Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (1. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
018. november 27. (kedd) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (1. rész)

A minap egy előadás megtartására kértek fel, a várható nézőközönség többnyire jövendő építkezőkből, felújítókból állt.
Ahhoz, hogy valami okosat mondjak nekik, megpróbáltam beleélni magam a helyzetükbe. Mi foglalkoztatja őket leginkább? Mi az, amitől feleslegesen félnek, és mi az, amitől nem tartanak, pedig jó okuk lenne rá? Vajon hogyan képzelik el jövendő otthonukat – és hogyan az ahhoz vezető építkezés folyamatát? (Ez azért izgalmas kérdés, mert idehaza azért az emberek többsége életében egyszer, esetleg kétszer vág bele egy ilyen nagy beruházásba.) És mi az, amiről jó eséllyel egyáltalán nem tudnak, pedig lehet, hogy ezen fog múlni az építkezésük sikere?
Magam elé képzeltem azokat a példákat, amiket még akkor láttam a piacon, amikor még különböző vezető építőanyag-gyártó cégeknél dolgoztam, és szerencsére nagyon sokat segítettek azok a beszélgetések, visszajelzések, amelyeket személyesen folytathattam a Tervcafékon.
Az jutott eszembe, hogy igazán frappáns hasonlat lehetne, ha a magyar építkezőket Don Quijote-hoz hasonlítanám – a rájuk váró buktatókat pedig egyfajta szélmalom-harchoz, feltéve ha egyedül, segítség nélkül vágnak bele életük talán legnagyobb vállalkozásába.
Don Quijote magyar építkezőkre hangolt meséjét most ezeken a hasábokon is szeretném megosztani – folytatásokban, remélem minél többeknek segítve!

 

Don quijote 

 

Az úgy kezdődött hogy…


Don Quijote (nevezzük ezt követően D.Q.-nak), felesége (Dulcinea) és immáron három aprócska gyermekük boldogan, de egyre nehezebben éldegélt egy magyar panelházban.
Egyik este, miután már harmadszor esett hasra a gyerekek szerteszét hagyott játékaiban, miután hiába próbált nyugodtan olvasni, mert közben a helyiség másik felén éppen D.Q. ordíttatta a tévén az éppen aktuális (spanyol) bajnokit, Dulcinea már nem bírta tovább, és kiszakadt belőle: „Te Doni, ebben a lakásban már nem férünk el!”


Aludtak rá egyet, aztán másnap elkezdték törni a fejüket, mi is lehetne a helyzet megoldása. Nem kellett soká törniük, mert még élénken élt mindkettőjükben az elmúlt hétvége emléke, amikor egy remekbe szabott szalonnasütésen vettek részt egyik barátjuk kertvárosi házánál. Hatalmas kert, benne kutya és macska, virágok, távoli szomszédok, bőséges hely bent a lakásban, csönd, béke, nyugalom (mármint ha nincsen éppen szalonnasütés)! Nem kétséges, hogy ez kell nekik is!


A célt tehát igen hamar kitűzték: saját családi házat akarnak építeni!
(Felmerült ugyan az is, hogy esetleg venni kellene egy használt házat, de egyrészt olyan sok barátjuk fázott rá erre, számolatlanul költve később a pénzt a rejtett hibák kijavítására, másrészt abban hamar megegyeztek, hogy csak egy saját építésű ház lesz olyan, ami tipikusan az ő kis családjukra lesz szabva!)


Elérkeztünk történetünk első buktatójához. Valószínűleg sokkal több időt kellett volna tölteni a nagyobb lakótérre vonatkozó igények kielégítésének egyéb lehetőségeinek felkutatásával és az alternatívák összevetésével. Saját új (nagyobb) lakás, saját használt (nagyobb) lakás, bérlakás, saját új építésű családi ház, használtan vásárolt családi ház. Mindegyik lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai. Sokan és sokszor elfeledkeznek arról, hogy a kívánatos előnyökön túl egy családi házzal jónéhány kompromisszum is jár. Csak néhány mutatóba: a nagyobb kerttel rendelkező, kellő beépítési szabadságot adó  családi házak többnyire a helyiség központjától távolabb helyezkednek el (vagy ellenkező esetben jó eséllyel a telek kerül sokba), ami egyből felveti a munkahely, az óvoda, az iskola, vagy éppen a boltok, szórakozási lehetőségek megközelíthetőségét. Ráadásul mindenki ismeri azt a jó magyar mondást, miszerint az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak. (Márpedig D.Q.-ék most éppen első házukat tervezgetik…)
Azt sem nehéz elképzelni, hogy egy családi ház a legpazarlóbb lakhatási forma: az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi problémát nekünk magunknak kell megoldani (például saját, önálló fűtési rendszer vagy éppen locsolórendszer kiépítésével), ráadásul közvetlen szomszédok sem vesznek körbe bennünket, akik „melegítenének” bennünket télen (egy szabadon álló családi ház határoló szerkezetei minden irányban a hőveszteség forrásai).
Egyszóval érdemes egy esténél azért többet szánni a nekünk ideális lakhatási forma kiválasztására. (Ha ezt mindenki megtenné, akkor nem lenne olyan magas a kiköltözést követően néhány éven belül a városba visszaköltözők aránya.)
Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében, sok-sok praktikus mérlegelési szempontot felsorolva. Nagyon büszke vagyok arra, hogy amikor akkori kolléganőm (aki éppen akkor keresett férjével és kisgyerekükkel építési telket) elsőként elolvasta – még megjelenés előtt – a könyvet, párjával arra jutott, hogy a családi ház és az azzal járó építkezés nem az ő jövőképük. Vettek inkább egy nagyobb használt lakást – és így egészen biztosan megspóroltak több millió forint ablakon kidobott pénzt…
Legközelebb már az első szélmalomharccal is megismerkedünk: D.Q.-ék elkezdik tervezni a házat!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu