákában” szemléletmód között.
Az olvasmányos, közérthető felkészüléshez találtuk ki és írtuk meg az Építem a házam könyvsorozatot :-)

3. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a neki megfelelő, hozzáértő és tisztességes építési szakemberek felkutatására. (Don Quijote mellett is ott kellett legyen Sancho Panza!)
Megjegyzés: Ezen a téren egyre komolyabb nehézségekkel kell szembenézni – egy ajánlott írás ide kattintva!

4. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a valós igényeinek és valós lehetőségeinek leginkább megfelelő tervek kidolgoztatásának.
Ennek kapcsán elég, ha mindig eszébe jut az, hogy egy fölösleges négyzetméter egy házban legalább 200.000 Ft ablakon feleslegesen kidobott pénzt jelent! (Folyamatosan látjuk, hogy a Tervcafékra hozott terveken nem a pénzhiány köszön vissza, hanem sokkal inkább a felesleges nagyvonalúság!)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a legjobb irányelv az összes, építkezésen részt vevő szakember számára a jó és alapos kiviteli (nem engedélyezési!) terv! Fájó lehet egy ilyenért súlyos százezer forintokkal többet kifizetni az építkezés elején, a tervezési szakaszban – de még fájdalmasabb ennek a pénznek többszörösét veszni látni a műszaki kompromisszumokban a kivitelezés szakaszában.

5. Mindenképpen érdemes műszaki ellenőrt fogadni – legalább a legfontosabb építési fázisok ellenőrzésére. Ő lehet a mi saját bejáratú építési hatóságunk…

6. Legyünk tisztában azzal, hogy ha az elején mi magunk kezdeményezzük a „stikliket” („lehetne fél áron?”, „lehetne számla és szerződés nélkül?”), akkor ezzel egyfajta orosz rulettet kezdünk játszani. Lehet, hogy nagy szerencsénk lesz (és ekkor sok pénzt spórolunk), de még nagyobb valószínűséggel bottal üthetjük a megspórolni vágyott pénz nyomát. (És eleve lemondunk a jogorvoslat lehetőségéről is.)

7. Az építő közösséget öt évvel ezelőtt éppen azért hoztuk létre, hogy az első gondolat megszületésétől kezdve, a tervezésen és a kivitelezésen át, egészen a bentlakásig segítsünk a házépítést, házfelújítást tervezőknek abban, hogy valóban álmaik otthonát hozzák létre - minél kevesebb ablakon kidobott pénzzel.
Keressen bennünket ide kattintva és/vagy jöjjön el díjmentesen a következő Tervcaféra!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu