Don Quijote építkezik (4. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
017. február 8. (csütörtök) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote építkezik (4. rész)

- avagy ki védi meg az építkezők érdekeit?

 

A Tervcafékat sokszor azzal kezdem, hogy senkit nem akarok ezzel elrémiszteni, de – ellentétben sok európai országgal - Magyarországon az építkezésnél, felújításnál csak magukra számíthatnak.
Valószínűleg nem csak Németországot lehetne felhozni, de ott biztosan működik egy olyan rendszer, ami önmagában megakadályozza, hogy bizonyos minőség alatti épületek épüljenek.

Ennek az – idehaza még hiányzó – rendszernek egyik eleméről, az egyfajta garanciát jelentő kamarai névjegyzékek hiányáról már írtam a mini-sorozat 2. részében (Ide kattintva elolvasható!)
Ma megnézünk még három hiányzó láncszemet – amelyeket – jobb híján – az építkezőknek kell pótolniuk.

 

Baupolizei

 

 

Egységes, jól kitalált gyakorlat


Szerintem Németországban még arra nézve is létezik ajánlás, hogy miként kell szakszerűen becsavarni egy csavart. Idehaza ehhez hasonló kivitelezői ajánlások még csak most kezdenek megjelenni. Sokáig a szabványok jelentették az egyedüli igazodási pontot, de
- a szabványok nagyobb része inkább termékszabvány, nem magára a beépítésre vonatkozik,
- a ma már többségében uniós szabványok jelentős része a mai napig nem férhető hozzá magyar nyelven (ok: pénzhiány),
- meg egyébként is: a szabványok használata nem kötelező…

A szakmai irányelvek fő jellemzője (egyben legfontosabb elvárás is velük szemben), hogy egy teljes szakma véleményét tükrözzék vissza! (Éppen ebben különböznek az alkalmazástechnikai útmutatóktól, melyeket minden egyes cég a maga termékeire nézve ad ki.)
Egy konkrét példával élve: nem olyan régen jelent a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó Irányelve, mely valamennyi, a magyar piacon meghatározónak számító gyártó egységes véleményeként fogalmazza meg, hogy a homlokzatra kerülő hőszigetelő táblákat ún. perem-pont módszerrel kell felragasztani. (Mind a mai napig tartja magát ezen a területen jónéhány „alternatív szakmai legenda”…)

 

15.10.15. THR kp
Egy példa az irányelvre. A szakma egységes álláspontja szerint (legalább) így kell ragasztóval megkenni biztonságos felragasztáshoz a homlokzati hőszigetelésbe kerülő szigetelőlapokat

 

Maradva a németországi példánál: ott, ha egy megrendelő és kivitelező között vitára kerül a sor, akkor a bíróság egyszerűen azt nézi meg, betartotta-e a kivitelező az éppen ott aktuális szakmai irányelveket. Ha igen, neki van igaza, ha nem, akkor a panaszosnak.
A szakmai irányelvek fontosságát Magyarországon felnagyítja, hogy még mindig nagyon sok építkezés zajlik részletes kiviteli terv nélkül. (Arról is volt már szó ezeken a hasábokon, hogy az engedélyezési, 1:100-as terv nem sokkal több egy skiccnél…) Ilyenkor a kézbe kapott „tervet” szinte minden szakember másként fogja olvasni, értelmezni (a magyar szakemberek nagyon kreatívak!) – az eredmény pedig a teljes káosz lesz. Ha pedig az építkező maga szervezi az építkezést (azaz nem egy fővállalkozót bíz meg), akkor ebben a káoszban neki kell(ene) rendet vágnia.

 

Az ellenőrzés fontossága


Németországban ráadásul nem csak irányelvek, útmutatások léteznek, hanem olyan hatóságok is, melyek ezek betartását folyamatosan ellenőrzik! (Ez a hírhedt Baupolizei.)
Idehaza is létezik Építésfelügyelet (az utóbbi években teljesen jelképes összegből gazdálkodva, a közeljövőben állítólag ismét megkísérlik felfejleszteni), ám ennek működését – jó magyar szokás szerint – mind az építkezők, mind a kivitelezők inkább zaklatásnak veszik.
A hatósági tétlenkedés tipikus példája az is idehaza, hogy gond nélkül lehet hamis minőségtanúsítással forgalmazni folyamatosan termékeket. Ha – az egyébként valótlanságot tartalmazó – papírjaik formailag rendben vannak, akkor ez gyakorlatilag senkit nem érdekel.


Jogbiztonság


A láthatatlan fogyasztói érdekvédelem a jogorvoslatok gyorsaságában zárul körbe. Ha valaki bepanaszol valakit, akkor az ítélet belátható időn belül megszületik – amikor reális esély mutatkozik az esetleges károk javítására/megtérítésére.
A magyar valóság ezzel szemben:
A/ Hosszú évekig húzódó perek, melyek végén a bepanaszoltnak már sokszor híre-hamva sincs.
B/ (Még ennél is gyakrabban): Perre nem is kerül sor, mivel a szerződés nélküli „mutyi” mellett értelme sem lenne…



Lehetséges kiutak


Nézzük akkor, hogy egy ilyen helyzetben mit is tehet a magyar építkezőt, felújítót megszemélyesítő Don Quijote!
1. Mindenek előtt tudomásul veszi, hogy az építkezés során neki magának kell megvédenie az érdekeit.

2. Elfogadja, hogy ehhez bizonyos szintű felkészültségre van szüksége.
Ez valahol középen van a „kérdezzük meg a szomszédot”/”gyűjtsünk be minél több prospektust” és a „minek ide szakember, apámék is megcsinálták kalákában” szemléletmód között.
Az olvasmányos, közérthető felkészüléshez találtuk ki és írtuk meg az Építem a házam könyvsorozatot :-)

3. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a neki megfelelő, hozzáértő és tisztességes építési szakemberek felkutatására. (Don Quijote mellett is ott kellett legyen Sancho Panza!)
Megjegyzés: Ezen a téren egyre komolyabb nehézségekkel kell szembenézni – egy ajánlott írás ide kattintva!

4. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a valós igényeinek és valós lehetőségeinek leginkább megfelelő tervek kidolgoztatásának.
Ennek kapcsán elég, ha mindig eszébe jut az, hogy egy fölösleges négyzetméter egy házban legalább 200.000 Ft ablakon feleslegesen kidobott pénzt jelent! (Folyamatosan látjuk, hogy a Tervcafékra hozott terveken nem a pénzhiány köszön vissza, hanem sokkal inkább a felesleges nagyvonalúság!)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a legjobb irányelv az összes, építkezésen részt vevő szakember számára a jó és alapos kiviteli (nem engedélyezési!) terv! Fájó lehet egy ilyenért súlyos százezer forintokkal többet kifizetni az építkezés elején, a tervezési szakaszban – de még fájdalmasabb ennek a pénznek többszörösét veszni látni a műszaki kompromisszumokban a kivitelezés szakaszában.

5. Mindenképpen érdemes műszaki ellenőrt fogadni – legalább a legfontosabb építési fázisok ellenőrzésére. Ő lehet a mi saját bejáratú építési hatóságunk…

6. Legyünk tisztában azzal, hogy ha az elején mi magunk kezdeményezzük a „stikliket” („lehetne fél áron?”, „lehetne számla és szerződés nélkül?”), akkor ezzel egyfajta orosz rulettet kezdünk játszani. Lehet, hogy nagy szerencsénk lesz (és ekkor sok pénzt spórolunk), de még nagyobb valószínűséggel bottal üthetjük a megspórolni vágyott pénz nyomát. (És eleve lemondunk a jogorvoslat lehetőségéről is.)

7. Az építő közösséget öt évvel ezelőtt éppen azért hoztuk létre, hogy az első gondolat megszületésétől kezdve, a tervezésen és a kivitelezésen át, egészen a bentlakásig segítsünk a házépítést, házfelújítást tervezőknek abban, hogy valóban álmaik otthonát hozzák létre - minél kevesebb ablakon kidobott pénzzel.
Keressen bennünket ide kattintva és/vagy jöjjön el díjmentesen a következő Tervcaféra!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.