Fűtenger ösvényekkel

Fűtenger ösvényekkel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha Judit kimegy a pilisszentlászlói rétre, vagy elkóborol a falu környéki erdőkben, mást is lát, mint a természetkedvelő ember. Hiszen a fák alatt ott van a mohákból, zuzmókból, apró virágokból egy szőnyeg. A réten pedig ott a fűtenger, számtalan apró élettel, s ha feltámad a szél, ösvényeket rajzol a fuszálak közé. Mi is lenne ez más, mint a legtermészetesebb szőnyeg?

futengeroesvenyekkel 720


Gulyás Judit Nívó díjas textiltervező szőnyegekről és szőnyegekkel álmodik. Különleges álmok ezek, a természet ihlette csodák, amelyek beköltözhetnek otthonainkba. Legutóbb a szentendrei Erdész Galériában csodálhatták meg az érdeklődők az alkotásait.

– Városi lány voltam – meséli a művész. – A kőrengetegben a dolga után siető ember. A szüleimnek köszönhetem, hogy nagyon hamar mást is észrevehettem a világból. Mind a ketten nagy rajongói a természetnek, Pilisszentlászlón volt egy telkük, virágos ágyásokat, sziklakerteket hoztak létre, s mi a bátyámmal nagy örömmel segítettünk. A természet iránti szeretetem alighanem innen datálódik, annyira, hogy immár 25 éve én is ebben a faluban élek. Ez jelenti számomra a nyugalmat, az élhető világot, a munkámhoz az ihletet.

Judit mindig remekül rajzolt, ezért szülei beíratták az úgynevezett Kisképzőbe, a Török Pál utcába. – Az érettségi évében sem éreztem igazán a pontos irányt, merre is induljak – meséli Judit. Aztán egyszer meghívtak egy gobelin művész otthonába, és amikor megláttam a ragyogó színekkel „megfestett” képeket, azt mondtam: ez az, ez kell nekem! S abban a pillanatban ráálltam a magam útjára, ahol azóta is haladok.

Az akkor még Iparművészeti Főiskolára felvételizve kéziszövő- falikép készítő szakon végzett, majd mesterdiplomát szerzett, most pedig a doktori disszertációja védésére készül.

– A főiskolai tanulmányaim során minden műfajból kaptunk ízelítőt. Számomra a kísérleti technikák jelentették a legnagyobb örömet, hiszen szeretek mindig új ösvényeket felfedezni, kitaposni, s aztán elkalandozni más utak felé. Egyszer láttam egy légifelvételt, s onnan fentről csodásan tiszta volt a világ, a rétek, szántók, erdők, mintha csak szépséges szőnyegek lettek volna, üdék és kopottak, szép rajzolatokkal. Persze, amikor elhatároztam, hogy szőnyegeket készítek, még véletlenül sem gondoltam arra, hogy ez a megszokott formában működjön. Ki akartam emelni ebből, feloldani a statikusságát, s kerestem a technikát, amellyel mindezt meg tudom valósítani. Ez pedig a hand tufting, azaz a kézi tűzés volt, amely akkoriban egyedülállónak számított Magyarországon, és még ma sem művelik sokan. A mesterdiploma megszerzésének idején részt vettem egy szőnyegtervezési pályázaton, ahol első díjat nyertem. Jutalmul részt vehettem egy francia-német-svájci körúton. A franciaországi manufaktúra pedig – mily csodálatosak is a véletlenek! – egy hand tufting műhely volt! Elbűvölt. Hazatérve viszont a valósággal kellett szembenéznem, sorra zártak be a textilgyárak, és az emberek nem lakáskultúrával foglalkoztak, sokkal fontosabb volt kicserélni a Trabantot a Zsigulira, mert ez jelentette akkoriban az előrelépést.

Judit négy évig a Magyar Televízió művészeti szerkesztőjeként dolgozott, s várt. A lehetőség pedig 1998-ban jött el, egy hand tufting műhelyben elkezdett dolgozni, mára saját textil manufaktúrája.

– Ma már fontos a lakberendezés is az emberek számára, igényesek a bútorra, a hozzáillő tapétára, szőnyegekre, amelyeket már nem csúsztatnak a szekrények alá, hanem önálló életet élnek, meghatározó berendezéseivé váltak az otthonoknak. Egy nemzeti parkban lakom, gyönyörű természeti környezetben, mindig új és újabb ötleteket ad a tervezéshez, megidézek egy rétet, labirintusokat álmodok, vagy éppen egy, az erdőben látott zúzmó ihlet meg. S hogy mit szeretnék? Ugyanezt, életem végéig, még nagyobb volumenben, még több formában, színben.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu