A kárpitművészet nagyasszonya

A kárpitművészet nagyasszonya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hajnal Gabriella azt mondja önmagáról: határozott véleményem van az élet számos jelenségéről, de művészi hitvallásom nincs. Műveim vannak, amelyek mások, mint a többieké, s a véleményem is különbözik másokétól, mert saját egyéniségem determinálja. Úgy gondolom, ez már valami.

karpitmuveszet 720


Akárpitművészet nagyasszonyának nemrég nyílt kiállítása Rejtett munkák címmel a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában. Ez a bemutató olyan ritkán látható világot tár fel, ahol a falikárpitok megszületésének műhelytitkaiba pillanthatunk be. – Kispolgári családban születtem – meséli Gabriella.– Édesapám tisztviselő volt, és remekül rajzolt, alighanem tőle örököltem a készséget. Már nagyon korán elkezdtem rajzolni, ha kellett, ha nem, színes ceruzákat vettünk a Riegler és Tsa-nál, s én alkottam. Emlékszem, alig múltam három éves, amikor egy „művemet” körülhordoztak a családban, egy cilinderes vőlegényt és egy copfos menyasszonyt ábrázolt. Egy évvel később az utcai cégtáblákról megtanultam olvasni, és ettől kezdve mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe került. Tizenhárom éves koromban anyám beíratott Jaschik Álmos rajziskolájába, ahol nem csak rajzolni tanultunk, de kinyílt a kapu a világra is. És felismertem, hogy részese vagyok annak a csodának, amelyre az érzékenység determinált. Ezt lehet áldásnak és átoknak is nevezni, de mindenképpen lényeges. 1951-ben Gabriellát felvették a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakára.

neni A 87 éves művésznő szívesen kószál bolhapiacokon, bizományi áruházakban, és keresi a kincseket. Bár, a kincs az ő számára nem a tárgy értékében rejlik, sokkal inkább az érzelmi kapcsolódás hozza létre. A tárgyak nem csak a szemét gyönyörködtetik, nem egy közülük alkotó részese egy-egy művének. Mint ahogy az albán öltözék, amelyet a művész szőtt körül, érzékenyen.

– Nehéz idők voltak, a háború után eszmélő országban tanultam, és dolgoztam, filmplakátokat, prospektusokat készítettem a MOKÉP-nek. Nagyon korán férjhez mentem, egyikünknek sem volt anyagi háttere, de szorgalmasak voltunk, és tudtunk dolgozni. Egy szobás kis lakás volt az otthonunk és a műtermünk, de a bölcső már nem fért be, így nagyobb után Bizonyos Szűcs Anna kellett nézni, hiszen 1959-ben megszületett Eszter, a lányunk. Bár Gabriella festőnek tanult, mégis kárpittervekkel nyerte meg azt a pályázatot, amely végül is elindította a pályán. Kihívásnak érezte azt a szűk teret, amelyet a gobelin-készítés technikája meghatározott, s csodának, amikor a szövés szigorú szabályai közé be tudta csempészni véleményét a világról. – És közben persze óriási csatákat vívtam, hogy a legjobb ausztrál gyapjút szerezzem meg a munkáimhoz, és az általam elképzelt színekre festessem meg, majd elkészítve a kárpitszövés kottáját, avatott kezek megszőtték álmaimat. Azt hiszem, szigorú ember voltam-vagyok, de elsősorban önmagammal szemben. Minőségi munkát végeztem mindig, nem alkudtam meg, s ez olykor emberfeletti erőt kívánt meg tőlem.


Bizonyos Szűcs Anna – 1969-ben volt az első önálló kiállításom, majd követték a többiek, itthon és külföldön. Mindig kiharcoltam, hogy elmehessek külföldi biennálékra, kiállításokra, akár résztvevőként, akár csak tapasztalatgyűjtésre. A lányom, Eszter is képzőművész, zseniális, és van egy unokám, Marci, akinek a bűvöletében élek. Nem bántam meg az életemnek egyetlen pillanatát sem, voltak küzdelmes éveim, szembe kellett néznem gondokkal, de mindez egy irány felé mutatott, a cél felé, ahová megérkeztem. Azt gondolom, én csak akkor tudok a világ felé valami fontosat, lényegeset közölni, ha a munkámat végzem. Ez az én nyelvem, s aki figyel rá, megérti. A budai lakás falain ott függenek egymás felett a monumentális kárpitmunkák, ragyogó színeikkel és súlyos mondanivalójukkal. Nincs helyük. Talán egyszer lesz egy múzeum, amely szeretné megőrizni e csodálatos kollekciót, a magyar kultúrtörténet egy szeletét.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.