passzívház

Számlák helyett szabadság

03Egy épületgépész, aki a saját cégével egy időben elkezdi építeni a saját házát. A végeredmény egy minden igényt kielégítő épület, amelybe öröm belépni. Itt mindig friss a levegő, még télen is, ráadásul úgy, hogy fűtésre alig-alig kell költeni. A cél kettős volt: az egészséges és kellemes lakókörnyezet mellett azt is be akarták bizonyítani, hogy valóban elérhető szinte nulla rezsi mellett a magas életszínvonal. Mivel a cég raktára és az iroda is itt található, a tulajdonosoknak szinte ki sem kell mozdulniuk, viszont bárki elmehet hozzájuk, és megtapasztalhatja, mit jelent a jó levegő.

Luxus és takarékosság

02Egyszerű, praktikus kivitelezés, a napenergia maximális kihasználása, minimális rezsi, teljes kényelem. Talán e szavakkal lehet a leginkább jellemezni ezt a Budapest-környéki passzívházat. Az építtetők alapvető célja kettős volt: egyfelől, hogy a házuk a család köré épüljön, másfelől, hogy majd nyugdíjas korukban is könnyedén ki tudják fizetni a számláikat.

Ha már egyszer építkezünk…

02…akkor csak passzívházat szabad építeni! – ez volt házigazdáink alapkoncepciója, amikor első családi házukat megálmodták. Az építőiparban tevékenykedo Kristóf célja a környezettudatosság és a spórolásvágy mellett az is volt, hogy másoknak is megmutassa: a passzívházban igenis van fantázia, amivel és amiben lehet élni. És ha az ember okosan átgondolja, mielőtt belevág, még sokkal többe sem kerül, mint egy „hagyományos” családi ház! Az erdőszéli telek miatt az építkezés olykor-olykor ugyan szinte rémálomba illett, ám a végeredmény magáért beszél.

Ház, amely körülölel

01Mintha csak Toscanában járnánk: igazi mediterrán hangulat kívül, minden igényt kielégítő, rendkívül elegáns belső terek, gyönyörűen ápolt kert. Ráadásul a rezsi is legfeljebb déli szomszédainkéval vetekedhet, hiszen ennek a bruttó kétszáznyolcvan négyzetméteres családi háznak – amely a tulajdonosok szerint köréjük épült – a fűtésszámlája a legkeményebb télben sem haladta meg a havi kilencezer forintot! És gondolták volna, hogy ez a ház a nagy magyar Alföld peremén, Nagykáta egy eldugott kis utcájában áll?

Bár az enyém lenne…

01Bevallom, ezt a címet nem én, hanem szerkesztőnk adta a cikk munkacímének, de mivel teljesen egyetértek vele, úgy gondoltam, maradjon. Hiszen belépve e házba nekem is ez volt az első gondolatom: bár az enyém lenne… A hatvanas évek amerikai dizájnját megformázó, ugyanakkor a huszonegyedik század minden modern technikai megoldását felvonultató passzívház engem is megfogott. A fehér falak, a lapostető, az utcafront lőrésszerű ablaknyílásai, a „homlokzatmentes” homlokzat kifelé szinte semmit nem mutat, ám aki belép, azonnal megtelik reménnyel.

Íme, az első! 11-lakásos passzívház

11A passzívház szó hallatán többségünk lelki szemei előtt nagy valószínűséggel eddig egy kisebb-nagyobb családi ház jelent meg. És a hangsúly itt az „eddig” szócskán van. Bár nyugaton már egyre elterjedtebb, hazánkban ez idáig nem volt példa rá: Zuglóban elkészült az első soklakásos passzív társasház!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu