Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
017. február 8. (csütörtök) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)

A házépítés, a házfelújítás egyszerre gyönyörű és gyötrelmes feladat – hogy ezzel a szép alliterációval jellemezzem az otthonteremtést. :-)
Gyönyörűnek valójában mindig gyönyörű – hiszen egy család otthonteremtéséről, a közös álmok megvalósulásáról van szó. Gyötrelmessé viszont a tapasztalatlanság, a tudatlanság, a szűkös anyagiak – no és persze a bennünket körülvevő ügyeskedők és kóklerek tehetik.
Ebben a blogsorozatban azt vesszük sorra, hogy miként lehet a siker reményében megvívni egy építkezés don quijote-i harcait – de legalábbis felkészülni rájuk!
Legutóbb eljutottunk odáig, hogy A Magyar Építkező (alias Don Quijote (DQ)) már túl van az első harcán: megtalálta azt az építészt, akivel meg szeretné terveztetni a házát.
Na de hogyan is kezdődjön a közös munka?

 

15.08.12. Tervvzlat

 

Önjelölt építészek kerestetnek!(?)


Azt hiszem, aki családi ház építésére, átalakítására, felújítására adja a fejét, kicsit más célokat tűz ki maga elé, mint aki egy „egyszerű” kész lakás vásárlásában gondolkodik (pláne, aki a lakhatását bérelt otthonban is el tudja képzelni): nem csak otthont akar magának és a családjának, hanem egy személyre szabott, álmaiban már elképzelt házat. (Azaz nem egyen-megoldásokat.)
Valószínűleg ezért is van, hogy a magyar építkezők előszeretettel mennek a tervezőhöz kockás papírra rajzolt skiccekkel, melyre már fel is rajzolták az általuk elképzelt alaprajzi helyiségbeosztást és arányokat. (Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szokás más országokban is ennyire elterjedt-e! Be kell valljam, nem tudom. Ha valakinek van információja erről, szívesen fogadom - például ide kattintva!)
Tévedés ne essék, nincs ezzel semmi baj – elvégre a fejünkben levő gondolatokat, elképzeléseket valahogy tovább kell adni a szakemberek felé.
Érdemes azonban tisztában lenni a veszélyekkel is!

Az Építem a házam című könyvsorozatban az építész feladatát így foglaltuk össze:
„Az építész-tervező feladata az épület koncepciójának kitalálása, a funkciók helyes kialakítása és elrendezése, a ház „fazonjának”, kinézetének megtervezése. Ő „álmodja papírra” házunk külső megjelenését, belső tereinek elrendezését. Tervei megszabják, hogy házunk milyen szerkezeti elemekből fog felépülni – így áttételesen azt is, hogy mennyibe fog kerülni a megépítése és későbbi üzemeltetése.”
Hát ettől komoly szakma az építészé, ehhez kell érzék, tudás és tapasztalat.
Ha jól belegondolunk, kis skicceinkkel ebbe a folyamatba „kontárkodunk” bele – tudás és tapasztalat nélkül.
Ez mindaddig nem gond, amíg
- nem ragaszkodunk görcsösen a papírra vázolt elképzeléseinkhez,
- az építésznek van bátorsága „szembeszállni” a skicceken kapott vázlatokkal.
De mi van akkor, ha az építész „készpénznek” veszi a kapott vázlatot (vagy mert mindenáron meg akar felelni a megrendelőnek, vagy mert fél, hogy kritizálás esetén elveszítené a megbízást – vagy egyszerűen lustaságból) és ezt kezdi kidolgozni?
Ha így történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már az első lépésnél elvesztettük annak esélyét, hogy a végén optimális tervekkel vágjunk neki az építkezésnek!

Az alaprajz ugyanis sokkal több mindent meghatároz a majdani házon, mint első pillantásra gondolnánk!
Az optimális helyiségkapcsolatok és helyiségméretek döntően fogják befolyásolni a ház későbbi használhatóságát. Az itt figyelembe veendő törvényszerűségek jelentik a szakmai tudás és tapasztalat egyik alapját. (Jónéhány ilyen törvényszerűséget azért igyekeztünk összegyűjteni az Építem a házam könyvsorozatba is – ez itt a reklám helye! :-) )
Az ideális alaprajz összefügg a tájolással, a benapozottsággal is. (Ezek ismeretéhez is szakmai tudás kell.)
Nem utolsó sorban az alaprajz jelentősen kihat a ház külső megjelenésére is, azon belül is például a majdani tetőszerkezetre is! (A Tervcafékon rendszeresen tapasztaljuk, hogy terveken szereplő házak tetőszerkezete feleslegesen bonyolult – márpedig ez több hibalehetőséget és egy csomó feleslegesen kidobott pénzt jelent!)

 

Mi az alternatíva?


Az építészhez elvitt skicceket tehát mindenképpen célszerű – az eddig leírtaknak megfelelően – helyükön kezelni – mindkét fél részéről.
A skiccek készítése mindenképpen jó móka – és az építkezők egy részének jó érzéke is van hozzá. (A Tervcafék öt éves története során találkoztunk két olyan építkezői tervvázlattal is, melyekbe egyetlen szakember sem tudott belekötni. Általános vélemény volt, hogy ezek a tervek jobbak, mint a magyar tervek háromnegyede -mármint amelyeket profik készítettek…. De azért vegyük észre, hogy ez két terv volt – a kábé elénk került néhány százból…)

De az építkezőnek valójában az igényeit kellene minél pontosabban az építész tudomására hozni – ráadásul ezeket az igényeket a család minden egyes tagjának az egyedi igényeiből kell összeszedni. (Figyelem, ez sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint gondolnánk! Ráadásul nem véletlenül használtam az „összeszedni” szót, és nem az „integrálni” kifejezést. A közös nevezőre hozás már az építész feladata!)
Amikor ezeket az igényeket tervrajzba öntjük, önkényesen „lefordítjuk” azokat helyiségekre és helyiségkapcsolatokra, akkor „előre szaladunk”, és valójában máris torzítjuk az információt. (Az építész számára nem lesz egyértelmű, hogy milyen okból rajzoltunk adott helyre egy adott méretű helyiséget.)

Tehát a javasolt („alternatív”) munkamenet (mielőtt az építészünkhöz mennénk):
- A családtagok igényeinek sziszifuszi munkával történő összegyűjtése (remek alkalom a nagy családi beszélgetésekre!)
- Az igények letisztázása írásban (amikor írunk, akkor tényleg hajlamosak vagyunk a lényeget leírni!)
- Átadni az építésznek – és tőle várni a koncepció(k) kidolgozását.

 

 

Miben tudunk segíteni Önnek?


Túl vagyunk a második (remélhetőleg sikeres) don quijote-i harcon: igényeink megfogalmazásán.
Ezzel a témával részletesebben is foglalkoztunk Az építő közösség blogjábanide kattintva és ide kattintva érdemes elolvasni!
Az igények megfogalmazásához nagyon sok segítséget találhat (az egész család!) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében itt olvashat róla részletesebben is.
Végezetül a skiccek, tervvázlatok tökéletesítgetésének ideális (ráadásul ingyenes!) helyszíne a hónapról hónapra megrendezésre kerülő Tervcafé, ahol a legkülönbözőbb szakemberekkel lehet gondolatokat cserélni – ha még nem járt nálunk, Önt is várjuk! Bővebb infó ide kattintva!

 

Legközelebb arról lesz szó, hogyan tudunk igazán hatékony kommunikációt folytatni az építkezés folyamán az építési szakemberekkel! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.