A kárpitművészet nagyasszonya

A kárpitművészet nagyasszonya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hajnal Gabriella azt mondja önmagáról: határozott véleményem van az élet számos jelenségéről, de művészi hitvallásom nincs. Műveim vannak, amelyek mások, mint a többieké, s a véleményem is különbözik másokétól, mert saját egyéniségem determinálja. Úgy gondolom, ez már valami.

karpitmuveszet 720


Akárpitművészet nagyasszonyának nemrég nyílt kiállítása Rejtett munkák címmel a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában. Ez a bemutató olyan ritkán látható világot tár fel, ahol a falikárpitok megszületésének műhelytitkaiba pillanthatunk be. – Kispolgári családban születtem – meséli Gabriella.– Édesapám tisztviselő volt, és remekül rajzolt, alighanem tőle örököltem a készséget. Már nagyon korán elkezdtem rajzolni, ha kellett, ha nem, színes ceruzákat vettünk a Riegler és Tsa-nál, s én alkottam. Emlékszem, alig múltam három éves, amikor egy „művemet” körülhordoztak a családban, egy cilinderes vőlegényt és egy copfos menyasszonyt ábrázolt. Egy évvel később az utcai cégtáblákról megtanultam olvasni, és ettől kezdve mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe került. Tizenhárom éves koromban anyám beíratott Jaschik Álmos rajziskolájába, ahol nem csak rajzolni tanultunk, de kinyílt a kapu a világra is. És felismertem, hogy részese vagyok annak a csodának, amelyre az érzékenység determinált. Ezt lehet áldásnak és átoknak is nevezni, de mindenképpen lényeges. 1951-ben Gabriellát felvették a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakára.

neni A 87 éves művésznő szívesen kószál bolhapiacokon, bizományi áruházakban, és keresi a kincseket. Bár, a kincs az ő számára nem a tárgy értékében rejlik, sokkal inkább az érzelmi kapcsolódás hozza létre. A tárgyak nem csak a szemét gyönyörködtetik, nem egy közülük alkotó részese egy-egy művének. Mint ahogy az albán öltözék, amelyet a művész szőtt körül, érzékenyen.

– Nehéz idők voltak, a háború után eszmélő országban tanultam, és dolgoztam, filmplakátokat, prospektusokat készítettem a MOKÉP-nek. Nagyon korán férjhez mentem, egyikünknek sem volt anyagi háttere, de szorgalmasak voltunk, és tudtunk dolgozni. Egy szobás kis lakás volt az otthonunk és a műtermünk, de a bölcső már nem fért be, így nagyobb után Bizonyos Szűcs Anna kellett nézni, hiszen 1959-ben megszületett Eszter, a lányunk. Bár Gabriella festőnek tanult, mégis kárpittervekkel nyerte meg azt a pályázatot, amely végül is elindította a pályán. Kihívásnak érezte azt a szűk teret, amelyet a gobelin-készítés technikája meghatározott, s csodának, amikor a szövés szigorú szabályai közé be tudta csempészni véleményét a világról. – És közben persze óriási csatákat vívtam, hogy a legjobb ausztrál gyapjút szerezzem meg a munkáimhoz, és az általam elképzelt színekre festessem meg, majd elkészítve a kárpitszövés kottáját, avatott kezek megszőtték álmaimat. Azt hiszem, szigorú ember voltam-vagyok, de elsősorban önmagammal szemben. Minőségi munkát végeztem mindig, nem alkudtam meg, s ez olykor emberfeletti erőt kívánt meg tőlem.


Bizonyos Szűcs Anna – 1969-ben volt az első önálló kiállításom, majd követték a többiek, itthon és külföldön. Mindig kiharcoltam, hogy elmehessek külföldi biennálékra, kiállításokra, akár résztvevőként, akár csak tapasztalatgyűjtésre. A lányom, Eszter is képzőművész, zseniális, és van egy unokám, Marci, akinek a bűvöletében élek. Nem bántam meg az életemnek egyetlen pillanatát sem, voltak küzdelmes éveim, szembe kellett néznem gondokkal, de mindez egy irány felé mutatott, a cél felé, ahová megérkeztem. Azt gondolom, én csak akkor tudok a világ felé valami fontosat, lényegeset közölni, ha a munkámat végzem. Ez az én nyelvem, s aki figyel rá, megérti. A budai lakás falain ott függenek egymás felett a monumentális kárpitmunkák, ragyogó színeikkel és súlyos mondanivalójukkal. Nincs helyük. Talán egyszer lesz egy múzeum, amely szeretné megőrizni e csodálatos kollekciót, a magyar kultúrtörténet egy szeletét.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu