Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
018. november 27. (kedd) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)

A házépítés, a házfelújítás egyszerre gyönyörű és gyötrelmes feladat – hogy ezzel a szép alliterációval jellemezzem az otthonteremtést. :-)
Gyönyörűnek valójában mindig gyönyörű – hiszen egy család otthonteremtéséről, a közös álmok megvalósulásáról van szó. Gyötrelmessé viszont a tapasztalatlanság, a tudatlanság, a szűkös anyagiak – no és persze a bennünket körülvevő ügyeskedők és kóklerek tehetik.
Ebben a blogsorozatban azt vesszük sorra, hogy miként lehet a siker reményében megvívni egy építkezés don quijote-i harcait – de legalábbis felkészülni rájuk!
Legutóbb eljutottunk odáig, hogy A Magyar Építkező (alias Don Quijote (DQ)) már túl van az első harcán: megtalálta azt az építészt, akivel meg szeretné terveztetni a házát.
Na de hogyan is kezdődjön a közös munka?

 

15.08.12. Tervvzlat

 

Önjelölt építészek kerestetnek!(?)


Azt hiszem, aki családi ház építésére, átalakítására, felújítására adja a fejét, kicsit más célokat tűz ki maga elé, mint aki egy „egyszerű” kész lakás vásárlásában gondolkodik (pláne, aki a lakhatását bérelt otthonban is el tudja képzelni): nem csak otthont akar magának és a családjának, hanem egy személyre szabott, álmaiban már elképzelt házat. (Azaz nem egyen-megoldásokat.)
Valószínűleg ezért is van, hogy a magyar építkezők előszeretettel mennek a tervezőhöz kockás papírra rajzolt skiccekkel, melyre már fel is rajzolták az általuk elképzelt alaprajzi helyiségbeosztást és arányokat. (Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szokás más országokban is ennyire elterjedt-e! Be kell valljam, nem tudom. Ha valakinek van információja erről, szívesen fogadom - például ide kattintva!)
Tévedés ne essék, nincs ezzel semmi baj – elvégre a fejünkben levő gondolatokat, elképzeléseket valahogy tovább kell adni a szakemberek felé.
Érdemes azonban tisztában lenni a veszélyekkel is!

Az Építem a házam című könyvsorozatban az építész feladatát így foglaltuk össze:
„Az építész-tervező feladata az épület koncepciójának kitalálása, a funkciók helyes kialakítása és elrendezése, a ház „fazonjának”, kinézetének megtervezése. Ő „álmodja papírra” házunk külső megjelenését, belső tereinek elrendezését. Tervei megszabják, hogy házunk milyen szerkezeti elemekből fog felépülni – így áttételesen azt is, hogy mennyibe fog kerülni a megépítése és későbbi üzemeltetése.”
Hát ettől komoly szakma az építészé, ehhez kell érzék, tudás és tapasztalat.
Ha jól belegondolunk, kis skicceinkkel ebbe a folyamatba „kontárkodunk” bele – tudás és tapasztalat nélkül.
Ez mindaddig nem gond, amíg
- nem ragaszkodunk görcsösen a papírra vázolt elképzeléseinkhez,
- az építésznek van bátorsága „szembeszállni” a skicceken kapott vázlatokkal.
De mi van akkor, ha az építész „készpénznek” veszi a kapott vázlatot (vagy mert mindenáron meg akar felelni a megrendelőnek, vagy mert fél, hogy kritizálás esetén elveszítené a megbízást – vagy egyszerűen lustaságból) és ezt kezdi kidolgozni?
Ha így történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már az első lépésnél elvesztettük annak esélyét, hogy a végén optimális tervekkel vágjunk neki az építkezésnek!

Az alaprajz ugyanis sokkal több mindent meghatároz a majdani házon, mint első pillantásra gondolnánk!
Az optimális helyiségkapcsolatok és helyiségméretek döntően fogják befolyásolni a ház későbbi használhatóságát. Az itt figyelembe veendő törvényszerűségek jelentik a szakmai tudás és tapasztalat egyik alapját. (Jónéhány ilyen törvényszerűséget azért igyekeztünk összegyűjteni az Építem a házam könyvsorozatba is – ez itt a reklám helye! :-) )
Az ideális alaprajz összefügg a tájolással, a benapozottsággal is. (Ezek ismeretéhez is szakmai tudás kell.)
Nem utolsó sorban az alaprajz jelentősen kihat a ház külső megjelenésére is, azon belül is például a majdani tetőszerkezetre is! (A Tervcafékon rendszeresen tapasztaljuk, hogy terveken szereplő házak tetőszerkezete feleslegesen bonyolult – márpedig ez több hibalehetőséget és egy csomó feleslegesen kidobott pénzt jelent!)

 

Mi az alternatíva?


Az építészhez elvitt skicceket tehát mindenképpen célszerű – az eddig leírtaknak megfelelően – helyükön kezelni – mindkét fél részéről.
A skiccek készítése mindenképpen jó móka – és az építkezők egy részének jó érzéke is van hozzá. (A Tervcafék öt éves története során találkoztunk két olyan építkezői tervvázlattal is, melyekbe egyetlen szakember sem tudott belekötni. Általános vélemény volt, hogy ezek a tervek jobbak, mint a magyar tervek háromnegyede -mármint amelyeket profik készítettek…. De azért vegyük észre, hogy ez két terv volt – a kábé elénk került néhány százból…)

De az építkezőnek valójában az igényeit kellene minél pontosabban az építész tudomására hozni – ráadásul ezeket az igényeket a család minden egyes tagjának az egyedi igényeiből kell összeszedni. (Figyelem, ez sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint gondolnánk! Ráadásul nem véletlenül használtam az „összeszedni” szót, és nem az „integrálni” kifejezést. A közös nevezőre hozás már az építész feladata!)
Amikor ezeket az igényeket tervrajzba öntjük, önkényesen „lefordítjuk” azokat helyiségekre és helyiségkapcsolatokra, akkor „előre szaladunk”, és valójában máris torzítjuk az információt. (Az építész számára nem lesz egyértelmű, hogy milyen okból rajzoltunk adott helyre egy adott méretű helyiséget.)

Tehát a javasolt („alternatív”) munkamenet (mielőtt az építészünkhöz mennénk):
- A családtagok igényeinek sziszifuszi munkával történő összegyűjtése (remek alkalom a nagy családi beszélgetésekre!)
- Az igények letisztázása írásban (amikor írunk, akkor tényleg hajlamosak vagyunk a lényeget leírni!)
- Átadni az építésznek – és tőle várni a koncepció(k) kidolgozását.

 

 

Miben tudunk segíteni Önnek?


Túl vagyunk a második (remélhetőleg sikeres) don quijote-i harcon: igényeink megfogalmazásán.
Ezzel a témával részletesebben is foglalkoztunk Az építő közösség blogjábanide kattintva és ide kattintva érdemes elolvasni!
Az igények megfogalmazásához nagyon sok segítséget találhat (az egész család!) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében itt olvashat róla részletesebben is.
Végezetül a skiccek, tervvázlatok tökéletesítgetésének ideális (ráadásul ingyenes!) helyszíne a hónapról hónapra megrendezésre kerülő Tervcafé, ahol a legkülönbözőbb szakemberekkel lehet gondolatokat cserélni – ha még nem járt nálunk, Önt is várjuk! Bővebb infó ide kattintva!

 

Legközelebb arról lesz szó, hogyan tudunk igazán hatékony kommunikációt folytatni az építkezés folyamán az építési szakemberekkel! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu