Elhagyott és megtalált otthon

Elhagyott és megtalált otthon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyedi a ’90-es évekbeli ház és tulajdonosainak története: mai lakóinak szülei építették, majd az élet viharai elvitték a lányt más utakra, a ház is új gazdára talált. Két éve, amikor erre sétált a kislányával, látta, hogy gyerekkora egykori színtere eladóvá vált. Éppen lakást kerestek…

elhagyottesmegtalaltotthon 720


Ahogy Léna, azaz a textiltervező/lakberendező Lenoushka hazament, megbeszélte a férjével, hogy ha már amúgy is lakásnézőben vannak, vegyék szemügyre akár ezt a házat is, hiszen szép emlékek fűzik hozzá. Bár a közbenső tulaj sok mindenen változtatott, a kerti diófa még mindig ott állt, ahová Léna az anyukájával ültette annakidején. Az eredeti tervekben a korhoz hűen nem volt létfontosságú a kertkapcsolat, így a földszintre egy garázs, egy kis fürdő és dolgozószoba került, a közösségi terek egy nagy erkéllyel az első emeleten voltak, míg a tetőtérre jutott a pihenés a hálószobákkal. Miután a lány kirepült a fészekből és a szülők is eladták a házat, egy építészé lett, aki a földszinten már végzett különböző átalakításokat, de a konyhát megtartotta az emeleten. Amikor Léna és férje megvették a házat, megfogadták, hogy minél több elemet igyekeznek megmenteni belőle, persze a mai kor és egy háromgyermekes család igényeinek megfelelően átalakítva. Alaprajzilag a konyha lekerült a földszintre, így a családi tűzhely és az étkezőasztal vált az alsó szint központjává. Itt kapott helyet a nappali is, ahol pihenhetünk a kanapén, amíg készül a vacsora, mégis megadja az „egy térben vagyunk” életérzést. Az első emeleti közösségi terek is átalakultak: az egykori nappali lett a szülői háló- és dolgozószoba, a konyha fürdővé változott, a régi étkezőből pedig a legkisebb családtagnak, Milánnak jutott ki egy szoba. A tetőtéren a két nagyobb gyermek osztozik saját fürdővel. A lépcső falát az alsó szinten kibontották, így lehetőség nyílt egy szép korlát kialakítására, ami Lénának réges régi vágya volt: még fiatal korában látott a környéken egy régi villaépületet, ahol a lépcsőfeljárónak csodaszép kovácsoltvas korlátja volt, de nem a szokványos feketében, hanem vadító pirosban. Ez számára olyan meghatározó volt, hogy megfogadta: ha egyszer lesz saját háza, ahol van lépcsőkorlát, az biztosan piros lesz! S mivel Léna egyszerre enteriőr- és textiltervező is, nem volt nehéz az ötletet keresztülvinnie.

A karakteres szín miatt viszont vigyázni kellett az arányokra is, nehogy túlmenjen a jó ízlés határán. A kék hűvössége megfelelő a piros dominanciájához, a két szín együtt egyszerre merész, mégis időtálló. Léna olyan házat képzelt el magának és családjának, ami rájuk jellemző, ami őket tükrözi. A gyerekek szobájánál a színekhez főleg a korosztályuknak szánt saját párnakollekciói adták az ihletet: gyerekei kiválasztották az ízlésüknek megfelelő színű, mintájú párnákat, majd édesanyjukkal közösen alkották meg a díszítést. Nem volt vitás, hogy a szülői háló és dolgozószoba az első emeleti nappali helyére kerül, mint a legtágasabb és legvilágosabb helyiségbe, hiszen a háziasszonynak ihlető környezetre van szüksége: itt születnek a Lenoushka kollekciók, a kézműves függönyök míves hajtásokkal, művészien komponált elkötőkkel, díszítésekkel, a kockás-pöttyös-virágos-pamutos-csipkés-gombos díszpárnák és a kortárs faliképötletek gyerekszobákba, dicsérve a kézi munka utánozhatatlan varázsát.

  

A kezem alól kikerülő lakásokra eklektikus stílus, finom ízlésesség jellemző. Szeretet- és életteli lakások ezek, nem katalógusillatúak. Műhelyemben készülnek kézműves párna- és függönykollekciók is, vidékies hangulatútól a gyerekkollekción át a glamourig.

elveszettesmegtalaltotthon portre

Lehoczky Léna

lakberendező, textiltervező 

A nappali-étkező-konyha hármasában a főszerep az étkezőnek jut, amely a család találkozási pontja a nap bármely szakában. A nappali nem szokványos értelemben vett nappali, hanem praktikusan a konyha kiegészítése. Két hatalmas dívány is helyet kapott benne, mivel nagy a család, ezért itt folyton zajlik az élet.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}