Tündérmese -japán felütéssel

Tündérmese -japán felütéssel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Annyira fiatal, nem is gondolnánk, hogy a nevetős, kedves, törékeny Harcsa Veronika a jazz egyik legelfogadottabb és legismertebb képviselője itthon és külföldön. Bejárta a világot, hangos sikert aratva, kortárs táncprodukciók, színházi előadások és filmek zenei szereplője, az elismeréseket pedig valódi művész módjára, szerényen fogadja.

harcsa tunder 720


Senki sem gondolná, hogy Harcsa Veronika a műszaki egyetemre járt, és majdnem le is diplomázott. Szerencsére nem így történt, mert abban az esetben a jazz-élet sokkal szegényebb lenne. – Budapesten születtem, de Budakalászon nőttem fel, ahol édesapám polgármester volt, édesanyám pedig a filmarchívumban dolgozott, francia filmekkel foglalkozott – meséli. – Én meg jó kislány voltam, jó tanuló, főleg matematikából, így aztán speciális matematika szakon érettségiztem a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban. Azért akkoriban már előrevetítette a későbbi sors jeleit az, hogy a gimnázium mellett hetente egyszer zeneiskolába is járt, de ez akkortájt még felfogható volt annak, hogy a szülők nagy felelősséggel igyekeztek minden csodát megismertetni a lányukkal, amelyek a későbbiekben élvezhetővé teszik az életet. – A budakalászi zeneiskolában zongoráztam, később Pomázon szaxofonoztam, de zeneileg nem mutattam kimagasló tehetséget, ezért a családi tanács úgy döntött, inkább reál irányba haladjak.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem informatikai szakára jelentkeztem. Felvettek, s megkezdtem a tanulmányaimat, de a zene valahogy mégis nagyon ott volt az életemben: énekelni tanultam, s fel is léptem kis színpadokon, kávézókban, művelődési házakban. Ártatlan dolgok voltak ezek, standardeket és feldolgozásokat adtam elő, de valamilyen módon mégis meghatározóvá váltak. Huszonegyéves voltam, amikor felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakára, és egy darabig párhuzamosan tanultam mindkét egyetemen. Aztán elérkezett az idő, hogy választanom kellett: a diplomafélév előtt már erőteljes volt a másik életem, végül a zenét választottam. Veronika 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, és még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című lemezüket, amely hamarosan elkezdte diadalútját.

– Belecsöppentem egy tündérmesébe, amely Japánba vezetett. Viszonylag korán lett honlapom, s ott bele lehetett hallgatni az első lemez dalaiba. Egy japán terjesztő rátalált a Speak Low-ra, s megkeresett, hogy küldjek nekik belőle. Elballagtam a postára, s feladtam a megadott címre kétszáz CD-t, ám hamarosan jelezték, hogy elfogyott, és küldjek még. Utángyártottuk. A Speak Low 2007-ben listavezető lett Japánban, és megérkezett a meghívás is egy turnéra a szigetországba. – Ez volt a tündérmese. Óriási szerencsém volt, de azóta is azon dolgozom, hogy mindig tudjak újat mutatni. Az első években rengeteget koncerteztünk a Quartettel, aztán megalakult a Bin-Jip, később a duó Gyémánt Bálinttal. Többnyire angol nyelven énekelek, hiszen a jazz nyelve ez, én pedig a zene- és szövegírásban sokat improvizálok, s ehhez jobban passzol az angol nyelv ritmikája. Alkotónak lenni életforma. Ha nem a zongora mellett ülök, akkor is gyűjtöm az élményeket, amelyekből egyszer talán dalok lesznek.

– Az út a cél – vallja Veronika. – A keleti bölcsesség azt kéri, hogy éljük meg a pillanatokat, s érezzünk hálát ezért. Szerencsés ember vagyok, mert azzal foglalkozhatom, ami a szenvedélyem, a munkám kreatív, szerves része az életemnek, s jólesik keményen dolgozni olyasmiért, amiben mélyen hiszek. Bennem ezért nagy a hála. Számomra ezt jelenti a keleti bölcsesség – mondja. Harcsa Veronika áprilisban Brémában lép fel a Jazzahead! expón, ahová a nemzetközi kategóriában mindössze tizenhat zenekar léphet színpadra a világból. – A showcase részébe bejutottunk a Duóval, és ez óriási öröm. Nincs megállás – fel kell készülni Brémára, de februárban és márciusban a Bin-Jip második lemezével turnézunk itthon, a Duóval pedig Németországban, a Lifelover című lemezünkkel. Kevés a szabadidőm, amit azzal töltök, hogy kialakítsam a saját otthonomat, ahonnan elmenni és hazatérni is élmény. Kétlaki életet élek, Berlinben és Budapesten. Kell a bázis, hiszen a világ, legyen bárhol, siker vagy kudarc, nem adja meg az otthon érzetét. Kell, hogy legyen egy hely, ahol megpihenhetek, s biztonságban vagyok.



Szeretek főzni, és vendégeket kiszolgálni a magam főzte ételekkel. Kicsi konyhám van, s nagyon célszerű. A konyhapultot mexikói, kézzel készített csempékkel magunk burkoltuk belsőépítész barátnőmmel, a berendezéseket egy aranykezű asztalos készítette.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu