Svéd zászlók tegnap és ma

Svéd zászlók tegnap és ma

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A svéd és az uniós zászlók békésen tekintenek le a házra és a kertre. Ez az a hely, amely oly sok családi öröm, tragédia és nemzetközileg is fontos esemény színhelye volt. Az előszobában van még egy zászló, egy golyók által szaggatott a II. világháborúból, amely a svéd követségen lobogott.

svedrezidenciategnapesma 720


Nicolas Trouvé, Svédország nagykövete néhány hónapja érkezett Budapestre, s amilyen szeretettel beszél munkájáról és korábbi kiküldetéseiről, nyilvánvaló, hogy jól választott pályát. Megcsodálva a kert tulipánjait, rózsáit, a frissen telepített fűszerkertet, a kert alján újonnan kialakított magas zöldséges ágyásokat, kiderül, hogy a nagykövet hobbija a kertészkedés: „Szeretném, ha Zöld nagykövetnek hívnának, mert kedvelem a kertet és a kertészkedést. De menjünk fel az erkélyre, és nézzük meg onnan a kilátást!’ – invitál bennünket mosolyogva a rezidencia emeletére. S valóban, velünk szemben, de jóval alattunk látjuk a köztársasági elnöki palotát a Várban, azon túl még a Bazilika tornyait is. „El tudják képzelni, milyen itt reggelizni a lombok között, hallgatni a madarak csicsergését, és látni a csodálatos kertet? Reggel ezzel a kilátással és nyugalommal feltöltődve sokkal könnyebb nekivágni a napnak.” – mondja, és büszkeségéből mi is átérzünk valamit, szépséges fővárosunk láttán.

Niclas Trouvé nemzetközi gazdaságból, földrajzból és közgazdaságtanból mesterdiplomázott Stockholmban, tanult történelmet és politológiát, nemzetközi gazdaságtant Pennsylvaniában, de egy katonai egyetemet is kijárt. 1992-ben vált a svéd külügyminisztérium alkalmazottjává, első kiküldetése Helsinkibe vitte, majd dolgozott az észt fővárosban, Új-Delhiben Indiáért, Nepálért, Bhutánért, a Maldív szigetekért és Shri Lankáért is felelős volt. Ez után jöttek életének igazán izgalmas kiküldetései, amelynek kalandjai egy könyvet is betöltenének: Bagdadban Jordánia is alá tartozott, azután Afganisztánban és Pakisztánban Svédország különleges követeként dolgozott.

Az eklektikus stílusú, 20. század fordulóján született rezidencia története is különleges. Az épületet több ízben is átalakították jó nevű építészek tervei szerint, első tulajdonosa egy gazdag iparos, Samuel Weiner volt. A sors fricskája, hogy a milliárdos vállalkozó fia elkötelezett kommunistaként Moszkvába emigrált, de a szovjet elvtársak nem bíztak a külföldiekben, így a fiatal Weinernek menekülnie kellett, visszatért Magyarországra. Sikertelenül próbálta apját rábírni, hogy a fokozódó antiszemitizmus miatt együtt hagyják el Európát, apja sorsáról nincs bizonyosság, hogy hol és mikor halt meg. A ház 1944-ig többször cserélt gazdát, végül evakuálták, csak a sofőr és a szakács maradhatott benne. Az ő történeteikből ismert néhány momentum a korábbi lakókról, a ház későbbi sorsáról. A különleges épület a háború alatt sem maradt üresen, előbb német, majd orosz tisztek lakták, mindkét nemzet katonái közül sokat temettek el a kertben. 1947 után a házat államosították, északkoreai, később kelet-német rezidencia lett, utánuk az Európai Unió nagykövetének lett otthona, majd csatlakozásunk óta a svéd nagyköveteké.

Az előszoba relikviája a már említett, üvegborítás alatt őrzött, golyószaggatta zászló a régi követségről, de egy másik magyar vonatkozású tárgy is helyet kapott. Az 1710-es romhányi csatát ábrázoló festmény a svéd-orosz háborúból erre menekülő svéd katonák hősiességét ábrázolja, akik közül Rákóczi oldalán többen is életüket áldozták szabadságharcunkért.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu