Az építési vállalkozói szerződésről – ahogy a bíró látja

Az építkezésekkel kapcsolatos bírósági pereket vagy az építtető, azaz a megrendelő kezdeményezi, vagy a vállalkozó. A jogvitának számtalan oka lehet, s ilyenkor a bíróság a Polgári Törvénykönyv vállalkozási, illetve építési vállalkozási szerződéseinek szabályait vesz alapul (Ptk. XXXV. Fejezete). Ez rögzíti ugyanis a felek jogait és kötelezettségeit. Gyakorló bíró szerzőnk sorozata az alapvető tudnivalókat tartalmazza. A legfontosabb tanács: a szerződéseket mindig írásban kössük meg.

 

 

A vállalkozói szerződést lehet szóban, írásban, vagy esetleg ráutaló magatartással megkötni. A perekre leginkább az ad okot, ha a felek csak szóban kötik meg a szerződést, ilyenkor ugyanis az igényét érvényesítő fél – ha vállalkozási szerződés tartalma is vitás – bizonyítani köteles magának a szerződésnek a tárgyát is. Ez leginkább tanúk meghallgatásával történik.

 

Ki indíthatja meg a pert?

A vállalkozói szerződésekkel kapcsolatos pereket a vállalkozó (felperesként) akkor indítja, ha a megrendelő nem fizette meg a vállalkozói díját anyagi fedezete híján, vagy hibás teljesítés miatt. Ekkor ugyanis a megrendelő – élve díjvisszatartási jogával – , beszámítási kifogást érvényesíthet. A másik esettípusban a megrendelő kénytelen perelni (felperesi pozíció), ugyanis a vállalkozó vagy a jótállási kötelezettségének, vagy a hibás teljesítésből adódó szavatossági felelősségének nem tesz eleget, vagy esetlegesen a megrendelő által gyakorolt elállási jogot vitatja.

Milyen bizonyítékot értékel a bíróság?

A vállalkozói szerződéseknél a bíróság szakértői véleményt szerez be. A szakértő a vállalkozó által elvégzett munkát felméri, és a peres felek megállapodása alapján, a szakmai szabályok figyelembevételével megállapítja a kijavítás költségét, az árleszállítás mértékét, illetőleg megállapítja a vállalkozó által ténylegesen elvégzett munka értékét.

A vállalkozói szerződés tartalma

A vállalkozási szerződésben a vállalkozó eredmény létrehozását vállalja, valamely dolog tervezését, elkészítését, feldolgozását, átalakítását, üzembe helyezését, megjavítását, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
Egy-egy hiányt néha pótolhat jogszabály, szabvány, a teljesítési határidőt a szolgáltatás rendeltetése.

A vállalkozási szerződés nélkülözhetetlen tartalmi eleme a szolgáltatás tárgya – mennyiségi és a minőségi követelményekkel meghatározva – , a vállalkozói díj összege, és a teljesítési határidő.

Fizetni kell-e az ajánlatért?

A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot, költségvetést készít, amely a későbbi vállalkozói szerződést befolyásolja. Bár ez is vállalkozási szerződés, mégis csupán a felek előzetes megállapodása esetén kell a megrendelőnek fizetnie, hiszen a versenyhelyzet érdekeltté teszi a vállalkozót részletes ajánlat készítésére.

A Legfelsőbb Bíróság konkrét ügyben úgy foglalt állást, hogy eltérő megállapodás hiányában ajánlatának megtételéért a vállalkozó akkor sem követelhet díjazást, ha ahhoz részletes költségvetést készített.

Hogyan határozzuk meg a szerződésben a szolgáltatást?

A vállalkozási szerződésben a szolgáltatásról mennyiségben és minőségben kell megállapodni. A Ptk. 390. § (3) bekezdése a szerződésekben azt a gyakran előforduló helyzetet szabályozza, amelyekben a vállalkozó a tevékenységét műszaki tervek és költségvetés alapján végzi, és megengedi, hogy a felek a szolgáltatást ezekre utalással konkretizálják.
A műszaki tervek meghatározzák a minőséget, gyakran a mennyiséget is, a költségvetés pedig a mennyiséget és az ellenszolgáltatást. Ha a műszaki tervek hibásak, a szolgáltatás megjelölése történt hibásan, és a feleknek ezt kell korrigálniuk.

A bírói gyakorlat kimondta, hogy a tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben felelős, de a megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik.

Adjunk-e előleget és mennyit?

A Ptk. 391. §-a értelmében a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, és köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa annak gazdaságos és gyors befejezését. Vagyis a tevékenysége során felmerült kiadásokat neki magának kell előlegeznie. A mindennapi életben a magánszemélyek szerződéseiben kialakult az előleg rendszere, azaz a megrendelő előzetesen folyósíthat pénzt a felmerülő költségekre. Indokolhatja ezt a vállalkozó anyagi eszközeinek korlátozottsága, illetve a vállalkozó biztonsága is, hiszen nem mindig ismeri a megrendelő anyagi helyzetét, jövőbeli alakulása pedig még bizonytalanabb.

Alvállalkozó igénybevétele

A törvény megengedi, hogy a vállalkozó alvállalkozót vegyen igénybe, bár a megrendelővel szemben a vállalkozó felelőssége áll fenn, azaz a szerződést neki kell teljesítenie. A felelősség mértéke szempontjából azonban különbség van a jogosan és a jogtalanul igénybe vett alvállalkozó munkájára visszavezethető szerződésszegés következményeinek megállapításánál. A jogosan igénybe vett alvállalkozói szerződésszegésért a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, tehát ki is mentheti magát, illetőleg az alvállalkozóját.
Az alvállalkozó jogtalan igénybevétele esetén azonban nem szabadul a felelősség alól az alvállalkozó vétlenségének bizonyításával, hanem azt is igazolnia kell, hogy a kár az alvállalkozó igénybevétele nélkül is felmerült volna, és ezen felül a mentesítő ok vele szemben is fennáll.

A munkaterület átadása időben

A késedelmes átadás további következménye, hogy ha a megrendelő a megszabott határidőn belül nem teljesít, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a munkaterület késedelmes átadásával összefüggő kivitelezési késedelem alkalmával mindkét szerződő fél azonos időtartamra vonatkozóan kötbérben nem marasztalható, mert a jogosult késedelme a kötelezett késedelmét kizárja.
(folytatjuk)


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop