Száznegyven év történelme

Száznegyven év történelme

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Organikus építészeti formák, zöld zsalugáterek, Gaudi építőművészetére emlékeztető lépcső és tetőterasz, eklektika a javából. Ki gondolná, hogy a nagyon is egyedi szemléletmódú családi ház alapja egy, a hatvanas években épült présház volt. Ez a ház nem trendi, nem minimál, pláne nem mediterrán, egyszerűen saját maga. A történelembe lép be az, aki átlépi a küszöbét.

 

02

 

A ház egyik legszebb zuga a kert és a terasz, innen szétnézve a sváb falu hangulata azonnal megfogja az embert. Az épület nyeregtetejének közepéből egy jókora darabot hasítottak ki, itt kapott helyet a tetőterasz, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk.

Egy, a tájba, a tipikus kis sváb faluba nagyon nem illő ipari épület. Alatta két tizenkilencedik századi borospince. Száznegyven év történelme egymásra rétegződve. Valahogy így nézett ki mindez az átépítés előtt. A ház helyén eredetileg két, 1850 és 1880 között épült borospince állt. Ezekre épült egy-egy kis présház, amelyet a hatvanas években lebontottak, és az akkori tsz épített ide egy szőlőbegyűjtő, darálóépületet, amely egy roppant egyszerű, sóskúti mészkőből rakott, lapos tetős ház volt. Bumfordi módon kétemeletesként a falusi kis házak között, ám mégis volt valamiféle bája: a tsz spalettás ablakokat rakott az épületre, így a mészkő falak és a zsalugáterek olaszos hangulatot kölcsönöztek neki.

Mai tulajdonosa Gábor – az Egyesült Államokban élő, de e vidékről származó építési vállalkozó, aki főleg felújításokat, átépítéseket végez – már gyerekkorában beleszeretett a régi présházba. Amerikából hazatérve első dolga volt, hogy megvásárolja, és megbízta Kuli László helyi építészt, hogy tervezze át családi házzá.

Amerikában mindent kidobnak, amit egyszer kibontottak, Gábor azonban, a magyar gyűjtögető mentalitásnak köszönhetően, egy konténernyi csempét, bútort és egyebet hozott haza, amely a ház belsőjét meghatározza. Az újrahasznosító szemlélet mindenhol visszaköszön a házon, hiszen Gábor és László sem szeretik kihajítani a dolgokat, inkább addig forgatják, addig gondolkodnak, amíg valami új funkciót nem találnak nekik.

A ház két szintből áll, az alsó a szuterén, itt van a bejárat, a „kocsma”, a pincék és a gépészet helyisége. A lakótérbe egy lépcsőházon keresztül jutunk fel, a nappali– étkező–konyha mellett három szoba kapott helyet. A történelembe lép be az, aki átlépi a régi présház küszöbét: nemcsak maga az épület, vagy a büszkén domborodó régies hangulatú kemence, hanem a tulajdonos személyes tárgyai, az amerikai és kelet-európai „retró relikviák”, a mindenfelé felbukkanó régi autómodellek, a képek a falon, mind-mind a mi történetünk, a mi történelmünk… A falu is értékelte az átépítést: a régi présház tavaly faluszépítési díjat kapott.

"A téglaborítású ívelt lépcső és a díszes kémény Gaudi építőművészetét juttatja eszünkbe"

A bővületben hatalmas tér, a mintegy 25 négyzetméter alapterületű étkező–konyha tárul elénk. A bútorok és a mennyezetről lógó színes bisztrólámpák Amerikából származnak, utóbbiak Gábor szerint jó kontrasztot adnak a fa mennyezettel és a rusztikus bútorzattal. A konyhaasztal a pincében talált régi hordók dongáiból készült.

A ház igazi központja az étkezőben a kemence, amely süt, főz, és a házat is fűti; kárpátaljai mesterek munkája. Az építéséhez felhasznált agyagot a falu határában bányászták ki. A kemence tetején a világ minden tájáról összegyűjtött tárgyak néznek velünk szembe, a legfeltűnőbbek talán a mongóliai zsírkő szobrok.

A gyönyörű, „őrült” fürdő arról tanúskodik, hogy a tulajdonos komoly csempegyűjtő. A sokszínűség meglepő harmóniát áraszt.

 

  Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságos építés és a fenntartható épületek szempontrendszere, de eközben hajlamosak vagyunk átsiklani meglévő értékeink felett. Pedig ezek a lábunk előtt hevernek és egy kis odafigyeléssel, szeretettel kibonthatók, lefejthető róluk a felesleg. Ez az „újrahasznosító” építés-szemlélet érhető tetten ezen a házon is, ahol az építtető bohém lelki világa, gyűjtőszenvedélye és alkotókedve tovább gazdagította az eredeti elképzelést.  kuli laszlo
 Kuli László

 

A ház alatt két borospince húzódik. A kisebbik a lakáshoz tartozó, a nagyobbik, sóskúti kőből rakott, akár borozó is lehetne. A „buli pincének” külön bejárata van, a helyiséget begalériázták, a kis falépcsőn a pihenőbe juthatnak fel a barátok.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu