Határidők biztosítási ügyekben

Határidők biztosítási ügyekben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Személyi sérülés nélküli baleset károsultjaként elsődleges célunk, hogy sérült autónk – amennyiben még gazdaságosan javítható – mielőbb újra eredeti állapotába kerüljön, és a korábbiaknak megfelelően használni tudjuk. Totálkár esetén pedig az a cél, hogy a biztosítótól mielőbb megkapjuk a gépjármű kárkori és roncsértéke különbözetét.Kárrendezéskor sajnos sok esetben meg kell küzdenünk a biztosítási ügyintézés útvesztőivel, ami, legyünk őszinték, nem kevés időt és türelmet igényel a „vétlen” károsult részéről.

 

 


A 2010. január 1-jétől érvényben lévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hozzányúlt a határidők kérdéséhez is, remélhetőleg némileg javítva ezzel a korábbi helyzeten.

A káresemény bejelentése

A hatályos törvény alapján a baleset károsultjának a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell bejelentenie a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójának. A károkozó is köteles írásban jelezni a káreseményt a saját kötelező felelősségbiztosítójánál, méghozzá a káreseménytől számított 5 munkanapon belül.
A kár bejelentését követően a biztosító az adott ügyhöz kapcsolódóan egy ún. káraktát nyit, ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ennek során a biztosító figyelembe veszi többek között a baleset rendelkezésre álló adatait, a károkozó felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, a kárszakértő jegyzőkönyvét, a számlát vagy kalkulációt stb.

Kárfelvétel és kárigény befogadása

A káresemény biztosítóhoz történő bejelentését követően egy pár napon belül a biztosító kárszakértőjével találkozunk, aki felméri, és ún. kárfelvételi jegyzőkönyvbe foglalja a gépjármű sérüléseit. Arról a törvény sajnos nem tartalmaz rendelkezést, hogy hány napon belül kell a biztosítónak sort kerítenie a kárfelvételre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azonban ajánlást tett közzé, amelyben azt javasolja a biztosítóknak, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően három munkanapon belül tegyék lehetővé a kár felvételét.
A PSZÁF szerint javasolt továbbá, hogy a biztosítók a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül érdemben megvizsgálják a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívják fel a káresemény valamennyi érintettjét.

Mikor érkezik érdemi válasz?

Az iratok benyújtását követően azonban sajnos sok esetben azzal kell a károsultaknak szembesülniük, hogy noha minden iratot benyújtottak, a biztosítótól mégsem érkezik (érdeminek tekinthető) válasz.
A korábbi (2010. január 1. előtti) szabályozás szerint három hónapon belül kellett megkapnia a a károsultnak a kellően megindokolt választ.
A hatályos törvény már módosított a fenti rendelkezésen oly módon, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsult részére:
• kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni (azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt a biztosító a vonatkozó rendelkezések alapján összegszerűen megállapította), vagy
• indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre (azokban az esetekben, amikor a biztosító a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg).
A fenti rendelkezésekkel remélhetőleg sikerül elérni, hogy a biztosítási ügyintézés gyorsuljon, és a károsultak kárügye mielőbb és megnyugtatóan rendeződjön.

A kárrendezéshez a biztosítónak több dokumentumra is szüksége van. A törvény sajnos nem tartalmaz tételes felsorolást erre vonatkozóan. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:
• az európai baleseti bejelentő lap (kék-sárga), amelyet a baleset helyszínén töltöttünk ki,
• helyszíni jegyzőkönyv (amennyiben készült),
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének, személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolata,
• a balesettel érintett gépjármű forgalmi engedélyének másolata.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.