Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (2. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
018. november 27. (kedd) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (2. rész)

Az előző (mondhatjuk bevezető) részben megtudtuk, hogy a magyar Don Quijote (DQ) házépítésre adta a fejét – még az is lehet, hogy kicsit meggondolatlanul.
Persze DQ ebben a pillanatban még nem is volt Don Quijote – hiszen a szélmalomharcok csak ezután kezdődtek.
Először ugyanis meg kellett tervezni azt a bizonyos házat.

 

 

hzterv 

 

Na de ki tervezze?

 

A legtöbb európai országban ez nem okoz különösebb fejtörést: felüti az építkező a kamarai névjegyzéket, és tulajdonképpen bárkire rábökhet, nagyot nem hibázhat. Ott ugyanis csak olyan szakemberek szerepelnek, akikben meg lehet bízni – mind szakmai, mind etikai szempontból.
És ez ugyanígy igaz a különböző ipartestületi névjegyzékekre is!
A kamarák, ipartestületek ugyanis egyik legfőbb feladatuknak a szakma becsületének védelmét tekintik.
Pontosan tudják, hogy ez a jövőjük záloga. Akkor lesz munkájuk, és – ami talán még fontosabb – akkor fognak tudni megélhetést biztosító árakon dolgozni, ha az építkezők megbíznak bennük. (És ez még fokozható: gyerekeiknek, akik majd továbbviszik a vállalkozást, szintén csak ekkor lesz megélhetést biztosító munkája!)
Ennek tudatában kőkeményen kiszűrik maguk közül a tisztességtelen (vagy éppen „csak” hozzá nem értő) kóklereket, akik az egész szakma becsületét rombolják.

Egy ismerősöm mesélte, aki még a mostani „nagy kivándorlás” előtt dolgozott egy német kisvárosban (az építőiparban). A helyi mesteremberek rendre összejöttek az egyik helyi étteremben, jókat ettek és ittak, miközben átbeszélték aktuális dolgaikat, közös ügyeiket. De ez a nagy haverkodás csak addig tartott, amíg valaki ellen panasz nem érkezett. Ekkor kiszállt a testület erre hivatott szakértő csapata, és megvizsgálta, mennyiben állja meg helyét a panasz. Ha úgy ítélték meg, hogy a bejelentőnek nincs igaza, akkor maximálisan kiálltak testületileg is a bepanaszolt iparos mellett. De ha az derült ki, hogy a panasz jogos, akkor két dolog történt:
- felszólították a bepanaszoltat, hogy saját költségén záros időn belül javítsa ki a hibát (mert különben fegyelmi következik az ipartestületben);
- arra is felhívták a figyelmet, hogy „ez volt az utolsó dobása” (na jó, lehet, hogy ez elsőre nem volt ennyire drasztikus – nyilván függött a hiba súlyától is), legközelebb kizárják a tagok közül (és akkor nem lesz munkája…).

Szerintem nem sok építési szakember vitatkozik velem, ha azt mondom, a magyar építkezőket nem segíti egy ilyen kamarai rendszer. Sem a kamarák, sem az ipartestületek nem vállalják fel a tagság érdemi szűrését.
Ha kicsit cinikusan (és túlzóan) fogalmazok, akkor azt mondom, hogy az kamarai tag, aki egykor megszerezte az oda szükséges képesítést és befizette a tagdíjat. (Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg, hogy a mérnököknél például kötelező továbbképződés is van.) A kötelező kamarai tagságról már ne is beszéljünk…

 

Hogyan kezdhet neki tehát egyáltalán az építkező, felújító a tervező-keresésnek?
Jó esetben ajánlás útján. Ha szerencséje van, akkor az ismeretségi, baráti körében akad olyan valaki, aki belátható idővel ezelőtt építkezett, és bátran meri ajánlani akkori tervezőjét.
Ez sajnos sokszor eléggé szűk merítés az elinduláshoz. Mi van akkor, ha az illető mostanában éppen tele van munkával (így nem tud elvállalni felelősséggel minket), vagy éppen a személyes szimpátia hiányzik az első beszélgetés alapján. (Ez utóbbi teljesen szubjektív, de ugyanakkor nagyon fontos szempont. Az építész munkája ugyanis - jó esetben! – abszolút bizalmi. Akkor tud igazán a megrendelőre szabott házat tervezni, ha a megrendelő beavatja a család életének a mélyebb rétegeibe is.) És akkor még nem beszéltünk az építész-választás egy harmadik fontos szempontjáról, az anyagiakról…

Lehetséges úgy is tervezőt keresni, hogy szaklapok, magazinok tömkelegét böngésszük (vagy éppen csak a környékbeli utcákat járjuk – ez egy új parcellázású környéknél lehet célravezető) – és olyan házakat keresünk, amelyek vagy egyszerűen tetszenek, vagy még ennél is több: azt tudjuk rájuk mondani, hogy lelkünk mélyén pontosan ilyet képzeltünk magunknak! Aztán már „csak” azt kell megtudni, ki is tervezte ezt a bizonyos házat. (Az előbb felvetett akadályozó tényezők persze most is felléphetnek, de itt már akár több alternatívát is „kiböngészhetünk” magunknak indulásul.)

Végül, de nem utolsó sorban: a tervező-keresésben a Tervcafék is komoly segítséget adhatnak – akár az ott jelen levő szakemberekkel történő személyes találkozás révén, akár az elképzelések tisztázása után ajánlás révén. (Ha még nem tudja, mi is az a Tervcafé, feltétlenül kattintson ide! :-) )


DQ Fernando Ikoma

 

 

Megismertük tehát az első akadályt: szakmailag megfelelő és emberileg is hozzánk „passzoló” tervezőt kell találni!
Soha nem szabad elfelejteni, hogy tervező-keresés már szerves része az építkezésnek (az nem az alap kiásásával vagy a felújító csapat felvonulásával kezdődik!), ettől nem szabad sajnálni az időt és a kitartást! Jó ház csak jó tervekből fog születni!

De a most vázolt első kihívás után máris jön a következő: mit mondjunk az építésznek, hogyan fogalmazzuk meg a megbízásunkat felé? (Az ugye érezhető, hogy a „Szeretnénk egy házat” elvárás azért kicsit kevés…)
Erről lesz szó legközelebb, ezt a szélmalmot próbálja majd legyőzni DQ a következő blogbejegyzésben!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu