Tetőtérbeépítés, közös tulajdon elidegenítés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ismét reneszánszát éli – különösen Budapest belvárosában – a tetőtérbeépítés, az üres tetőterek lakásokkal történő beépítése, hasznosítása. Ezen lakáskialakítás jellegzetes, különleges előnyöket – városi panoráma, tetőteraszok – biztosít a vásárlók számára. Rendkívül speciális engedélyeztetési, építészeti, jogi és – az eredeti társasházi tulajdonostársak és az építtető közötti – érdekegyeztetési feladatokkal kell azonban a beruházóknak megbirkózniuk. Az alábbiakban a jelenlegi jogszabályi háttér kerül ismertetésre, megerősítve a már sokszor elhangzott azon javaslatokat, amelyek elfogadása megkönnyítené ezen beruházások megvalósítását.

ger720-1


I. A Társasházi törvénynek az alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezései
A hatályos társasházi törvény, a 2003. évi CXXXIII. tv. 10. § tartalmazza a társasházi alapító okirat módosítására vonatkozó rendelkezéseket. A tetőtérbeépítés során azért van szükség társasházi alapító okirat módosítására, mert a (be nem épített) tetőterek társasházi közös tulajdonban vannak. Első lépésként a társasházi közös tulajdonból kikerülnek ezen épületrészek és külön tulajdonba kerülnek. Célszerűen a beruházó által adott biztosíték – például a tulajdonostársaknak/társasháznak a tetőtér ellenértékeként szolgáltatott felújítási munkálatok értékének megfelelő összeg letétbe helyezésével – nyújtása ellenében a tulajdonostársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a tetőtér a beruházó külön tulajdonába kerüljön.

A törvényhely az alábbiak szerint szabályozza a társasházi alapító okirat módosítást:
„10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.” Ezen (általános) rendelkezésből az következnék, hogy csak egyhangú döntéssel lehet az alapító okiratot módosítani, a tetőteret kivenni a közös tulajdonból és külön tulajdonba helyezni.

A 10. szakasz második bekezdése azonban lehetőséget ad arra, hogy kisebb arányú döntéssel is módosítható legyen az alapító okirat:
„(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.”

Látható tehát, hogy elég a tulajdonostársak kétharmadának igenlő szavazata, hozzájárulása a módosításhoz – azonban csak akkor, ha ezen kétharmados arányú módosítási lehetőséget már tartalmazza a társasházi alapító okirat. Nyilvánvaló, hogy a tetőtébeépítéssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat ez a rendelkezés nem oldja meg, hiszen a könnyítés, azaz hogy kétharmados döntéssel is sor kerülhessen az alapító okirat módosítására és az elidegenítésre, csak akkor alkalmazható, ha már az alapító okirat ezen rendelkezést tartalmazza, ehhez azonban egyhangú döntés szükséges.

További lehetőséget a törvényhely következő bekezdése ad:
„(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.”

Ha tehát a társasház nem olyan alapító okirattal rendelkezik, amely tartalmazza a kétharmados döntési lehetőséget, akkor nagyobb arányú, négyötödös döntés szükséges az alapító okirat módosításához és az értékesítéshez. Fontos, hogy a tetőtér külön albetétbe vételét és annak a beruházó részére történő értékesítését tartalmazó közgyűlési határozat is olyan döntés, amellyel szemben a kisebbségben maradt (az alapító okirat módosítása és/vagy az értékesítés ellen szavazó) tulajdonostársak bírósághoz fordulhatnak. Kereseti kérelmük csak akkor lesz alapos, ha bizonyítani tudják, hogy az alapító okirat módosítás és/vagy az értékesítés jogszabályba, az alapító okiratba, szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

Az ingatlan-nyilvántartásba akkor lesz bejegyzésre alkalmas az alapító okirat módosításáról, a tetőtér értékesítéséről rendelkező döntést tartalmazó okirat, ha azt ügyvéd ellenjegyezte, vagy közokiratba foglalták.

Végezetül a jogszabályhely peres eljárással történő külön tulajdonba vétel lehetőségét is tartalmazza az alábbiak szerint:
„(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E megoldás nem kerül alkalmazásra tetőtérbeépítési beruházások során, ugyanis e pert csak tulajdonostárs indíthatja meg.

II. A jogszabályi megoldások, gyakorlat nehézségei, javaslatok
A jelenlegi ingatlanügyi hatósági gyakorlat megköveteli, hogy fentiek szerinti döntéseket tartalmazó okiratok tartalmazzák a tulajdonostársak széles körű adatait, így nevüket, születési nevüket, anyjuk születési nevét, a tulajdonostársak születési helyét és idejét, lakcímét, az értékesítésre tekintettel a személyi azonosítóját. Rendkívüli módon megnehezíti a fenti adatok szükségessége a – bejegyzésre alkalmas – okirat létrejöttét. Az elmúlt évtizedekben többször felmerült annak a lehetősége, hogy maga a társasház, mint elkülönült jogalanyisággal rendelkező személy legyen az alanya a tetőtér értékesítésére irányuló tulajdonjog átruházási szerződésnek. Felmerül, hogy ha közös tulajdonban álló ingatlanrészre, helyiségre például bérleti szerződés megköthető, az elidegenítésre irányuló szerződés miért nem. Álláspontom szerint amennyiben a tulajdonostársaknak a közös tulajdonban álló ingatlanrészekhez kapcsolódó hasznosításra (bérbeadásra) irányuló tulajdonosi joga esetében a társasház jogalanyisággal bír, a közös képviselet a szerződést megkötheti, alappal vethető fel, hogy a rendelkezési jog (tulajdonjog átruházás) esetében is így kellene ennek lennie. Jelentősen megkönnyítené a tetőtérbeépítési beruházások döntéseit tartalmazó, bejegyzésre alkalmas okiratok létrehozását, ha – tulajdonjog átruházás esetén is – a társasház lenne a jogalany és nem az egyes tulajdonostársak. Ebben az esetben nem lenne szükség az okiratokban a fentiek szerinti személyi adatokra, illetőleg a társasház képviseletét ellátó személy/személyek lennének jogosultak az aláírásra. Meggyőződésem szerint a tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonosi közösség érdekeinek védelmét a kialakítandó döntéshozatali szabályok képesek lennének biztosítani.

Alátámasztja a társasházi jogalanyiságnak a tulajdonjogátruházásra történő kiterjesztését a társasházi törvény azon rendelkezése is, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonostárs ingatlanára a társasház, mint önálló jogalany javára bejegyezhető/bejegyzendő jelzálogjog. Vitatható, hogy ha jelzálogjog bejegyezhető a társasház javára, akkor tulajdonjog miért nem – arra is tekintettel, hogy a zálogjogosultnak lehetősége van a tulajdonjog átruházására, de lehetősége van még a zálogtárgy tulajdonjogának is a megszerzésére. Végezetül megalapozottá teszi a társasház, mint önálló jogalanynak a tetőtér elidegenítési szerződésbe félként történő bevonását, hogy a kialakult gyakorlat szerint a tetőtér ellentételezése a társasház társasházi közös tulajdonának felújítása.

2014. december


Dr. Erdélyi György
ügyvéd
bank-szakjogász
ingatlanforgalmi szakjogász
társasági szakjogász
adójogi szakjogász
családjogi szakjogász
biztosítási szakjogász


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Egyediség és praktikum a konyhában

Szaporodnak a főzőműsorok, recept blogok és otthoni vacsorapartik, a főzésben egyre többen látják meg a kipipálandó háztartási munka mellett a kreatív szórakozás lehetőségét. Ezzel együtt vált a korábbinál is fontosabb szereplővé a lakásokban a konyha. Szaporodnak a főzőműsorok, recept blogok és otthoni vacsorapartik, a főzésben egyre többen látják meg a kipipálandó háztartási munka mellett a kreatív szórakozás lehetőségét. Ezzel együtt vált a korábbinál is fontosabb szereplővé a lakásokban a konyha. Mivel továbbra is népszerű a nappalival egybenyitott amerikai stílusú elrendezés, sőt, a két helyiség még a pár évvel ezelőttinél is jobban egymásba ér a friss trendek szerint, rég nem „kiszolgáló helyiségről” van szó. A konyhának is egyedinek, stílusosnak, viszont továbbra is praktikusnak kell lennie. A nyitott elrendezés miatt a korábbinál is fontosabb szerepet kapnak a minőségi gépek. A szagelszívó elengedhetetlen, de fontos például az is, hogy milyen hangosan zúg a hűtő vagy a mosogatógép. A jól megválasztott gépek persze a hatékony munkát is segítik, nem utolsósorban pedig kevesebbet fogyasztanak. Bár a modern konyhát hajlamosak vagyunk úgy elképzelni, hogy dugig van gépekkel, azonban tudatosabb döntés, ha csak azt telepítjük, amit tényleg használunk is. Ha nem ruházunk be speciális eszközökre, amiket azután be sem kapcsolunk, jobb minőségűt is választhatunk azokból, amelyeket megveszünk. Az energiatakarékos berendezések kiválasztásában az EU-ban a háztartási gépeken kötelezően megjelenített energiatanúsítvány segít. Ahogy mondani szokták, a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, gondos tervezéssel pedig jóval kevesebbre lesz szükségünk. A konyhában a legtöbb világosságot a munkapult igényli, igyekezzünk ezt úgy elhelyezni, hogy a lehető legtöbb természetes fényt kapja. Jól tervezett szellőzéssel a szagelszívóra is kevesebbszer lesz szükség. A világítást érdemes LED-esre cserélni, ami ugyan nagyobb beruházást jelent, az izzók hosszú élettartama miatt viszont egyértelműen megtérül. Minden energiatakarékos és környezettudatos megoldás nagyon-nagyon divatos, tehát nem csak a pénztárcánknak és a környezetnek teszünk jót, ha energiatakarékos világítást, gépeket és például a különböző hulladékok elkülönítését lehetővé tévő szelektív kukát választunk, de még az ismerősök elismerő tekintetét is bezsebelhetjük ezekkel. Bármi is a trend, igazán szerethetővé a praktikus elrendezés teszi a konyhánkat. A cél, hogy a fő alkotóelemek – a hűtő, a tűzhely és a mosogató – között a lehető legkevesebb felesleges kilométert gyalogolva dolgozhassunk, és mindegyik mellett legyen elegendő pultfelület a pakoláshoz. A munkafolyamatokat figyelembe véve érdemes egy falon elhelyezni a hűtőt és a tűzhelyet – elég távol egymástól ahhoz, hogy a sütő hőjével ne kelljen a frizsidernek megküzdenie –, velük szemben pedig a mosogatót – mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Ez az úgynevezett munkaháromszög kétsoros, U vagy L alakú konyhákban egyaránt létrehozható. Az alapfelszerelés, a gépek és tároló helyek mellett a konyha közösségi térré válásával egyre hasznosabb lehet egy ide tervezett, a konyhaszigetbe vagy falba épített pihenőhely, ahol a szakácsot szórakoztató társaság is kényelmesen elhelyezkedhet. A harmonikus és trendi konyha kialakításának egyik kulcsfontosságú tényezője a burkolat. A végtelen sok lehetőség és stílus között nehéz választani, a trenddiktátorok szerint viszont most már nem is kell! Már nem a vegytiszta, tökéletesen egységes, „katalógusból kivágott” konyha a legtrendibb. A profik a valóban személyre szabott megoldásokra szavaznak – ha a végeredmény egyedi és kissé eklektikus, annál jobb! Így tehát a szeretett régi tálaló – talán némi felújítással, festéssel – kiválóan megfér majd az újonnan vásárolt minimál stílusú szekrények között, vagy éppen az ipari hangulatú, fémpolcon találhat a legjobb helyet a finom porcelán. A variációs lehetőségek bővítésében fontos szerepe van az egyre sokszínűbb kínálatnak is. Nem csak a bútorlapok vagy burkolatok színével, anyagával játszhatunk, ha tetszik, főszereplő lehet a letisztult alapok mellett egy látványos csaptelep, vagy épp egy ütős színű mosogató is – hívják fel a figyelmet az újHÁZ Centrum szakértői. A modern konyhák eleganciáját nem a díszítés, hanem a minőségi anyagok és átgondolt formatervezés adják, illetve hódítanak a természetes – vagy azt idéző – anyagok és burkolatok. A tömörfa helyett arra megtévesztésig hasonlító, könnyen tisztítható kerámialapokkal játszatunk, és egyre nagyobb teret kapnak a korábban csak a funkcionális darabokon megjelenő fémek. Bár a természetes és pasztell árnyalatokkal továbbra sem nyúlhatunk mellé, egy kis csillogás minden helyiségnek jót tesz, a konyha sem kivétel. A konyhagépekről már jól ismert inox mellett a sárga- és vörösréz, az arany vagy a bronz árnyalat is megjelenhet akár burkolat, akár kiegészítők formájában.  

Újdonság a DIEGO-nál!

Talán nem is gondolnánk, hogy azonos mintázatú termékekkel is feldobhatjuk otthonunkat. Pedig erre már van mód, sőt, mindez határtalan lehetőségeket tartogat arra, hogy otthonunkat igazán egyedivé tegyük. Talán nem is gondolnánk, hogy azonos mintázatú termékekkel is feldobhatjuk otthonunkat. Pedig erre már van mód, sőt, mindez határtalan lehetőségeket tartogat arra, hogy otthonunkat igazán egyedivé tegyük. A tapéta és a textilek összhangja különösen fontos a lakberendezésben. Ha ezeket egymáshoz illesztjük, tökéletes harmóniát teremthetünk. Érdemes először a kiválasztott tapétát a padlóval összehangolni, majd ehhez választani a különböző színű és anyagú függönyöket, bútorszöveteket. Ha ezt a sorrendet betartjuk, biztosan nem tévedhetünk! A Diego újdonsága, hogy a tapétával egyező, azonos mintázatú sötétítő függöny, sőt, bútorszövet is megtalálható a kínálatban. A bútorszövettel bevonhatunk fotelt, puffot vagy egy teljes kanapét is, emellett kreatív módon felhasználhatjuk akár egy ágytámla vagy paraván kárpitozására is. A lehetőségek száma végtelen, minden csak a fantázián múlik! Az azonos mintázatokat felhasználva otthonunk olyan lehet, mintha egy valódi dizájner tervezte volna! Válasszunk azonos mintázatú tapétát, sötétítő függönyt és bútorszövetet, és legyünk mi magunk a saját dizájnerünk! Nézzük meg most a bútorszöveteket, függönyöket és tapétákat a Diego honlapján! {igallery id=4799|cid=832|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

8 +1 érdekesség a Víz Világnapján

Várhatóan 350 ezer néző érkezik 2017. július 14-30. között megrendezendő 17. FINA Világbajnokságra, közülük közel 100 ezren külföldről. Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseménye a turizmusra is jelentős hatást gyakorol majd, egyben kiváló lehetőséget biztosít arra is, hogy az ide érkező turisták és vendégek megismerkedjenek hazánk talán legértékesebb természeti erőforrásával: a termál- és gyógyvizekkel. Várhatóan 350 ezer néző érkezik 2017. július 14-30. között megrendezendő 17. FINA Világbajnokságra, közülük közel 100 ezren külföldről. Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseménye a turizmusra is jelentős hatást gyakorol majd, egyben kiváló lehetőséget biztosít arra is, hogy az ide érkező turisták és vendégek megismerkedjenek hazánk talán legértékesebb természeti erőforrásával: a termál- és gyógyvizekkel. A Víz Világnapja alkalmából íme 8+1 érdekesség a „víz országáról” és a 17. FINA Világbajnokságról. 1. Magyarország területének 80 százaléka alatt található termál-, illetve gyógyvíz. Hazánk – termálvízkészletét tekintve – világviszonylatban az 5. helyen áll, Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után. 2. A 17. FINA Világbajnokság fő helyszíne a Duna Aréna a fenntarthatóság jegyében épült, az első olyan hazai komplexum, amely a világversenyt követően visszabonthatóvá válik – 15 ezres befogadóképessége 6 ezresre csökken. 3. Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton mellett hazánkban található a világ legnagyobb természetes gyógytava, a Hévízi-tó is. A tó nevezetessége és egyben Hévíz város szimbóluma a vízililiom. A világbajnokság kabalái, Lili és Lali szintén az egész világon ismert, de Magyarországra kiemelten jellemző vízililiomok.  4. A szinkronúszóknak helyet adó, a Városligeti-tavon felépítendő helyszín lesz az első olyan mobilmedence a FINA világbajnokságok történetében, amely nem egy stadionban vagy arénában, hanem ezeken kívül, természetes környezetben várja majd a versenyzőket. 5. Budapest 1934 óta birtokolja a fürdőváros címet, ugyanis a világ fővárosai közül ez a város rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal. A városban közel 100 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24 és 78 °C közötti. 6. Bár még el sem kezdődött a 17. FINA Világbajnokság, több rekorddal is büszkélkedhet majd: ez minden idők legrövidebb időn belül megszervezett vb-je, hiszen a 2017-es vizes világbajnokság rendezési jogát eredetileg Mexikó nyerte el, de 2015 februárjában visszaléptek a lehetőségtől. A hazai rendezésű világbajnokságon több nemzet vesz részt, mint eddig bármikor a vizes vb-k történetében: várhatóan 208 ország sportolói versenyeznek majd Budapesten és Balatonfüreden. 7. Budapesten jelenleg 15 gyógyfürdő áll a gyógyulni vagy éppen csak pihenni, kikapcsolódni vágyók rendelkezésére. A leghíresebbek közülük a Széchenyi-, a Rudas-, a Gellért-, a Király- és a Lukács-gyógyfürdő. Tavaly rekordévet zártak a fővárosi fürdők: több mint négymillió vendég kereste fel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. által üzemeltetett fürdőket és strandokat. 8. A Széchenyi Gyógyfürdő – becenevén a „Szecska” – Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma is. A komplexum három kültéri és tizenöt beltéri medencével rendelkezik, különféle gyógykezelések is igénybe vehetők a létesítményben, ahol nappali kórház is működik. A budapesti gyógyfürdők közül a legmelegebb a Széchenyi fürdő II. számú, 1257 méter mély kútja (77°C). + 1. Magyarország büszkélkedhet a világ legjobb úszónőjével. Hosszú Katinkát zsinórban harmadszor (2014, 2015, 2016) választotta a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a világ legjobb női úszójának.