Mesék a tornácos házból

Mesék a tornácos házból

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egykori erdélyi otthonuk miliőjét varázsolta a Bükkös patak partjára a család, melynek tagjai egyenként is meghatározó alakjai a hazai képművészeti szcénának. Festmények és szobrok, gyermekek és tanítványok, párhuzamos életutak és közös hétköznapok egy kivételes famíliában.

mesekatornacoshazbol 720


„Őszintén tudunk örülni egymás sikerének!” – így summázza a ház asszonya, Rákossy Anikó festőművész azt az időtlen, békebeli harmóniát, amely – az itt lakó családtagok számától függetlenül – jellemzi a házat, annak valahány szobáját és műhelyét, az édeni kert öreg fáit és valahány madárfészkét… A fűben guggoló kőszobrokat és az állványon száradó festményeket, de még a spájzban telelő baracklekvárokat és a kis unokák félbehagyott gyerekrajzait is…

Ma már csak férjével, Farkas Ádám szobrászművésszel lakják be a házat, akinek életmű kiállítását itt, a szentendrei Művész Malomban rendezték meg idén a legnevesebb tanítványai. A fél évszázadot átölelő tárlat egyszerre adózik a Képzőművészeti Egyetem 25 éve hűséges tanárának és egykori rektorának, a londoni Királyi Művészeti Akadémia első magyar tagjának és annak a számtalan köztéri szobor alkotójának is, amelyek szerte a nagyvilágban és hazánk megannyi városában láthatók a Munkácsy és Príma-díjas Érdemes művész kézjegyeként. Itthon, ahol a szentendrei művészeti élet oszlopos tagja, a Dunakorzón álló „Köszöntő”-je üdvözli a városba látogatókat, de sokan ismerhetik legújabb, tapintható térplasztikáit a Parlament előtt, a budai várban és Egerben is. S bár „apa műhelye szent helynek számított”, két leánya azért sikeresen magáévá tette a folytonos alkotást, mint életformát. Farkas Borbála textilművészként, Zsófia szobrászként viszi tovább a családi tálentumot, ami már saját gyermekeikben is gőzerővel bontakozik… S mialatt a ház műtermeiben mai napig lázas munka folyik hétköznap és ünnepnapon egyaránt, két ecsetvonás között elkészül az ebéd a biztos hátországért felelős, a negyven éve hűséges feleség és alkotótárs, Anikó jóvoltából. Akinek, míg isteni főztje a gyomrot, addig színpompás-érzelmes absztraktjai, földszínekkel festett játékos formái a szemet és szívet melengetik, szép kontrasztot nyújtva férje mérnöki precizitással készült szobrai mögé.

„Ha máshol nem, az étkezőasztal körül minden esetben találkozik a család!” – ismerteti Anikó az 193o-as évek óta fennálló családi napirendet. Ekkortájt talált rá e házra Ádám édesapja, B. Farkas Ferenc, aki a hátuk mögött hagyott erdélyi otthon hangulatát teremtette újra családjának itt, a szentendrei patakparton. A mesébe illő környezet feleségét, F. Győrffy Annát is megihlette, aki e falak közt élt és dolgozott, a Pöttyös Panna sorozat, a Mosó Masa mosodája illusztrációit és közel 3o diafilm képi világát köszönhetjük neki. A ma is közkedvelt magyar mesék, versek korán kelő dolgos nagymamái, folyton rajzolgató unokái, kiságyban alvó és hímzett mellényt viselő állatai egy álomszerű, idilli világba kalauzolják az olvasót. Erdő szélére, tornácos házba, nagycsaládba, szép régi bútorok és megbecsült értékek közé….

Ha e történet képeit most nem látnánk, azt hihetnénk, hogy ilyen csak a mesékben van…


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu